Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott üzemeltetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszból: […]kifizetések közé tartoznak.Egyértelmű, hogy a munkavállalók, tulajdonosok üdültetésének biztosítása nem a vállalkozási tevékenység érdekében végzett tevékenység, amennyiben az üdültetésben részt vevők nem fizetnek legalább a felmerülő költségeknek, ráfordításoknak megfelelő összegű térítési díjat. (A térítési díjat az áfa felszámításával számlázni kellene!)Tekintettel a fentiekre, és arra, hogy a vitorlás kishajóval kapcsolatos költségek, ráfordítások a használat különböző formái között nehezen és csak vitatható módon oszthatók meg, célszerű, ha a vitorlás kishajót üzemkörön kívüli járműnek (üdülőhajónak) minősítik. Mivel a hasznosítása nem ellenérték fejében történik, így nem minősül a hasznosítás gazdasági tevékenységnek, ezért a beszerzés áfája nem vonható le.A vitorlás kishajó beszerzésének az áfát is magában foglaló ellenértékét elsődlegesen beruházásként kell elszámolni (T 161 - K 455), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor át kell vezetni az üzemkörön kívüli járművek közé (T 144 - K 161). A rendeltetésszerű használatbavételkor kell a terv szerinti értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét is meghatározni.A terv szerinti értékcsökkenési leírást legalább negyedévenként könyvelni kell: T 571 - K 149. A kishajó üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségeket, ráfordításokat (dokkhasználati díj, anyag, bér, bérjárulékok, igénybe vett szolgáltatások stb.) elsődlegesen áfásan a felmerüléskor az 5. számlaosztály számláin kell - az általános előírások szerint - könyvelni, majd az adott negyedévben ilyen címen könyvelt tételeket, mint a kishajó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8245
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Üzemeltetési költségek megosztása

Kérdés: Több gazdálkodó szervezet által használt, közösen üzemeltetett, fenntartott épületek esetében hogyan lehet az üzemeltetési költségeket a közös használatban részt vevők között kimutatni? A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással? Mi alapján történjen a megosztás? Lehet esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszból: […]ténylegesen felmerült költségeinek az összegét az üzemeltető elkülönített számlán kell, hogy összegyűjtse. Az összegyűjtött közös üzemeltetési, fenntartási költségek - bevétellel nem ellentételezett - összegét az üzemeltetőnek a megállapodás szerinti arányban, illetve összegek figyelembevételével (légköbméter, alapterület, egyéb mutató, ezek kombinációi) - legalább az éves zárlati munkákat megelőzően - meg kell osztani a közös üzemeltetésben részt vevők között.A közös üzemeltetés költségeiről adott elszámolás (nem számla!) alapján a résztvevőkre átterhelt üzemeltetési, fenntartási költségeket az üzemeltető - ilyen címen - a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, a résztvevők a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolják el a követelésekkel, illetve a kötelezettségekkel szemben. Indokolt, hogy a közös üzemeltetésben részt vevők - az üzemeltető előterjesztése alapján - előzetesen fogadják el az üzemeltetési költségek jogosságát, döntsenek a megosztás helyességéről, elfogadásáról.A közös üzemeltetés költségeiről adott elszámolás nem termékértékesítésről, nem szolgáltatásnyújtásról szól, így az nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá.Nincsen akadálya annak sem, különösen akkor, ha az előre meghatározott mutatókkal történő felosztás nem ad helyes összegű költségátterhelést, vagy a tényleges felmerülést - résztvevőnként - mért adatok támasztják alá, hogy a közös üzemeltetésben részt vevők az üzemeltetési, a fenntartási költségek számlázás útján történő áthárításában állapodjanak meg. Ez esetben az üzemeltető felé számlázott költségek áthárítására legalább két lehetőség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7361
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Üzemeltetési díjak elszámolása

Kérdés: Ha a kft. székhelye egyben az ügyvezető lakóhelye, elszámolhatók-e, és ha igen, milyen arányban az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetési díjak?
Részlet a válaszból: […]azokat az üzemeltető közvetlenül a kft.-nek, a kft. nevére számlázza. Ennek hiányában a kft.-nek (de nem az érintett ügyvezetőnek) kell az ügyvezetővel megállapodnia abban, hogy az ügyvezető - mint magánszemély - milyen arányban számlázhatja tovább a felé számlázott üzemeltetési díjakat. Ehhez az ügyvezetőnek adóalanyként be
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6394
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetési költségei

