139 cikk rendezése:
91. cikk / 139 Különbözet szerinti adózás
Kérdés: Továbbértékesítési céllal használt árut vásárolunk belföldi magánszemélytől, uniós és magyar adóalanyoktól. Alkalmazhatjuk-e a különbözeti áfára vonatkozó szabályokat mindegyik beszerzésre?
92. cikk / 139 Cégtelefon elszámolása
Kérdés: Amennyiben a gazdasági társaság részletes számlával igazolja, hogy kizárólag üzleti beszélgetést folytatnak mind a hálózati telefonról, mind a cég tulajdonában lévő mobiltelefonokról, abban az esetben a telefonköltség 70 százalékának áfája levonható, a további 30 százalék költség áfa-visszaigénylés nélkül leírható?
93. cikk / 139 Cégtelefonok magáncélú használata (jogszabályi összefüggések)
Kérdés: Mely jogszabályok érintik a cégtelefonok használatát, adózását?
94. cikk / 139 Cégtelefon használata I.
Kérdés: Ha a tényleges telefonszámla 30 százaléka a munkavállaló felé kiszámlázásra kerül, de erről tételes híváslista vagy hívásnapló nem áll rendelkezésre, akkor nem keletkezik a magáncélú használat miatt a magánszemély által meg nem térített rész. E miatt a telefonszámla áfája 70 százalékban levonható, a kifizetőnek pedig nem keletkezik szja-, tbj- és munkaadóijárulék-fizetési kötelezettsége. Helyesen értelmezzük-e a vonatkozó törvényi szabályozást?
95. cikk / 139 Cégtelefon használata III.
Kérdés: A 2006. szeptember 1-jétől vélelmezett magáncélú telefonhasználat esetében járható út-e az, ha a bruttó telefonköltség 20 százalékát téríti meg a dolgozó? Ha megtéríti valamilyen módon a dolgozó a magánhasználatot, akkor a teljes telefonszámla áfája levonható? Milyen esetben kell az áfa 70 százalékát levonni?
96. cikk / 139 Cégtelefon használata IV.
Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
97. cikk / 139 Cégtelefon használata VIII.
Kérdés: Szeptember 1-jétől 70-30 százalék a telefonköltség áfájának levonhatósága, illetve le nem vonhatósága. 20 százalék magánhasználatot tételez fel a törvény, ami után – mivel magánhasználatról van szó – nem vonható le az áfa. Akkor most mennyi a levonható és a le nem vonható áfa? 30 százalék a le nem vonható, ami magában foglalja a 20 százalék le nem vonható áfarészt is? Vagy 30 százalék a le nem vonható áfa, 70 – 20 = 50 százalék a levonható (20 százalék a magáncélú használat miatt)? A 20 százalék magáncélú használattal nem a 70 százalékot akarják leszorítani 50 százalékra?
98. cikk / 139 Ingatlanforgalmazás: első értékesítés
Kérdés: Kapcsolódva a 2694. kérdés témájához, cégünk főtevékenysége az ingatlanforgalmazás. Társaságunk is első értékesítés keretében továbbértékesítési céllal vásárolta az új lakásokat, amelyről áfás számlát állított ki az értékesítő cég. Cégünk nem helyezte levonásba a beszerzéshez kapcsolódó adót, mivel úgy ítélte meg, hogy a megvásárolt lakások értékesítése nem minősül első értékesítésnek, ezért az Áfa-tv. 2. sz. melléklete 2. pontja alapján tárgyi adómentes értékesítés történik, amikor az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a beszerzéshez kapcsolódóan előzetesen felszámított áfa nem helyezhető levonásba. A 2694. kérdésre adott válasz alapján viszont az értékesítő cég által felszámított áfát a beszerző társaság jogosan helyezte levonásba. Helyes a kérdésben leírt megítélés? Vagy akkor is levonható az áfa, ha a tárgyi adómentes értékesítéshez kapcsolódik?
99. cikk / 139 Közvetített szolgáltatások értéke
Kérdés: Ipari parkunkban működő vállalkozások alapítottak egy szolgáltató kft.-t, amely az ott működő többi vállalkozásnak személyszállítást, fűnyírást, szemétszállítást, takarítást számláz. A szolgáltató kft. a felsorolt szolgáltatások körét tovább kívánja bővíteni. A szolgáltató kft.-nek csupán két alkalmazottja van, eszközei nincsenek, a felsorolt szolgáltatásokat másokkal végezteti el. A szolgáltató kft. a személyszállításról havonta egy számlát kap, amelyet az igénybe vevő vállalkozások között a létszámadatokat egyeztetve feloszt. A másik három szolgáltatás esetében havonta egy vagy több számlát kap – szolgáltatásonként – a szolgáltató kft., amelyben a tényleges szolgáltató feltünteti, hogy azt az ipari park mely vállalkozása milyen összegben vette igénybe. A szolgáltató kft. mindkét esetben 5-7 százalékkal megemelten számláz tovább, változatlan áfakulccsal, közvetített szolgáltatásként. Szabályosan jár-e el a szolgáltató kft., ha a tényleges szolgáltatást nevezi meg, és változatlan áfakulccsal, de nem változatlan áron közvetített szolgáltatásként állítja ki a számlát?
100. cikk / 139 Cégtelefon adója (eva)
Kérdés: Cégtelefon adója az evás cégekre is vonatkozik?
