Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

48 találat a megadott tőkeemelés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Törzstőkeemelés tőketartalékba helyezéssel
Kérdés: A társaságunk (zrt.) többségi tulajdonában álló kft.-nél a tagok törzstőkeemelést, és ezzel egyidejűleg pénzbeli hozzájárulás tőketartalékba helyezését határozták el. Minden tag arányosan kivenné a részét a törzstőkeemelésből. Társaságunk azonban nem szeretne a kft. tőketartalékába pénzt helyezni. A Ptk., az Szt. szerint van-e arra lehetőség, hogy a törzstőkeemelésben minden tag, de az emeléssel együtt járó pénzösszeg tőketartalékba helyezésében csak néhány tag vegyen részt, nem pedig az összes tulajdonos?
Részlet a válaszból: […]Nyilvánvaló, hogy nem lehet különböző arányú a tőkeemelés kapcsán befizetett összegnek a jegyzett-tőke-emelés összegéhez viszonyított aránya. Vagy minden tag részt vesz arányosan a tőketartalékba helyezésben, vagy senki sem.Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét.Az Szt. előírásainak figyelembevétele mellett, ha a kft. nem minden tagja vesz részt a tőketartalékba helyezésben, a jegyzett tőke leszállításakor (de a társaság megszűnésekor is) hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok a tulajdonosok, amelyek (akik) részt vettek a tőketartalékba helyezésben (kevesebbet kapnak vissza), mint azok, amelyek (akik) nem vettek részt abban. Valójában az utóbbiak maguknak szerzik meg azok befizetésének egy részét, amelyek (akik) részt vettek a tőketartalékba helyezésben.A Ptk.-ban nincs szabály a tőketartalékba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8110
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése
Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszból: […]kibocsátáskori, illetve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözet. Egyéb gazdálkodóknál a jegyzési érték és a névérték különbözete. Részvénytársaságok esetében általánosan használt az ázsióval történő jegyzés (az ázsió kerül a tőketartalékba), míg kft.-k esetében ritkán fordul elő az üzletrész (a törzsbetét) névértéke feletti jegyzési érték használata.]Mivel az Szt. 36. §-ának hivatkozott előírása szorosan kapcsolódik a társaság alapításához, a jegyzett tőke emeléséhez, ezért egyik bizonylata maga az alapszabály, az alapítói okirat, a társasági szerződés, illetve azok módosításai, továbbá a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, amelyek a jegyzett tőke összegén túlmenően tartalmazzák a tőketartalékba helyezendő összeget is, az ezeket megtestesítő eszközöket piaci értéken, az eszközök rendelkezésre bocsátását tulajdonosonként és időponttal stb. A másik bizonylat a cégbíróság végzése a jegyzett tőke, illetve a jegyzett-tőke-emelés cégjegyzékbe történt bejegyzése megtörténtéről. A jegyzett tőke, illetve növekedésének cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg nőhet legkorábban a tőketartalék akkor, ha a tőketartalékba helyezendő összeg eszközeit a társaság rendelkezésére bocsátották a tulajdonosok. (Addig nem nőhet a tőketartalék, amíg a jegyzett tőkét, növekedését a cégbíróság nem jegyezte be, bejegyzés esetén is csak a ténylegesen rendelkezésre bocsátott, tőketartalékba helyezendő eszközök határozat szerinti értékével.)Nem elegendő bizonylatként csak a tulajdonosok nyilatkozata. Az egyszemélyes társaság alapítójának, a tulajdonosi testületnek a jegyzett tőkével, illetve annak emelésével azonosan kell kezelnie a jegyzett tőkén felüli tőke, a tőketartalék emelését is, és azt kívülállók számára is egyértelműen dokumentálni kell.A tőketartalék növekedéseként csak az Szt. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti gazdasági események hatását lehet kimutatni. Alapvetően jogszabályi előírások határozzák meg a tőketartalékba helyezés feltételeit.Az előbbiekben leírtakból következik, nem lehet a tőketartalékba helyezni az olyan pénz- és egyéb eszközátadást, amely nem kapcsolódik az alapításhoz, a jegyzett tőke emeléséhez, illetve tételes jogszabályi előírás nem támasztja alá, amelyet a létesítő okiratban (alapszabályban, alapítói okiratban, társasági szerződésben), annak módosításában, illetve a támogatóval kötött szerződésben - ilyen címen és összegben - nem rögzítettek.A tőketartalékba helyezést az alapításkor, a jegyzett-tőke-emeléskor csak akkor lehet könyvelni, ha az alapításkori, a jegyzett-tőke-emeléskori létesítő okiratot, illetve annak módosítását a cégjegyzékbe bejegyezték, a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, de csak akkor, ha az eszközök átvétele[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7725
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Be nem jegyzett tőkeemelésre teljesített befizetések
Kérdés: A kft.-nél törzstőkeemelést hajtanak végre. A tulajdonosok már átadták a tőkeemeléshez szükséges eszközöket. Hogyan kell a kft.-nél a tőkeemeléshez kapcsolódóan átvett eszközöket kimutatni?