Kérdés: Az üzemeltetésre átadott intézmény üzemeltetése során az üzemeltető által igénybe vett szolgáltatások költségei az üzemeltetőnél elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként? Az intézmény üzemeltetését az üzemeltető végzi. Az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátásáért, az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalányt havi rendszerességgel számlázza. A megfizetett üzemeltetési átalány az üzemeltető árbevétele. Az üzemeltetési szerződésben rögzítették, hogy az üzemeltető az üzemeltetési feladatok ellátása során felmerült kiadásait az üzemeltető saját költségén köteles megfizetni.
Részlet a válaszból: […]alapján az üzemeltető árbevétele az állandó összegben meghatározott üzemeltetési átalány. Más jogcímen árbevételt az üzemeltető nem tud érvényesíteni, így a közvetített szolgáltatás legfontosabb ismérve, a közvetítés ténye, a továbbszámlázás lehetősége hiányzik.A kérdésben leírtakon túlmenően a megbízó és az üzemeltető között lenni kellene egy olyan - külön - szerződésnek, amely szerint az üzemeltető a saját nevében vásárolt szolgáltatásokat, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában a megbízó felé továbbértékesíti (továbbszámlázza). Az így továbbszámlázott szolgáltatások megbízó által elismert és külön megfizetett ellenértéke az üzemeltetőnél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5847
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszból: […]közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen, nyilvánvalóan költségfajtánként. Következtetésünket támasztja alá az is, hogy a bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat. (Az átalányösszeg az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével kerül meghatározásra.) A tényleges költségek ismeretében csak a különbözet kerül rendezésre. (Természetesen a különbözetet nem jóváírással, illetve terheléssel kell rendezni, hanem helyesbítő számlával. A kérdésben leírt gyakorlat nem egyeztethető össze az Áfa-tv., az Szt. előírásaival!) Az üzemeltetési közös költségeknek a bérlőkre történő áthárítása módszereként a kérdésben leírt átalányösszegű számlázást nem tartjuk megfelelőnek, még akkor sem, ha a különbözetet a kibocsátott átalányösszegű számlákhoz külön-külön hozzárendelik. Követendő módszernek az javasolható, hogy év közben csak előlegszámlákat bocsássanak ki, majd az év végéhez kapcsolódóan a tényleges - alapterület arányában felosztott - üzemeltetési közös költségekről egy számlát (amelyet már nem kell korrigálni). Ha ezen az egy - bérlőnként kiállított - számlán az üzemeltetési közös költségekből a bérlőre jutó összegeket tételesen (a fenti első bekezdésben leírt részletezettséggel) feltüntetik (és így a bérlő a számlából tudja, hogy például mennyi áramdíjat térít meg a közös költségből), akkor a szállítók, a szolgáltatók számláiban felszámított áram-, gáz-, vízdíjat az eladott áruk beszerzési értékeként, a felsorolt szolgáltatásokat közvetített[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4397

6. találat: Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszból: […]kell adnia - külön - a kérdező társaságnak, hogy ő az épületet harmadik személy használatába, albérletbe adhatja. Ezen felhatalmazás alapján köti (kötheti) meg a bérleti szerződést a kérdező társaság az épületrészek bérlőivel (valójában albérlőivel). A tulajdonos és a kérdező társaság közötti bérleti szerződésben - többek között - rögzíteni kell a bérbe adott épület (telek) használatáért fizetendő bérleti díjat, amelynek összegében, feltételeiben a felek szabadon állapodhatnak meg. A szerződés a számviteli, a szerződés szerinti számlázás követelményeinek azonban csak akkor felel meg, ha annak alapján kiszámítható, utólag is ellenőrizhető módon egyértelműen megállapítható a havonta fizetendő betéti díj összege. A bérbe vett épület változatlan formában történő továbbértékesítését (albérletbe adását) dokumentálni kell. A változatlan formában történő albérletbe adást egyrészt dokumentálja az azonos szerződéses forma (bérleti szerződés mindkét irányban), másrészt (és ez legalább annyira fontos, mint az előbbi) dokumentálhatja az, ha azonos módon (például m2 vagy légm3 alapján) történt a bérleti díj meghatározása, nyilvánvalóan eltérő mértékekkel. Összefoglalóan: a kérdésben leírt esetben akkor beszélhetünk közvetített szolgáltatásról, ha a kérdező társaság vevője és nyújtója is a bérleményszolgáltatásnak, a bérlőkkel kötött szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a kérdező társaság az általa bérelt épületet, annak részeit (a bérleményeket) adja bérbe (ténylegesen közvetít a tulajdonos és a bérlők között), a számlán pedig utalás van a közvetítés tényére. A változatlan formában történő értékesítést pedig azzal dokumentálja, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2390

