Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott transzferár-nyilvántartás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. § (3) bekezdésének f) pontja értelmében: Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség a kapcsolt vállalkozásokat, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke az adóévben (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg, azzal, hogy az értékhatár megállapításánál; az összevonás tényétől függetlenül; az e rendelet szerint összevonható szerződések alapján történő teljesítések értékét együttesen kell figyelembe venni. A bizonytalanság a kölcsönügyletek esetében merül fel részünkről. A transzferár-dokumentáció elkészítésekor mit kell az ügylet ellenértékének tekinteni: csak a felszámított kamatot, vagy a kamat és kölcsöntőke együttes összegét? Amennyiben társaságunk több kapcsolt viszonyban lévő vállalkozásának ad kölcsönt likviditási nehézségek áthidalása céljából, az adott kölcsönök összevonhatóságát milyen ismérvek határozzák meg: a felszámított kamat mértéke, a kölcsön összegének nagyságrendje, a futamidő?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség több szerződésre összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a szerződéseka) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagyb) egymással szorosan összefüggnek.A kölcsönök esetében lényeges feltétel mindenképpen a kamat, a kölcsön összege és a futamidő,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6494
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Konszolidálás, transzferár-nyilvántartás

Kérdés: Van négy magyar vállalkozás. Az Alfa Kft. értékadatai megalapozzák a konszolidációs kötelezettséget. Az Alfa Kft. 100%-os tulajdonosa B magánszemély. Béta Kft. 100%-ban az Alfa Kft. tulajdona. Gamma Kft. 100%-ban B magánszemély tulajdona. Delta Kft.-nek két tulajdonosa van, B magánszemély 80%-ban, C magánszemély 20%-ban, azonban a szavazati arány 50-50%. A társaságok között minden irányban van gazdasági kapcsolat.
1. -Alfa Kft. melyik céget, cégeket köteles konszolidálásba bevonni?
2. -Hogyan alakul a kötelezettség, ha B magánszemély német és Alfa Kft. is német társaság?
3. -A kapcsolt vállalkozások miként alakulnak, mind a négy cég köteles transzferár-nyilvántartást készíteni?
A tulajdonosi szerkezet:
Tag Alfa Béta Gamma Delta
Kft. Kft. Kft. Kft.
B magánszemély 100% 100% 80%*
Alfa Kft. 100%
C magánszemély 20%*
* Szavazati jog 50-50%.
Részlet a válaszból: […]évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján (a leányvállalat és a közös vezetésű vállalkozás tőkerészesedéssel arányos adataival együtt) a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket, feltéve hogy az anyavállalat vagy a leányvállalat részvényei, üzletrészei vagy az általuk kibocsátott értékpapír tőzsdei kereskedelme nem engedélyezett, és az engedélyezést nem is kérelmezték:a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot,b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot,c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.2. Ha Alfa Kft. német, akkor a német jog szerint kell a konszolidálást elvégezni, amelyhez a leányvállalatnak (Béta Kft.-nek) az anyavállalat által kért adatokat kell szolgáltatni.3. A Tao-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6241
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszból: […]megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az előzőek szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A többségi befolyás meghatározásakor a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A tulajdonosi viszonyokat figyelembe véve (feltéve hogy a szavazati jog a részesedés mértékével egyezik meg) kapcsolt vállalkozási viszony a Tao-tv. alapján a táblázatban felsoroltak közül (feltéve hogy a kérdező kft., valamint a külső cégek az önkormányzattól és a felsorolt cégektől is független vállalkozások, továbbá hogy meghatározó befolyással egyetlen felsorolt társaság sem rendelkezik) - az önkormányzat és az M Kft., a V Zrt., az Sz. Kft., a VT Kft., a VN Kft. és az L Kft. között, valamint - az M Kft., a V Zrt., az Sz Kft., a VT Kft., a VN Kft., az L Kft. között, továbbá - a K Kft. és a külső kft. tagja, - az F Kft. és a kérdező társaság tagja, - az MÉ Kft. és a kérdező társaság tagja, - esetleg a C Zrt. és valamelyik külső tagja (ha van többségi befolyása) között áll fenn. Ennek alapján transzferár-nyilvántartással például a 2011. adóév vonatkozásában, ezen cégek közül azoknak kell rendelkezni majd a társaságiadó-bevallás esedékességekor, amelyik kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik céggel, illetve ha az önkormányzat a kapcsolt fél, akkor az önkormányzattal szerződést vagy megállapodást kötött szolgáltatás vagy termékbeszerzés célból, és a szerződés, megállapodás alapján az adóévben (2011-ben) teljesítés is történt. Ilyenkor ha mind a két szerződő fél társaságiadó-alany, akkor mind a két félnek el kell készíteni a nyilvántartást, ha az egyik fél az önkormányzat, akkor csak a társasági adó alanyának kell a nyilvántartást elkészíteni. Nem kell azonban a nyilvántartást elkészíteni annak a nonprofit gazdasági társaság szerződő félnek, amely közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkezik az adóév utolsó napján. Ha tehát a felsorolt nonprofit gazdasági társaságok mindegyike rendelkezik közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolással, akkor a felsorolt cégek közül a V Zrt.-nek, a K Kft.-nek, az F Kft.-nek, a VN Kft.-nek, az MÉ Kft.-nek, esetleg a C Zrt.-nek és társaságiadó-alany tagjuknak kell nyilvántartást készítenie, feltéve hogy a felsoroltak valamelyikével kötött szerződés, megállapodás alapján teljesítés történt az adóévben. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést - az alábbiak kivételével - az Szt. értelmében vállalkozónak minősülő személy [Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja] köteles készíteni, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. A felsoroltak közül - anyavállalatnak minősül az Szt. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjának a) pontja alapján [a b) és d) pontban vázoltakról nincs információ] a K Kft. külső kft.-tagja, az F Kft. és a kérdező társaság tagja, az MÉ Kft. és a kérdező társaság tagja, feltéve hogy a szavazati jog a részesedés mértékével egyezik meg. Anyavállalatnak minősülhet a C Zrt. külső cégei közül az, amely 50% feletti szavazati joggal rendelkezik egyedül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5108
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Kapcsolt vállalkozás és nyilvántartás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás-e a következő három gazdasági társaság számviteli szempontból és társasági adó szempontjából, és kinek van transzferár-nyilvántartási kötelezettsége? Kiinduló adatok: "A" férj, "B" feleség, "C" közös gyermek, "D" közös gyermek. 1. Részvénytársasági szavazatok megoszlása "A" vezérigazgató 50%, "B" vezérigazgató-helyettes 50%. Semmi egyéb nem szerepel a társasági szerződésben (például az sem, hogy szavazategyenlőség esetén kinek a szavazata dönt, ki gyakorolja a munkáltatói jogokat stb.) 2. Kft.-szavazatok megoszlása "A" ügyvezető 66,66% "B" pénzügyi befektető 33,33% 3. Kft.-szavazatok megoszlása Idegen magánszemély (ügyvezető) 25,0%, "A" 18,4%, "B" 11,4%, "C" 22,6%, "D" 22,6%. A két kft. tevékenysége kizárólag a részvénytársasághoz kapcsolódik, megrendelést kizárólag a részvénytársaságtól kap, más tevékenységet nem végez. Ha a három gazdasági társaság összevont mérlegadatait vesszük figyelembe, a Sztv. 117. § szerint konszolidált éves beszámolót kellene készítenie.
Részlet a válaszból: […]birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. A példa szerinti esetben egyik vállalkozásnak sincs az Szt. előírásának megfelelő meghatározó befolyása valamelyik másik vállalkozásban. A részvénytársaság és a két kft. a Tao-tv. előírása szerint [4. § 23. pontjának c) alpontja] kapcsolt vállalkozásnak minősül a következők miatt: Kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Többségi befolyás a Ptk. szerint, ha természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik [685/B. § (1) bekezdése]. A Ptk. előírása szerint a közeli hozzátartozók (és A, B, C és D annak minősül) közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. [685/B. § (4) bekezdése.] A példa szerinti esetben a közeli hozzátartozó magánszemélyek közül - a részvénytársaságban A és B, - az 1. kft.-ben szintén A és B, - a 2. kft.-ben A, B, C és D rendelkeznek többségi befolyással 50%-ot meghaladó szavazati joguk alapján. (Annak nincs jelentősége, hogy ki a vezérigazgató vagy az ügyvezető.) Ennek alapján a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának c) alpontja szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5004