Részlet a válaszból: […]325).A törzstőkeemelés csak a cégbírósági bejegyzést követően könyvelhető a jegyzett tőke növekedéseként. Ebből következően, a cégbírósági bejegyzésig a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlának Követel egyenlege van.A cégbírósági bejegyzésig a jegyzett, de még be nem jegyzett tőke számla Követel egyenlege azt mutatja, ha a cégbírósági bejegyzés nem történik meg, akkor a tulajdonosok részére milyen összeget kell visszafizetni, visszatéríteni, azaz milyen kötelezettsége van addig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7717
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Tőkeemelés a leányvállalatnál
Kérdés: Az "A" kft. 100 százalékos tulajdonosa a "B" kft.-nek. A "B" kft. 2018-ban tőkeemelést hajtott végre eredménytartaléka terhére, amelyet a cégbíróság bejegyzett. Kell-e könyvelni ezt a gazdasági eseményt a tulajdonos "A" kft.-nél? Ha igen, akkor hogyan, milyen dátummal?
Részlet a válaszból: […]mint tulajdonos döntése alapján történik ugyan a tőkeemelés, de az közvetlenül az "A" kft. eszközeit, forrásait nem érinti, sőt közvetetten sem, mivel az "A" kft.-nél a "B" kft.-ben lévő, kimutatott részesedés értéke sem
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7711
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál
Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszból: […]megszűnésétől, a vállalkozásból kivont jövedelem pedig nincs közvetlen kapcsolatban az adózott eredménnyel, és nem csak a társaság saját tőkéjének nagyságától függ.Itt jegyezzük meg, osztalék fizethető, ha a törvényi feltételek fennállnak, a végelszámolást megelőzően készítendő, a tevékenységet lezáró beszámoló elfogadásához kapcsolódóan, sőt - ha a végelszámolás időtartama az egy évet meghaladja - a végelszámolás alatti (12 hónaponkénti) üzleti évenként készített számviteli beszámoló elfogadásakor is.Visszatérve a kérdésre. A végelszámolást lezáró, az Szt. és a cégtörvény előírásai szerint elkészített számviteli beszámolóval egyidejűleg vagyonfelosztási javaslat is készül. A vagyonfelosztási javaslat többek között tartalmazza tagonként a tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget, valójában a jegyzett tőke, a tőketartalék, a mérleg szerinti adózott eredménnyel korrigált eredménytartalék (ez negatív előjelű is lehet) miatt a tulajdonosokat tagonként megillető összegeket. Ezen összegek összevont értékét kell a magánszemély jövedelmének megállapításához összevetni az üzletrész - magánszemély által dokumentált - szerzési értékével. A pozitív különbözet alapján kell a társaságnak megállapítania a vállalkozásból kivont jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást. Az Szja-tv. 68. §-ának (10) bekezdése alapján azonban nemcsak meg kell állapítania, de az Art. szerint be is kell vallania és be is kell fizetnie.A végelszámolást lezáró beszámoló mérlegébe a társaságnak - természetesen - be kell állítani az adóhatósággal szembeni kötelezettségek közé az előző bekezdés szerinti, a magánszemélyt terhelő, de még le nem vont személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást is. A végelszámolást lezáró beszámoló mérlegfordulónapjáig a tulajdonosokat megillető vagyon nem adható ki (erre csak akkor kerülhet sor, ha a céget a cégjegyzékből már törölték),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7211
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból
Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft - (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszból: […]kölcsönkövetelés. Ahhoz, hogy az megfeleljen a számviteli követelményeknek is (azaz ahhoz, hogy azt könyvelni is lehessen), mindenképpen az szükséges, hogy az alapító okirat, az azt alátámasztó apportlista tételesen tartalmazza a törzstőkének megfelelő kölcsönkövetelés(ek) forintértékét, az adós, a kötelezett nevét, az alapított társaság nevére történt átírás dokumentumát, és magát a kölcsönszerződés(eke)t. A kölcsönszerződés(ek) forintértéke több lehet, mint a törzstőke összege azzal, hogy a különbözetet az alapító okirat szerint a tőketartalékba kell helyezni. Ha a kölcsönszerződésben a kölcsön összege nem forintban van meghatározva, az apportérték meghatározásához az alapító okirat aláírásakor érvényes, választott devizaárfolyamon indokolt azt forintra átszámítva elszámolni. A kölcsönkövetelések lejárata függvényében a rendelkezésre bocsátott követeléseket a tartósan adott kölcsönök, illetve az egyéb követelések között kell kimutatni.A törzstőke fedezetére rendelkezésre bocsátott kölcsönkövetelés forintértéke:- a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg: T 191-194, 368 - K 332,- a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával: T 332 - K 411(hárommillió forint összegben).Ha a törzstőke fedezetére rendelkezésre bocsátott kölcsönkövetelés forintértéke meghaladja a hárommillió forintot, és a meghaladó összeg tőketartalékba helyezéséről az alapító okirat rendelkezett, akkor a hárommillió forintot meghaladó összeg könyvelése:- a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg: T 191-194, 368 - K 332;- a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával: T 332 - K 412.A törzstőke fedezetére rendelkezésre bocsátott kölcsönköveteléseket meghaladóan ténylegesen rendelkezésre bocsátott kölcsönkövetelésekkel kapcsolatosan is követelmény, hogy azokat az alapító okirathoz kapcsolódó jegyzék tételesen tartalmazza, követelésenként külön-külön az adós, a kötelezett nevét, a követelés forintra átszámított összegét, az alapított társaság - mint jogosult - nevére történő átírás dokumentumát, mellékelve magát a kölcsönszerződéseket is, az adósokat, a kötelezetteket tájékoztató hivatalos iratokat.A tőketartalékba helyezendő kölcsönköveteléseket is csak akkor lehet az alapított társaságnál könyvelni, ha azokat ténylegesen a társaság rendelkezésére bocsátották, és a rendelkezésre bocsátást az előírt módon bizonyítják. Az ígéretet - még ha azt a tulajdonos az alapító okiratban tette - könyvelni nem lehet. Könyvelés tehát a tényleges rendelkezésre bocsátáskor:- ha az a cégjegyzékbe történt bejegyzést megelőzően történt: T 191-194, 368 - K 332, az alapítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával: T 332 - K 412;- ha az az alapítás cégjegyzékbe történt bejegyzését követően történt (de az alapításkor már meghatározásra került): T 191-194, 368 - K 412.A válasznál feltételeztük, hogy a kft. forintban vezeti a könyvviteli nyilvántartását,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7070
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés
Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszból: […]Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (450 E Ft-ig) köteles levonni, bevallani és befizetni. Az árfolyamnyereséget terhelő- személyi jövedelemadó könyvelése: T 4792 - K 462 [1 012 800 Ft];- egészségügyi hozzájárulás: T 4792 - K 463-10 [450 E Ft];- a tagot megillető összeg: T 4792 - K 384, 381 [5 097 200 Ft].Az üzletrész térítés nélküli átadása esetén a térítés nélkül átadásra kerülő eszközökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azaz annak a piaci értékét kell számításba venni. A kérdés szerinti esetben a visszavásárolt üzletrész piaci értéke a 600 E Ft összegű jegyzett tőke és a 40 000 E Ft eredménytartalék figyelembevétele mellett a 40 600 E Ft egyharmada, azaz 13 533 E Ft. Egy-egy tagra jutó összeg: 6766 E Ft.Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a megszerzett részesedés (üzletrész) nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelynek - az adott esetben - az egésze jövedelem (nincs szerzési illeték), azaz tagonként 6766 E Ft. Az Eho-tv. 3. §-a (1)-(2) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a magánszemélyek e jövedelmük alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kötelesek fizetni, és így az adó alapja a 6766 E Ft 78%-a. Tehát tagonként a 6766 E Ft 78 százaléka után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kötelesek fizetni. A tagok e fizetési kötelezettségére a kft. köteles a figyelmet felhívni, és erről az adóhatóságot írásban tájékoztatni.Az üzletrész térítés nélküli átadásának könyvelése:- T 553 - K 372, a Tao-tv. 3. számú melléklete B/3. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség;- a lekötött tartalék feloldása: T 414 - K 413.A leírtakat követően történhet a Ptk. 3:201. §-a alapján a törzstőke felemelése az eredménytartalék terhére a cégbírósági bejegyzés napjával: T 413 - K 411 (2400 E Ft-tal). Az eredménytartalék terhére történő törzstőkeemeléssel a tagok üzletrészének a névértéke ugyan nő, de ez az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján a magánszemélynél nem minősül bevételnek, azaz közvetlenül nem jár adófizetési kötelezettség keletkezésével.A kérdésekre adott válaszok alapján a kft. tagjai rossz döntést hoztak azzal, hogy a kilépő tagtól visszavásárolt üzletrészt a megmaradó tagoknak térítés nélkül átadják. Ha még nem adták át, a tulajdonosváltozást és a tőkeemelést a cégjegyzékbe nem jegyezték be, akkor a következő javasolható:A Ptk. 3:176. §-a alapján az üzletrészt be kell vonni, a bevont üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani (200 E Ft-tal), természetesen a törzstőke-leszállítás szabályai alapján, a Ptk. 3:202. §-ának figyelembevételével, és ezen § (4) bekezdésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6862
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Tőkeemelés kötelezettséggel
Kérdés: A tőkeemelés könyvelése lehetséges-e az alábbi módon? T: Hosszú lejáratú kötelezettség; K: Jegyzett tőke, Tőketartalék.
Részlet a válaszból: […]részvények forgalomba hozatalával felemelhető pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátásával.A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul.A törzstőkén, az alaptőkén felüli vagyonból pedig csak akkor történhet a jegyzett tőke emelése, ha a társaság rendelkezik olyan törzstőkén, alaptőkén felüli vagyonnal (szabad eredménytartalék, tőketartalék), amely tőkeemelésre fordítható, de ez esetben sem haladhatja meg a törzstőke, az alaptőke a társaság saját tőkéjét.Közkereseti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6855
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Induló tőke emelése alapítványnál
Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszból: […]megkezdéséhez szükséges - a kérelem benyújtásáig - már átadott (átruházott) vagyont;- ez esetben a bírósági bejegyzés alapján az alapítványnál induló tőkeként (jegyzett tőkeként) könyvelni kell az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás teljes összegét (ha az alapítvány a kettős könyvvitel szabályai szerint könyvel) az alapítóval szembeni követelésként (T 355 - K 411), az alapító által befizetett, átadott eszközöket a követelést csökkentő tételként (T 1, 2, 3 - K 355) (ez utóbbi tétel a kérelem benyújtása előtt megelőzi az előtte lévőt);- ha az előzőek szerint járnak el, akkor az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatásból a bírósági bejegyzést követően átadott eszközök a bejegyzéskor kimutatott követelés összegét csökkentik (T 1, 2, 3 - K 355), és azt a bíróságon már semmilyen jogcímen nem kell bejegyezni.A kérdésben leírtak alapján feltételeztük, hogy a kérdező alapítvány kettős könyvvitelt vezet, és nem a fentebb leírtak alapján járt el. Amennyiben az alapító okirat az alapító által vállalt vagyoni hozzájárulás teljes összegét tartalmazza, akkor könyvelésüket önellenőrzés keretében módosítsák.