Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
Részlet a válaszából: […] ...A piaci érték természetesen nem azonos a törzsbetét értékével. A kérdésben megjelölték a kft.-k eszközértékét, de azt nem, hogy a törzstőkét meghaladó eszközértéket mi finanszírozza: szállítóval, bankkal szembeni kötelezettség, vagy a törzstőkét meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...legyen ez 9000 E Ft.[Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy ehhez az szükséges, hogy a társasági szerződés szerint a tagok követeléséből a törzstőke 1000 E Ft-tal nő (ezen belül külön nevesítve az egyes tagok, bel- és kültagok vagyoni betétjének növekedését), és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...emelni, akkor a Ptk., a cégtörvény és a számviteli törvény előírásait mindenképpen meg kell tartania.A Ptk. 3:198. §-a tartalmazza a törzstőke új törzsbetét teljesítésével történő felemelésének a jogi szabályait. A taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] ...a másik variáció az lehet, hogy a társasági szerződés (az alapító okirat) módosításával megemelik a jegyzett tőke (a törzstőke) összegét úgy, hogy a visszafizetett összeg egy részét a taggyűlési (alapítói) határozat szerint a tőketartalékba helyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...A Ptk. 3:174. §-a (4) bekezdése szerint a társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. A kérdésben nem szerepel a kft. jegyzett tőkéjének összege, de az ügylet csak akkor teljesülhet, ha a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Törzstőkeemelés bejelentése

Kérdés: A kft. törzstőkéjének emelésével kapcsolatban kérem a segítségüket. A taggyűlési határozat szerint a társaság törzstőkéjét 530 E Ft-tal emelik meg, 470 E Ft törzstőkén felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítésével, egy új tag belépésével. Be kell-e jelenteni a cégbírósághoz a 470 000 forint tőkeemelést, és hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. szerint a törzstőke külső tőke bevonásával (új tag belépésével) felemelhető, ha a taggyűlés erről a Ptk. 3:198. §-a szerinti határozatot meghozta. A Cégtörvény 24. §-ának (1) bekezdése szerint a cégjegyzék tartalmazza a cég jegyzett tőkéjét (a kft.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a Ptk. a törzstőkén, az alaptőkén felüli tőke változásait (növekedésének, csökkenésének lehetőségeit) nem szabályozza. Ezekre vonatkozó előírások a számviteli törvényben kerültek rögzítésre, mint olyan tételek, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Be nem jegyzett tőkeemelésre teljesített befizetések

Kérdés: A kft.-nél törzstőkeemelést hajtanak végre. A tulajdonosok már átadták a tőkeemeléshez szükséges eszközöket. Hogyan kell a kft.-nél a tőkeemeléshez kapcsolódóan átvett eszközöket kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...törzstőkeemeléshez kapcsolódóan átvett eszközöket (befektetett eszközök, készletek, pénzeszközök) a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben kell az eszközök átvételekor állományba venni (T 11-19, 21-22, 26-28, 31-38 – K 325).A törzstőkeemelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell bocsátani.A hivatkozott előírások alapján a tulajdonos szándéka nem tekinthető jogszerűnek, bár megfelelő nagyságú jegyzett tőke (törzstőke) mellett megvalósítható. Hogyan?A tulajdonosnak először arról kell döntenie, hogy a társaságból "kivonni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Saját üzletrész utáni osztalék

Kérdés: A társaság 2018 augusztusában osztalékelőleget fizet tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján. A kft. 2018. március 15-től visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. szerint a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. Hogyan értelmezhető az az előírás, mely szerint a saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között kell törzsbetéteik arányában felosztani? Mi van akkor, ha az osztalékról való döntés időpontjában a saját üzletrészt a társaság már értékesítette, azaz nincs saját üzletrész?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során értelemszerűen az osztalékelőlegnél leírtak szerint indokolt eljárni. Ezt egy példával mutatjuk be:Legyen a törzstőke 10 millió forint, a visszavásárolt saját üzletrész törzsbetéte 2 millió forint. Az osztalékra jogosultak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
1
5
6
7
27