1366 talált cikk a térítés kifejezésre

Kérdés: A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég magyar állampolgárságú munkavállalóit közvetíti Ausztriába. Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 15. cikkében foglaltak alapján gazdasági értelemben vett munkáltatónak az osztrák partner minősül, ezáltal a kölcsönzött munkavállalók jövedelme adóztatásának joga Ausztriát illeti. Ezzel párhuzamosan Magyarország mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. A munkaerő-kölcsönzésről minden hónapban számlát állítunk ki az osztrák partner felé. Az osztrák partner a számla végösszegéből 20% forrásadót von le, amellyel a munkavállalók személyi jövedelemadója megfizetettnek minősül.
1. A kölcsönzött munkavállalók jövedelméből a cégtől levont forrásadó "ellentételezéseként" a magyar szja-nak megfelelő mértéket, 15%-ot vonunk le. Helyesen járunk el?
2. A számlázott összeg nemcsak a munkavállalók bérét és járulékait, hanem az egyéb költségeket is tartalmazza. Így a forrásadó és a munkavállalóktól levont összeg között jelentős eltérés van. A különbözetet egyéb ráfordításként számoljuk el. Helyesen járunk el?

Kérdés: Az alapítvány fenntartója az Alapfokú Művészeti Iskolának. Az átlagbéralapú támogatást a fenntartó igényli meg, amit tovább utalási céllal kap meg, és utal tovább az iskola számára. Ezenfelül az alapítvány maga is támogatja az iskolát, hol pénzeszközzel, hol könyvtári könyvekkel vagy jelmezekkel, amelyeket magánszemélytől vásárol meg, hogy továbbadhassa támogatásként az iskolának. Szeretnék egy levezetést kérni, könyvelési tételekkel az átlagbéralapú támogatás igénylésének és továbbutalásának, valamint az év végi kimutatásának, valamint az egyéb támogatások helyes könyveléséről az alapítvány beszerzéseire és az iskolának történő átadására. Kérem a fenti átlagbéralapú és egyéb támogatás könyvelési tételeit és az év végi zárásban történő kimutatását az iskola oldaláról is!

Kérdés: Egy ügyvédi iroda a tulajdonában álló ingatlanját határozott időre, a 2022–2024. éveket érintően bérbe adta. A bérlő nem fizetett, ezért 2022-ben felmondta a szerződést, de megállapodtak, hogy a tartozásait a 2023. év végéig részletekben rendezi. Mivel ez csak részben valósult meg, a követelést engedményesi szerződés keretében 2024-ben eladta egy zrt.-nek. Az engedményesi szerződés szerinti követelés: számlázott bérleti díjból és közüzemi költségekből, nem számlázott – kártérítésnek minősített – összegből és a határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igényből áll (a bérbeadó-bérbevevő megállapodása szerint, ha rendezi a tartozását, akkor ettől a bérbeadó eltekintett volna). Kérdések:
– A nem számlázott, de bérbeadó–bérbevevő közötti megállapodásban szereplő, elismert "járó" kártérítésnek minősített összegek nem szerepelnek a könyvelésben az Szt. 29. § (8) bekezdése és a 77. § (2) bekezdésének b) pontja alapján (a kártérítés nem követelés, hanem bevétel a beérkezés időpontjában, így elhatárolása sem értelmezhető), helyes ez így?
– A határozott idejű bérleti szerződés alapján követelhető bérletidíj-igény nem számlázható összege tekinthető-e kártérítésnek, vagy számlázni kellett volna a nem megállapodás szerinti teljesítéskor?
– Az engedményezés keretében a bérbevevő felé számlázott összegeket vezetjük össze az engedményes által fizetett összeggel, vagy a nem könyvelt járó kártérítést és bérletidíj-igényt is könyvelni kell előtte egyéb bevételként?

Kérdés: A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
– térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
– Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
– Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?

Kérdés: Egyik partnerünk a bérmunkaszámlákon nem munkaműveletenként, hanem a számla végén összevontan tünteti fel a felhasznált gázolajat. Egy számlán akár 10 vagy több sorban is szerepelhetnek számlázott szolgáltatások. Ha csak a számla végén szerepel az összes felhasznált gázolaj, az több problémát felvethet. A számlabefogadó honnan tudja, mennyi ebből pl. a műtrágyaszállítás, ugaron végzett munkát érintő gázolaj stb., ami után nem igényelhető vissza jövedéki adó? Törvény, rendelet alapján kötelezhetem a szállítót arra, hogy munkaműveletenként rögzítse a felhasznált gázolajmennyiséget? Mi lenne az?

Kérdés: A bérleti szerződés lejáratakor a bérlő visszaadott 5 db kistehergépjárművet kisebb-nagyobb sérüléssel a bérbeadónak. A hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Autószervizzel a hibákat feltárták, a javító cég javítási árajánlatot adott. A javítás egyes esetekben több hét is lehet (alkatrészhiány miatt). A bérbeadó és a bérbevevő megállapodtak, hogy a bérbevevő megfizeti a várható javítás összegét most. Biztosítás nincs. Helyes az eljárás úgy, hogy a bérbeadó a várható javítás összegét a bérbevevő felé most számlázza kártalanítás címén, áfásan az árajánlat alapján? Szerződés szerint a bérbevevőnek kell megfizetnie a kárt.

Kérdés: Az általam könyvelt gazdálkodó 50%-os arányban tulajdonosa egy 20 millió Ft jegyzett tőkéjű zrt.-nek. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az eredménytartalék terhére felemelik a jegyzett tőkét 250 millió Ft-ra. Hogyan jelenik meg a tőkeemelés a tulajdonosnál? Véleményem szerint nem kell könyvelni a tulajdonostársaságnál. Helyes az álláspontom? DE! Kicsit fura a helyzet: 10 millió forint könyv szerinti értéken tartsunk nyilván egy 250 millió forint jegyzett tőkéjű társaságban lévő 50%-os részesedést? Alkalmazzuk a piaci értékelést, képezzünk értékhelyesbítést/értékelési tartalékot? Vagy kezeljük ingyenesen kapott eszközként?

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett felújítással mi történik végelszámolás esetén?

Kérdés: 3 db eszközt adnék át a tulajdonosnak. Az egyik személygépkocsi, melynek nem lett az áfája levonva a beszerzéskor. A másik egy utánfutó (2009-ben vásárolt), melyet magánszemélytől vásároltunk, szintén nincs áfalevonás. A harmadik egy garázs (2008-ban vásárolt), melynek szintén nem vontuk le az áfáját. A figyelési időszakon is túl vagyunk. Ebből adódóan úgy értelmeztem, hogy nincs áfafizetési kötelezettség az eszközök átadásakor az áfatörvény 11. §-a alapján. A NAV szerint csak a személykocsi után nem kell megfizetni az áfát, a többi után pedig beáll a fizetési kötelezettség.