[Az egyszeres könyvvitelt vezető alapítványnál is az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás teljes összegét kell a bíróságnak induló tőkeként (jegyzett tőkeként) bejegyeznie. Mivel az egyszeres könyvvitelt vezető alapítvány alapvetően az eszközmozgásokat rögzíti, nyilvántartásában az induló tőke (jegyzett tőke) csak a vagyoni juttatás teljes összegének átadását követően lesz azonos a bíróságon bejegyzett tőkével.]A Ptk. szerint a nyilvántartásba vett alapítványhoz vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet csatlakozni. Ehhez kapcsolható a Civil-törvény 2. §-ának 28. pontja, mely szerint törzsvagyon az induló tőke, megnövelve alapítvány esetében a csatlakozók által kifejezetten az induló tőke növelése érdekében rendelkezésre bocsátott vagyonnal. (Könyvelése mint az alapítvány alapításakor!)Az induló tőke egyéb jogcímen nem változhat. Az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás az alapító okirat módosításával nem növekedhet, nem csökkenhet. Pótlólagos tőkejuttatás nem helyezhető a tőkeváltozásba sem. (Az alapítványnál a tőkeváltozás olyan, mint a vállalkozásoknál az eredménytartalék!) Ha az alapító az alapítvány rendelkezésére bocsát pénzeszközöket, azokat az alapítványi cél megvalósítása érdekében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6835
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Tőkeemelés a kötelező minimumra
Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszból: […]jogutód nélküli megszüntetése. A taggyűlés határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (A kérdés alapján úgy tűnik, hogy az adott esetben még az indokolt és szükséges taggyűlési határozatot sem hozták meg!)A törzstőkének a kötelező minimumra történő felemelését össze kell kapcsolni a saját tőke hiányának a megszüntetésével. Törvényi követelmény, hogy a hárommillió forintra felemelt törzstőke (jegyzett tőke) mellett sem lehet a saját tőke kevesebb a jegyzett tőkénél.A törzstőke felemelése külső tőke bevonásával:Az új Ptk. szerint a törzstőke felemelése történhet:- újabb pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával,- a törzstőkén felüli vagyonból (ez utóbbi a kérdező cégnél - sajnos - fel sem merülhet).A törzstőke felemeléséről hozott taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell:- a törzstőkeemelés mértékét (az adott esetben minimum 2500 E Ft);- annak meghatározását, hogy milyen összetételű és értékű vagyoni hozzájárulásokkal kell teljesíteni a törzstőkeemelést, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt, hogy ennek teljesítésére mely személy jogosult - a kérdés alapján csak nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás lehet, dokumentáltan piaci értéken a gépjármű, illetve a tagok követelése a tagi kölcsön miatt, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások együttes összegének legalább annyival kell meghaladnia a 2500 E Ft-ot, mint a tőkeemelés időpontjában az eredménytartalék negatív összege;- a vagyoni hozzájárulások teljesítési idejét.A számviteli elszámolás bemutatása érdekében feltételezzük, hogy a gépjármű piaci értéke 2000 E Ft, az eredménytartalék negatív összege 1500 E Ft, a tagi kölcsön összege 3000 E Ft, a törzstőkeemelés mértéke 2500 E Ft.A számviteli előírások lehetőséget adnak arra, hogy a jegyzett tőke felemelésével egyidejűleg a vagyoni hozzájárulás egy részének a tőketartalékba helyezéséről döntsön a taggyűlés. (Ez az adott esetben a tagi kölcsön - mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás - összegéből történik: 500 E Ft a törzstőkeemelés része, 2000 E Ft a tőketartalékba kerül, 500 E Ft pedig marad tagi kölcsönként.)A gépjárműapporttal történő tőkeemelés könyvelése:Természetesen csak a gépjármű jogos tulajdonosa bocsáthatja a társaság rendelkezésére. Ez a személy lehet a kft. jelenlegi tagjai közül az egyik, de lehet egy harmadik személy (új tulajdonos) is.A vagyoni hozzájárulás (gépjármű) átvételének könyvelése a kft.-nél- a módosított társasági szerződés cégbírósára történő benyújtását megelőzően T 14 - K 332 (jegyzett, de még be nem fizetett tőke) piaci értéken 2000 E Ft,- a cégbejegyzés időpontjával (a tőkeemelés könyvelése) T 332 - K 411.Tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a magánszemélyek és a kft. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a magánszemélyek külön-külön milyen összegű pénzkölcsönt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6774
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 48 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést