1399 talált állásfoglalás a térítés kifejezésre

Kérdés: A társaság székhelye, telephelye és a tulajdonos lakása is egy helyen van. Üzemeltetheti-e úgy a társaság a tulajdonában lévő személygépjárművet, hogy a használat kizárólag üzleti célú? Útnyilvántartással dokumentálja, hogy kizárólag a cég érdekében használja a személygépkocsit.

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?

Kérdés: A Tao-tv. 2004-től hatályos előírása szerint [3. számú melléklet B) fejezet 3. pont] a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra. A kivételek között a törvény nem sorolja fel a melléklet 14. pontját, amely a képzési költségek vállalkozási tevékenység érdekében történő elismerésének a feltételeit határozza meg. Kérdés, ha a társaság a vele munkaviszonyban álló személy iskolai rendszerű képzésének költségét megtéríti a magánszemélynek, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a törvény szerint vagy nem?

Kérdés: Hogyan alakul a cégautó utáni adózás 2004-ben a személyi jövedelemadóban?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha az egyházi intézménynek saját konyhája van?

Kérdés: Cégünk a vidékről bejáró munkavállalóinknak megveszi a munkába járáshoz szükséges bérleteket, majd a bérletek árának 20 százalékát megtérítteti. A bérletről szóló számla áfája levonható-e? A dolgozók által megtérített 20 százalékról összevontan lehet-e számlát kiállítani? Mi a fizetendő áfa alapja?

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?

Kérdés: Fizikai dolgozóink részére munkaruhát adunk. A munkaruhák megfelelnek az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti munkaruházati termékeknek. Az így adott munkaruhát anyagköltségként, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell-e elszámolni? Hasonló a kérdés a jogszabály alapján adott védőital-juttatással kapcsolatosan is.

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?