Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott üzleti ajándék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Üzleti ajándék wellnessutalvány formájában

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?
Részlet a válaszból: […]mint kifizetőnél a 70. § (4) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásként adózik, a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban is az a jellemző, hogy az üzleti ajándékot nem a cégek, hanem a cégek vezetői és az egyéni vállalkozó mint magánszemély kapja. Az üzleti ajándék juttatása a társasági adóban elismert költségnek minősül a Tao-tv. 3. számú melléklet B rész 16. pontja alapján.Ha a franchise-rendszerben működő nagykereskedés az üzleti ajándékot mégsem közvetlenül a magánszemélyeknek, hanem a bt.-nek, kft.-nek adja, akkor a franchise-rendszerben működő nagykereskedésnél nem kell adózni és járulékot fizetni az ajándékutalvány után. Az üzleti partnernél jelentkezik ez a kötelezettség, hiszen ekkor már ő lesz az ajándék juttatója. Ebben az esetben az ajándékutalvány átadása az üzleti partner cégnek térítés nélküli eszközátadásnak minősül, és csak akkor lesz társasági adóban elismert költség a Tao-tv. 3. számú melléklet A rész 13. pontja alapján,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8377
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés:

A kft. üzleti ajándékot szeretne adni partnereinek. Egy-egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Mikor lehet adómentesen elszámolni? Amennyiben italt szeretne adni karácsonykor vagy egyéb alkalommal, az hogyan adózik?

Részlet a válaszból: […]ajándék (ital) értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. A csekély értékű ajándék 2019. évi adóterhei: - az ajándék - áfát is magában foglaló - piaci értékének 1,18-szorosát kell a kifizetőt terhelő adók alapjának tekinteni, és a számított adóalap - 15 százalékát kell személyi jövedelemadóként; - 19,5 százalékát szociális hozzájárulási adóként megfizetni, a juttatás hónapja kötelezettségeként bevallani. Az Szja-tv. nem tartalmaz korlátot az üzleti ajándék gyakoriságára vonatkozóan. Abban az esetben azonban, ha évi egy alkalmat meghaladóan történik az üzletiajándék-juttatás, vagy annak az áfát is magában foglaló piaci értéke meghaladja a juttatás időpontjában érvényes minimálbér összegét, a juttatásban részesülő természetes személy egyéb jövedelemben részesül, amelynek az adókötelezettségére a szerzés jogcíme szerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget megállapítani. (Önálló tevékenységből származó jövedelem, amely után a magánszemély személyi jövedelemadót, a kifizető szociális hozzájárulási adót fizet, a juttatás piaci értéke alapján.) Az üzletiajándék-juttatást a kifizetőnél a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni a fizetendő személyi jövedelemadóval együtt, a szociális hozzájárulási adót pedig a bérjárulékok között. Ha az ajándék nem minősül az egyes meghatározott juttatások közé tartozónak, akkor is személyi jellegű egyéb ráfordításként számolandó el. Ez esetben - általában - a kifizetőt csak a szociális hozzájárulási adó terheli, amely bérjárulék. A Tao-tv. 3. számú melléklete B. részének 16. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé tartozik a személyijövedelemadó-törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás (nem kell vele növelni az adózás előtti eredményt).   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 401. számában – 2019.03.07.) Észrevétel:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7805
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Karácsonyi ajándék

Kérdés: Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Karácsonyra a bérlők vezető tisztségviselőit vendégül látjuk egy állófogadás keretében, valamint karácsonyi ajándékot is kapnak (jelképes tárgy, szaloncukor). A karácsonyi fogadásra kiküldött meghívók, karácsonyi ajándék üzleti ajándéknak minősülnek-e? (Az étel, ital egyértelműen reprezentáció, és adóvonzatuk van.) Amennyiben igen, akkor minden kapcsolódó tétel ennek függvényében kezelendő? Számvitel: személyi jellegű egyéb ráfordításként kell elszámolni? Áfa: nincs adólevonási jog? Szja, eho: bruttó összeg 1,18-szorosa után 15%, illetve 22% az adóteher? Tao: ezeket a tételeket elismeri?
Részlet a válaszból: […]ennek a megkülönböztetésnek nincs jelentősége, mivel a személyi jövedelemadóban a reprezentáció és az üzleti ajándék juttatása egységesen egyes meghatározott juttatásnak minősül és ekként adóköteles.A karácsonyi ünnepség reprezentációnak minősülő költsége (az étel, ital, a meghívók költsége), a rendezvényen esetlegesen fellépők díja (mint szabadidőprogram), valamint az üzleti ajándékok értéke után kell a 15 százalék személyi jövedelemadót és 2017-ben még a 22 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az adó és járulék alapja a juttatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7475
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Utólag adott engedmény vagy ajándék

