Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján: a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől megszűnt az a szabály, amely alapján az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték természetbeni juttatásnak minősül. Ebből következően a visszavásárolt saját üzletrészek térítés nélküli átadása a tagoknak – törzsbetéteik arányában – nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Épületberuházás közműveinek megvalósítása, elszámolása

Kérdés: Az épületberuházás üzembe helyezéséhez különböző közművekre van szükség, amelyeket a közüzemi szolgáltatók helyett társaságunk valósít meg. (Nemcsak közműfejlesztési hozzájárulásokat kell fizetni!) Hogyan történik az elkészült létesítmények átadása a közüzemi szolgáltatóknak?
Részlet a válaszából: […] Az épületberuházással egyidejűleg megvalósított közüzemi beruházások költségeit, ráfordításait folyamatosan, de elkülönítetten kell gyűjteni és könyvelni a beruházás-számlán. Amikor a közműberuházások elkészültek, azokat az üzemeltető közműveknek a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Hitelfelvétel a víziközmű-társulatnál

Kérdés: A víziközmű-társulat megszűnésekor hogyan kell könyvelni azt a gazdasági eseményt, ha az építendő létesítmény az önkormányzattal közös beruházásként készült, és az ehhez szükséges, a társulat által felvett hosszú lejáratú hitelt a társulat az önkormányzatnak átadta, az érdekeltségi hozzájárulást pedig évenként könyveli? A felvett hitel átadását rendkívüli ráfordításként kell elszámolni, vagy követelésként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A lerövidített kérdés arra utal, hogy nem a vonatkozó jogszabályi előírások szerint járnak el.A Vtv. 35. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a víziközmű-társulat közfeladatként a település, az együttesen ellátható települések belterületi, illetve lakott területi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Bemutatósarok költségei

Kérdés: A Számviteli Levelek 31. szám 610. kérdéshez kapcsolódik kérdésünk. Társaságunk termékeit nagykereskedőkön keresztül értékesíti, bemutatótermeikben fürdőszobasarkokat rendezünk be. Modellváltáskor a bemutatósarkot át kell építeni, a korábban felrakott csempét, padlóburkolatot le kell verni, a beépített szaniter termékek csak csökkentett áron értékesíthetők. Társaságunk a bemutatósarkok tervezésének, kivitelezésének költségeit, az építésnél felhasznált burkolótermékeket marketingköltségként számolja el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 31. számában a 610. kérdésre adott válaszban arról írtunk, hogy az Szja-tv. és a Tao-tv. szerint mi minősül árumintának, illetve ha nem áruminta, akkor ez magánszemély részére történő átadáskor természetbeni juttatásnak, a Tao-tv. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Térítésmentesen átvett tárgyi eszköz áfája

Kérdés: Térítésmentesen átvett tárgyi eszköz áfáját az átvevő levonhatja-e a számlát helyettesítő okmány alapján, abban az esetben, ha az eszközt bevételszerző tevékenységéhez használja fel?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen.Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Saját termelésű készletek térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. ingyenesen ad át saját előállítású terméket. Az eseményről számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani az áfafizetési kötelezettség miatt. Hova kell és milyen értéket könyvelni? A fizetendő áfa ráfordítás vagy az ingyenes eszközátadás része? A kft. év közben a készletszámlákra nem könyvel.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a társaság a termelőtől úgy kap árut, hogy azért nem kell fizetnie, azaz térítés nélkül kapja visszaadási kötelezettség nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Totálkáros tehergépkocsi elszámolása

Kérdés: Lízingelt tehergépkocsi totálkáros lett a lízing lejárata előtt. A biztosító a lízingcégnek a lízingbevevő befizetése alapján 1,3 millió forint kárt fizetett meg. A lízingcég ebből 630 ezer forint + áfáért leszámlázta a roncsot a lízingbevevőnek úgy, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. A fuvarozó vállalkozó hogyan számolja el ez esetben a tehergépkocsit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy a lízing időtartama végén a lízingelt tehergépkocsi átkerül-e a lízingbevevő tulajdonába vagy sem. Valószínű, hogy a maradványérték megfizetése után lesz a tehergépkocsi a lízingbevevőé, amire abból lehet következtetni,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Garanciális költségek elszámolása

Kérdés: A gyártó cég szerződés szerint garancia nélkül szállít le egy berendezést, a szervizcég a garanciaátalányt a vevő felé számlázza. A felhasznált alkatrészek értékével arányos összeget a gyártó cég a szervizcég alkatrészbeszerzéséből utólag elengedi. Minek minősül ez? (A gyártó és a szervizcég között szerződés szabályozza a fenti ügyletet, számlát nem állítanak ki róla.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt szerződéses kapcsolat eltér az általában szokásos, garanciális javításokkal összefüggő szerződéses kapcsolatoktól.A gyártó és a vevő közötti kapcsolat arra utal, hogy a gyártó mindig a szerződésnek megfelelően teljesít. Ha mégsem, akkor belép egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.
1
24
25
26
28