7. találat: Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk - egy húsipari rt. - saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszból: […]a karbantartás, a javítás költségeit, = a felhasznált anyagok értékét az 51. számlacsoportban, = az igénybe vett szolgáltatások költségeit az 52. számlacsoportban, = az elszámolt munkabért és a közvetlen bérek járulékait az 54-56. számlacsoportban, = a közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetéseket az 55. számlacsoportban. A saját konyha üzemeltetési költségeit célszerű havonta, de legalább negyedévenként megállapítani, és a kérdező társaságnál a saját dolgozók, illetve a más vállalkozások alkalmazottai (a térítést fizetők) által igénybe vett étkeztetés arányában (általában az egyenértékszámmal azonos értékre hozott ételadagok arányában) megosztani. A saját dolgozókra jutó konyhaüzemeltetési költségeket kell a saját konyhán történő étkeztetés közvetlen költségének részeként a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni: saját előállítású eszközök aktivált értékeként, mint saját étkeztetési szolgáltatást a vásárolt készletek között állományba venni: T 271 - K 582; majd a vásárolt készletek között állományba vett szolgáltatást személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolni: T 552 - K 271, 467 (az áfa felszámítását a természetbeni juttatáskénti kezelés indokolja). Az étkeztetés közvetlen költségeit is általában elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály megfelelő számláin kell elszámolni: a felhasznált vásárolt étkezési anyagok, nyersanyagok, italok, továbbá a felhasznált energia bekerülési értékét az 51. számlacsoportban, az ételek előállításához igénybe vett szolgáltatások költségeit (ideértve a nyersanyagok beszállításának a költségeit is) az 52. számlacsoportban, a saját konyhán foglalkoztatottak (szakácsok, felszolgálók, konyhai személyzet stb.) elszámolt közvetlen munkabérét és a közvetlen bérek járulékait az 54-56. számlacsoportban, közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetéseit az 55. számlacsoportban. Az étkeztetés így összegyűjtött közvetlen költségeit (amelyek az ételek előállításához felhasznált saját előállítású termékek költségeit nem tartalmazzák!) célszerű havonta, de legalább negyedévenként megállapítani, és a saját dolgozók, illetve a más vállalkozások alkalmazottai (a térítést fizetők) által igénybe vett étkeztetés arányában (általában az egyenértékszámmal azonos értékre hozott ételadagok arányában) megosztani. A saját dolgozókra jutó étkeztetés közvetlen költségeit kell a saját konyhán történő étkeztetés közvetlen költségének részeként a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni: saját előállítású eszközök aktivált értékeként állományba venni: T 271 - K 582; majd a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni: T 552 - K 271, 467. Az étkeztetés közvetlen költségei közé tartozik az ételek előállításához felhasznált és elsődlegesen készletre vett (T 251 - K 581) saját előállítású termékek közvetlen önköltségen, illetve piaci értéken számított értéke is. Felhasználáskor a készletrevételt meg kell szüntetni (T 581 - K 251), ezzel egyidejűleg azonban a saját dolgozók által igénybe vett étkeztetéshez felhasznált saját előállítású termékek piaci értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között el kell számolni a következők szerint: saját előállítású eszközkénti aktiválása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1848
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Közös üzemeltetés költségeinek megosztása

Kérdés: Három kft. (A, B, C) olaszországi cégek részére végez bérmunkát. Közösen vásároltak egy kamiont. Helyes-e az a módszer, hogy szerződésben rögzítik, a felmerülő költségeket is egyenlő arányban viselik? A kiadásokról a számla az "A" kft. nevére szól, amelyből 1/3 részt elszámol költségként, 2/3 részt pedig nyilvántart a 2. számlaosztályban. Negyedév végén egy összegben "negyedéves kamionköltség" + áfát átszámlázza a B, C kft.-nek. Hány %-os áfát számoljon?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségek között kell szerepeltetnie (a "B", "C" kft. pedig a követelések között mutatja ki a kamion megvásárlására átadott pénzt). A számviteli előírásokból az következik, hogy az "A" kft. könyveiben kell megjelennie a kamion kívülállók részéről történt hasznosításának bevétele (mások részére végzett szállítások számlázott értéke, árbevétele) (ilyenről a kérdésben nincs szó), továbbá az üzemeltetés, a fenntartás költségei, a terv szerinti értékcsökkenés, és minden egyéb, a használat során felmerült költség, amelyeket teljes összegükben az "A" kft.-nek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kell elszámolnia. (Helytelenül jár el az "A" kft., amikor csak a felmerült költségek, kiadások egyharmadát számolja el költségként.) Az új Szt. 84. §-a (4) bekezdésének p) pontja szerint: közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek a közös üzemeltetésben részt vevőkre átterhelt összegét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. (Ez az "A" kft. feladata.) Az új Szt. 85. §-a (3) bekezdésének p) pontja szerint: közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben részt vevők által - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített, megtérítendő közös költségek összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni. (Ez a "B", "C" kft. feladata.) Mivel az "A" kft. nem végez szolgáltatást a "B", illetve "C" kft. részére, a kamion üzemeltetéséhez kapcsolódó költségek, kiadások tulajdoni hányad arányában történő számlázása indokolatlan, azt közvetített szolgáltatásként sem lehet elszámolni [nem felel meg az új Szt. 3. §-a (4) bekezdése 1. pontjában leírtaknak]. Erre nincs is szükség, hiszen az Szt. hivatkozott előírásai megadják a megoldást. A számviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 421