5. találat: Nyilvántartás a 22/2009. PM rendelet szerint

Kérdés: A 4767. "Nyilvántartás a szokásos piaci árról" című kérdésre adott válasszal kapcsolatban az észrevételem: Szerintem csak azért, mert kapcsolt vállalkozásokról van szó, még nem jelenthető ki, hogy transzferár-nyilvántartást kell készíteni az érintett cégeknek. Véleményem szerint vizsgálni kell, hogy a kft.-k megfelelnek-e a 22/2009. (X. 16.) PM rend. 1. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a mentesülés feltételének vagy sem?
Részlet a válaszból: […]következtetés vonható le, hogy ebben az esetben nem áll fenn a PM rendelet 1. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt eset. Ez a hivatkozás ugyanis a Tao-tv. 18. §-ának (3) bekezdésére utal, amely a mentességet a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4878
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint - ismerve a fenti cégek tevékenységét - ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszból: […]és független vállalkozás szerződése alapján, - független vállalkozások egymás közötti szerződése alapján, - az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános, vagy az adóhatóság által ellen­őrizhető adatbázisban tárolt, vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető, vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok (például ipar­ági mutatók, piacelemzés) alapján. Tehát nemcsak független felek által kötött szerződést lehet alapul venni, hanem nyilvánosan hozzáférhető forrásból származó adatot is. Az ingatlan bérleti díjára például bizonyosan lehet a Statisztikai Hivataltól, ingatlanforgalmazással foglalkozó cégektől, az internetről összehasonlító adatot kapni. Például az ingatlan.com címen nagyvárosonként találunk lakásbérleti adatokat, de vannak az interneten is iroda és ipari, kereskedelmi célú ingatlanokra vonatkozó adatok. Az alvállalkozói díj esetében a tevékenység alapján lehet a hasonló vagy azonos tevékenységet végző vállalkozások beszámolóiból vagy statisztikai adatokból információt kapni a díjakról. Nincs akadálya azonban annak sem, ha "B" Kft. a megrendelője által fizetett díjból (feltéve, hogy az független fél) - a szokásos hasznot figyelembe véve - vezeti le a viszont­eladási árak módszerével a szokásos piaci árat. 3. Az előzőek alapján egy esetleges adóhatósági ellen­őrzéskor az ellenőr jogszerűen kérheti a transzferár-nyilvántartást. A nyilvántartásnak a 22-es PM rendeletben megfogalmazott adatokat kell tartalmaznia. Ez a tartalom függ attól, hogy milyen nyilvántartást (önálló, közös, egyszerűsített) kell, illetve lehet készítenie az érintett vállalkozásoknak. 4. A társasági adó alapját akkor kell a vállalkozásoknak módosítani a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4767
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Transzferár-nyilvántartás, kapcsolt vállalkozás

