Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert az jól érzékelteti, hogy a számviteli elszámolás mikéntje és az adott ügylet jogi értelmezése érdemileg eltérhet egymástól, bár a végeredmény mindkét esetben az adósnál gyakorlatilag azonos, de érdemileg eltérő a hitelezőnél.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Egymásnak végzett szolgáltatások elszámolása

Kérdés: Társaságunk egy külső vállalkozást bízott meg termékei fuvarozásával. Társaságunk vásárolt 2 db autóra és 1 db pótkocsira való ponyvát. A ponyvákat, amelyekre ráfestették cégünk logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, átadták a fuvarozást végző társaságnak. A megállapodás szerint a fuvarozó nem fizet a ponyvákért, amelyet elhasználódásukig az autóin használ. Hogyan kell elszámolni a fenti gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján, azzal, hogy a ponyvákra ráfestették a társaság logóját, címét és egyéb elérhetőségeit, a ponyvák reklámhordozónak tekinthetők. A ponyva azonban önmagában nem elegendő a reklámhatás eléréséhez, ahhoz az is kell, hogy a ponyvákon lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű ajándék minősítése

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a különböző törvényi előírásokra tekintettel kell lenni úgy, hogy azok nem minden esetben fogalmaznak egyértelműen, illetve egymással összhangban.Az Áfa-tv. alapján nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak a kis értékű ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Gépkocsi bevitele utólag a társaságba

Kérdés: Villanyszereléssel, háztartási kisgépek javításával foglalkozó egyéni vállalkozó 2002-ben betéti társaságot alapított. A társaság alapításakor elmulasztotta a társaságba bevinni a tevékenységéhez használt gépkocsit. A gépkocsi jelenleg a társasági tevékenységet szolgálja. Hogyan kerülhet ez a gépkocsi a társaság tulajdonába, hogy annak költségeit a társaságnál el lehessen számolni? Lehet-e ezt visszamenőleges dátummal könyvelni? Milyen értéken szerepeljen ez a gépkocsi a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] Amit az egyéni vállalkozó – mint alapító – az alapításkor elmulasztott, azt utólag pótolni kell. Ez többféle formában történhet.Legegyszerűbb módja a pótlásnak az, hogy a tulajdonosok módosítják a társasági szerződést. Az egyéni vállalkozó mint tulajdonos által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Cégvásárlás költségei

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.
Részlet a válaszából: […] A cégvásárlással kapcsolatban felmerülő különböző költségek – az Szt. 47-50. §-ainak előírásaiból következően – a tulajdoni részesedést jelentő befektetés megszerzése érdekében elszámolható költségnek tekintendők, és mint ilyenek, a befektetés vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Cégünk egyik ingatlanát 5 évre bérbe adta egy alapítványi iskolának. A bérleti díjat az iskola számla ellenében utalja át. A szerződés szerint a bérlet időtartama alatt a szükséges beruházásokat az iskola saját költségére elvégezteti, ezek elszámolása a futamidő végén lesz. Mikor könyveljük a vagyonnövekményt (gázbevezetés)? Elég-e csak a futamidő végén az elszámolás alapján aktiválni?
Részlet a válaszából: […] A viszonylag rövid kérdésben több pontatlanság van, amelyeket a válasz előtt tisztázni kell. Az ingatlan tág fogalom, itt valószínű, hogy épületről van szó (a gázbevezetésből is erre lehet következtetni). Mivel fog elszámolni az iskola? Hogyan kerül és miért kerül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] A választ a számviteli elszámolással kezdjük.Az erdőtelepítéssel foglalkozó társaság nem megrendelésre végzi az erdőtelepítést. Ezért az azzal kapcsolatban – az erdő rendeltetésszerű használatbavételéig – felmerülő ráfordításokat beruházásként kell elszámolnia. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján: a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől megszűnt az a szabály, amely alapján az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték természetbeni juttatásnak minősül. Ebből következően a visszavásárolt saját üzletrészek térítés nélküli átadása a tagoknak – törzsbetéteik arányában – nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:

Épületberuházás közműveinek megvalósítása, elszámolása

Kérdés: Az épületberuházás üzembe helyezéséhez különböző közművekre van szükség, amelyeket a közüzemi szolgáltatók helyett társaságunk valósít meg. (Nemcsak közműfejlesztési hozzájárulásokat kell fizetni!) Hogyan történik az elkészült létesítmények átadása a közüzemi szolgáltatóknak?
Részlet a válaszából: […] Az épületberuházással egyidejűleg megvalósított közüzemi beruházások költségeit, ráfordításait folyamatosan, de elkülönítetten kell gyűjteni és könyvelni a beruházás-számlán. Amikor a közműberuházások elkészültek, azokat az üzemeltető közműveknek a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:
1
24
25
26
28