Kölcsön fejében üzletrész átadása

Kérdés: Belföldi társaság egyik tulajdonosa, aki orosz állampolgár, de állandó tartózkodási helye Ausztria, kölcsönt kapott a társaságtól úgy, hogy fedezete az üzletrésze volt. Mivel nem fizette vissza a kölcsönt, így az adásvétellé vált, a cég visszavásárolta tőle az üzletrészét a kölcsön fejében (később ez továbbértékesítésre is került). Az üzletrész megvételekor kell-e a külföldi tulajdonostól 25 százalék szja-t vonni (alapja: az üzletrész eladási ára mínusz a tulajdonos által nyilatkozott beszerzési ára)? Ha igen, akkor (mivel ebben az esetben az üzletrész megvételekor már nem volt kifizetés a tulajdonosnak) a következő kifizetéskor (pl. osztalék) kell levonni? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosnak van egyéb kötelezettsége is a társaság felé, azaz a fizetendő nettó osztalékból kellene még egy régebbi kölcsönt és kamatait visszafizetnie az üzletrész fenti vétele miatt levonandó szja-n kívül, de erre nem nyújt fedezetet az osztalék? Mi a sorrend? Ha nem marad fedezet a teljes szja levonására, akkor ezt a társaságnak közölnie kell-e az adóhivatallal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint üzletrész átruházásánakadókötelezettségét kell megítélni. Az ügylet "külföldi elemet" is tartalmaz,mivel a társaság üzletrészt értékesítő egyik tulajdonosa orosz állampolgár,akinek Ausztriában van állandó lakóhelye, így alkalmazni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kiadvány előállítása termékértékesítés vagy szolgáltatás?

Kérdés: A megrendelő a kft.-nek átadja a megjelentetendő szöveget. A kft. elvégzi a szedési, tördelési, nyomtatási munkákat az általa beszerzett alapanyagok felhasználásával. A kész kiadványt számlázza a megrendelőnek. A másik esetben a megrendelő a kft.-nek átadja a megjelentetendő szöveget, a kft. elvégzi a szedési, tördelési munkákat, de a nyomdai, kötési munkával más kft.-t bíz meg. A megbízott kft. 5 százalékos áfával számlázza a kész kiadványt, amelyet a kft. saját munkája ellenértékével együtt számláz a megrendelő felé. Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik?
Részlet a válaszából: […] ...késztermékre avonatkozó kedvezményes adómérték alkalmazandó. (Így a kérdés második felében istermékértékesítés, beszerzés és továbbértékesítés történt.)Ha a nyomda nem késztermék előállítását vállalja, hanemkizárólag egyes nyomdai részmunkákat (nyomás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
Kapcsolódó címke:

Lakássá átminősítés áfája

Kérdés: A kft. a társasházban irodahelyiséget vásárolt, áfás számlával, és az áfát visszaigényelte. Szeretné értékesíteni, a vevőjelöltek azonban csak lakóingatlanként kívánják megvásárolni. Az iroda lakássá történő átminősítése folyamatban van. Átminősítése után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Amennyiben keletkezik, az mikor esedékes? Amikor a Földhivatalhoz benyújtottuk a lakássá történő átminősítési kérelmet? Amikor értékesítjük az ingatlant? Mi lesz az áfa alapja: a piaci érték, a beszerzési ár?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott 7. § (1) bekezdésének c) pontja így nem alkalmazható,tekintettel arra, hogy az ingatlan átalakítása, átminősítése atovábbértékesítési cél érdekében történt, így nem teljesül a c) pontbanmegfogalmazott azon feltétel, mely szerint nem lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
Kapcsolódó címkék:    

Lakóingatlanhoz kapcsolódó beszerzések áfája

Kérdés: Egy építési tevékenységgel foglalkozó cég megvásárolja a telket, amire lakóházat épít, és azt értékesíti. Amennyiben magánszemélytől veszi a telket, az áfa nem levonható (adásvételi szerződéssel). Az építéshez felhasznált anyagköltség és szolgáltatás áfatartalma levonható? Miután elkészült az épület, áfásan számlázza az első tulajdonosnak. Helyesen jár el?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakra figyelemmellevonható a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó beszerzések áfája abban azesetben, ha a beszerzéseket az adóalany továbbértékesítési céllal építettlakóingatlan építéséhez használja fel. Nem adóalanytól vásárolt építési telekesetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Borítólap, védőfólia az áru része?