Kérdés: "A", "C" kft.-k és "B", "D" bt.-k között fennáll-e kapcsolt vállalkozás, ha az "A" kft.-ben egy magánszemély 50%-os tulajdonos, a "B" bt.-ben beltag, a felesége kültag, a "C" kft.-ben 100%-os tulajdonos, a "D" bt.-ben, ami evás, kültag, míg itt a felesége beltag? Be kell-e jelenteni az APEH felé a kapcsolt viszonyt? Transzferárképzést kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]hozzátartozójának minősülő magánszemély, továbbá hogy a magánszemély szavazati joga sem több, mint 50%, továbbá a magánszemély vagy közeli hozzátartozója (közvetve sem) rendelkezik a Ptk. szerinti meghatározó befolyással "A" kft.-ben - "A" kft. egyik vállalkozással sem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ez azonban nem teljesül, ha például "A" kft.-ben 50% részesedéssel "C" kft. rendelkezik, mert ez esetben a magánszemély - közvetve - az "A" kft.-ben is 100% részesedéssel bír. [A Ptk. többségi befolyás fogalma - 685/B. § (4) bekezdés - szerint ugyanis a magánszemély közvetlen és közvetett részesedését és szavazati jogát egybe kell számítani]. Feltételezve tehát, hogy az előzőek egyike sem áll fenn, a példa szerint esetben "C" kft. és "B", "D" bt. minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel közeli hozzátartozók rendelkeznek mindegyikben a Ptk. szerinti többségi befolyással. Ez a viszony 2010 előtt is fennállt, mivel a magánszemély férj mind a három kft.-ben többségi befolyással rendelkezik (rendelkezett). Az APEH felé az első szerződés kötését követő 15 napon kell bejelenteni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4613

8. találat: Transzferár-nyilvántartás

Kérdés: "A" és "B" magánszemély alkotja 50-50%-os részesedéssel "X" kft.-t. "A" és "B" osztatlan közös 50-50%-os tulajdonában áll 3 db ingatlan (1 raktár, 1 irodaépület és 1 iroda célú lakás). "A" és "B" megállapodnak abban, hogy "X" kft.-nek bérbe adják jelzett ingatlanaikat, a bérbeadás, számlázás, adó- és eho-elszámolás "A" nevében történik. "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "A" magánszemély és "X" kft. kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (esetleg egyszerűsített nyilvántartás) készítésére? Egy másik vállalkozással kapcsolatban: "Y" bt. két magánszemélyből áll: "C" (személyesen közreműködő beltag, tulajdoni hányada: 75%) és "D" (személyesen közre nem működő kültag, tulajdoni hányada: 25%). "Y" bt.-nek könyvel "Z" evás egyéni vállalkozó, aki "D" házastársa. "Y" bt. nem éri el a középvállalkozói státuszt paraméterei figyelembevételével. "Z" egyéni vállalkozás és "Y" bt. kapcsolt vállalkozás-e, és ha igen, akkor kötelezett-e transzferár-nyilvántartás (akár egyszerűsített nyilvántartás) készítésére?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség az adózót - többek között - a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján. Ha tehát "A" nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést "X" kft.-vel, akkor nem kell nyilvántartást készítenie "X" kft.-nek. Ha egyéni vállalkozóként kötötte a szerződést, de a kérdésnek az a kitétele, hogy "X" kft. nem éri el a középvállalkozói státuszt, azt jelenti, hogy "X" kft. kisvállalkozás vagy mikrovállalkozás, akkor azért nem kell nyilvántartást készíteni, mert a Tao-tv. 18. §-ának (5) bekezdése szerint a kötelezettség az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő adózóra vonatkozik. Az információ szerint "Z" magánszemély nem rendelkezik részesedéssel "Y" bt.-ben, így közöttük nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony. Ebből következően a közöttük lévő szerződés alapján nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4108
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Szokásos piaci ár nyilvántartása

Kérdés: "A" anyavállalatnak van "B" leányvállalata. "B" szintén anyavállalata 100%-ban "C" és "D" leányvállalatnak. Kérdés, hogy "C" és "D" egymással kapcsolt vállalkozás-e, kell-e a kettőjük között kötött szerződések alapján transzferár-dokumentációt készíteni? "B" anya és "C" leánya között van szerződés. "B" készít dokumentációt "C"-nek is, kötelezettsége a dokumentáció elkészítése?
Részlet a válaszból: […]befolyás azt jelenti, hogy a természetes személy vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. A szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartást a Tao-tv. 18. §-ának (5) bekezdése szerint a kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3999