Kérdés: Árunak minősül-e a borítólap és a védőfólia nélkül érkezett CD és DVD? A továbbértékesítés feltétele a borítólap és a védőfólia, amelyeket a kereskedő szerez be. Általában mi az a határ, tevékenység, amely a beszerzett árura a továbbértékesítőnél rárakódhat úgy, hogy az nem veszti el áru jellegét?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény meghatározása alapján az áruk közé azoka készletek sorolandók, amelyeket a társaság a rendszeres (szokásos) üzletitevékenység keretében értékesítési céllal szerzett be, és azok a beszerzés ésaz értékesítés között változatlan állapotban maradnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalvány vásárlásának áfája

Kérdés: Az étkezési utalványok vásárlásakor felmerült kezelési költség általános forgalmi adója visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánvalóan azért kerül sor,hogy a dolgozók étkeztetéséhez ilyen módon járuljanak hozzá. Ebben az esetben abeszerzés nem továbbértékesítési céllal történik, illetve azt nem ellenértékfejében juttatják az alkalmazottaknak, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.
Kapcsolódó címkék:  

Szakmai rendezvény partnerirodáknak

Kérdés: Az ügyvédi iroda a nemzetközi partnerirodáknak szakmai rendezvényeket szervez Magyarországon. A felmerült költségeket (szállás, étkezés, terembérlet, dekoráció stb.) a résztvevők létszámával arányosan közvetített szolgáltatásként számlázza a partnerirodáknak. A költségek továbbhárításáról írásban foglalt megállapodás rendelkezik. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja? Kell-e a számlán áfát felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...azért kerül sor, hogy azt változatlan formábantovábbértékesítsék. Amennyiben nem a szolgáltatás változatlan formában történőtovábbértékesítéséről van szó, akkor nem beszélhetünk közvetítettszolgáltatásról. A szakmai rendezvények szervezésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
Kapcsolódó címke:

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából:A különbözet szerinti adózás feltétele, hogy az adóalany aterméket továbbértékesítési céllal vásárolja. Az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 15. pontja alapján továbbértékesítésicél alatt a beszerzett termék saját célú használat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Magáncélú telefonhasználat számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
Részlet a válaszából: […] ...egészébentelefonköltségként kell kimutatni.A vélelmezettmagáncélú használat kiszámlázásakor nem beszélhetünk az Áfa-tv. szerintitovábbértékesítési céllal történő továbbszámlázásról, de az Szt. szerintiközvetített szolgáltatásról sem, hiszen nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címke:

Telefonszámla előzetesen felszámított áfájának 30 százaléka

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában a 2856. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a telefonszámla áfája akkor vonható le teljes egészében, ha a cég a számla értékének legalább 30 százalékát (a magáncélú használat miatti továbbszámlázás kivételével) továbbszámlázza. Véleményem szerint a 30 százalékba beletartozik mindenféle továbbszámlázás. Ezt a vonatkozó PM-APEH tájékoztató 2.3. pontjának a) alpontja is alátámasztja. Itt nincs semmiféle kikötés.
Részlet a válaszából: […] ...nem vonható le. Mentesül a részlegeslevonási tilalom alól az adóalany akkor, ha a szolgáltatás ellenértékéneklegalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal, vagy a 8. § (4) bekezdéseszerint számlázza tovább.A leírtakból következik, ha a hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
1
9
10
11
16