Kérdés: Könyvelőirodánknál többen jelezték, hogy egy szakmai cikk jelent meg azzal kapcsolatban, miszerint a bónusz - forgalom alapján utólag adott engedmény - nyilvántartási és adózási szabályai megváltoztak. Információink szerint az engedmény értékének 1,19-szeresét terheli a 16 és 27 százalékos adó, valamint névre szóló nyilvántartást kell vezetni. Úgy gondoljuk, félreértés lehet e mögött, hiszen nem üzleti ajándékról, hanem forgalomtól függő ajándékról van szó. Változtak tehát a bónusz adózási és elszámolási szabályai?
Részlet a válaszból: […]árura vagy szolgáltatásra váltható bon, kupon, kártyapont vagy jóváírás is. Kifizetői adóteher mellett adható 2011-ben és 2012-ben is - csekély értékű ajándékként - legfeljebb évi három alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány. Csekély értékű ajándékot adhat: - a munkáltató a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának; - a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának; - a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, továbbá - a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak; - a kifizető olyan magánszemélynek, akinek az adóévben más jövedelmet nem juttat. A kifizető az általa juttatott csekély értékű ajándékokról nyilvántartást köteles vezetni. Jövedelemnek a juttatás értéke minősül, amely ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetében annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A személyi jövedelemadó alapja és az egészségügyi hozzájárulás alapja is az előzőek szerint meghatározott jövedelem 1,19-szerese, amely után a kifizetőnek 16 százalék személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5339
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Ajándék meghirdetett akció keretében

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet végez: megveszi az árut a nagykereskedőtől, majd értékesíti a vevőnek. Meghirdetett akción belül nagyobb megrendelés esetén pendrive-ot (1180 Ft áfával növelten) és egeret (876 Ft áfával növelten) ajándékozott vevőinek. Adókötelesnek minősül-e ez az ajándékozás? Amennyiben igen, milyen adó- és nyilvántartási kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszból: […]függetlenül - árura vagy szolgáltatásra váltható érték. Ha a kérdés szerinti pendrive- és egérajándékozás üzletpolitikai (reklám-) céllal nyilvánosan meghirdetett akció keretében történik (történt), akkor ez nem ajándékozás, hanem a magánszemély számára adott árengedmény, amely árengedményt (kedvezményt) már az akció keretében árura váltanak át. [Valójában a pendrive, illetve az egér bekerülési értékében adott árengedmény a nagyobb (de pontosan körülírt) megrendelés áruinak árából, a pendrive és az egér pedig tényleges bekerülési értékén kerül értékesítésre.] Ha a kérdés szerinti "ajándékozás" üzletpolitikai (reklám-) célból történik, akkor a pendrive, illetve az egér le nem vonható áfát is magában foglaló bekerülési értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, de személyi jövedelemadó nem terheli. Ha viszont a kérdés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5258
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszból: […]kívül­álló számára is elfogadható módon dokumentálják, például az üzleti partnerekkel tartott, a cég tevékenységét bemutató rendezvény, esemény meghívójával, a résztvevők körének megjelölésével, a rendezvény programjával stb. A kérdés kapcsolatot keres a reprezentáció és a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés között. Természetesen a kettő között nincs kapcsolat, bár mindkettőnek része lehet az étkezés mellett más szolgáltatás igénybevétele is. Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja az egyes meghatározott juttatások közé sorolja a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelmet is. Célszerűnek látszik a rendelkezést szó szerint értelmezni. Ha a cég a munkavállalóját kiküldetési rendelvénnyel (például) Budapestről vidékre a cég érdekében történő munkavégzésre kirendeli, akkor - a kirendelés időtartama függvényében - engedélyezheti, hogy munkavállalója vendéglátóhelyen ebédeljen, vacsorázzon, erről hozzon a cég nevére szóló számlát, amely számla szerinti ellenértéket részére a munkáltató megtéríti. Az így megtérített összeget a munkáltató a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el, és annak 1,19-szeresét adóalapnak tekintve fizeti meg a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is. Idesorolandó az az eset is, amikor a munkatársak szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja is. Ez nem reprezentáció, hanem az egyes meghatározott juttatások közé tartozó adóköteles juttatás. A cég nevére szóló számla alapján a részvételi díjat az igénybe vett szolgáltatások költségei között, oktatási és továbbképzési költségként kell elszámolni, míg az étkezés áfát is magában foglaló díját a személyi jellegű egyéb kifizetések között (és adóköteles!). Üzleti ajándék Az Szja-tv. 3. §-ának 27. pontja szerint üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék. Ebből az elő­írásból egyértelműen következik, ha az ajándék piaci (áfát is magában foglaló) értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, jelenleg a 19 500 Ft-ot, akkor az már nem minősül üzleti ajándéknak. Az ajándék üzleti ajándékként való kezelésének az értékhatáron túlmenően feltétele, hogy azt a juttató (a társaság) tevékenységével összefüggő üzleti kapcsolatok keretében (jellemzően a szállítók, a vevők, az üzleti partnerek mint magánszemélyek részére) adják. Amennyiben az ajándék üzleti ajándéknak minősül, akkor ezen ajándék áfát is magában foglaló bekerülési értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az ajándék átadásakor, személyi jövedelemadó nem terheli, de annak a költségként elszámolt összegével a társasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5031
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Igazolás az üzleti ajándékról

Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?
Részlet a válaszból: […]ennek a 16 százalékában). Mivel az adóelőleg levonására a kifizetőnek - általában - nincs lehetősége, az Szja-tv. 46. §-ának (7) bekezdése alapján, az adóköteles bevételről a magánszemély részére kiállított igazoláson köteles feltüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont adóelőleget a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig köteles megfizetni. (A kifizetőnek erről az állami adóhatóság részére is adatot kell szolgáltatnia!) Mivel a megajándékozott partner a kifizetővel nem áll biztosítotti jogviszonyban, így az ajándék adóköteles jövedelemként számításba vett összege (az ajándék áfát is magában foglaló piaci értéke) után 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell a kifizetőnek, az ajándékot adónak fizetnie. Az üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék áfát is magában foglaló (számlázott, illetve számított) értékét a személyi jellegű egyéb kifizetések között, az egészségügyi hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni. A társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt - az előbbiek szerint elszámolt összegekkel - azért kell növelni, mert az nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5015
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Üzleti ajándék gyakorisága

Kérdés: A kft. partnereinek üzleti ajándékot szeretne adni. Egy partnernek hányszor adhat a cég üzleti ajándékot? Például havonta 15 E Ft értékben? Akkor adómentesen el lehet számolni? Amennyiben italt szeretne karácsonykor vagy egyéb alkalomkor adni, akkor az hogyan adózik?
Részlet a válaszból: […]hivatali, szakmai kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék az üzleti ajándék. Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az üzleti ajándékot, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.38. pontja alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társaságiadó-alapot növelő tételként köteles figyelembe venni. A hivatkozottak szerint jogszabály nem korlátozza az üzleti ajándék adásának gyakoriságát, ha annak a piaci (áfát is magában foglaló) értéke nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát (2011-ben a 19 500 forintot). Az üzleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4982
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszból: […]átadásakor, és annak összegét, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költséget a társasági adó alapjának megállapításakor az adózás előtti eredményt növelő tételként kell figyelembe venni. (Ha vásárolt termék az ajándék, és az előzetesen felszámított áfát a társaság levonta, akkor az áfát meg kell fizetni, annak összegét is a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ha saját előállítású termék az ajándék, akkor a termék piaci értéke alapján kell a fizetendő áfát megállapítani, bevallani, a termék közvetlen önköltségét és a fizetendő áfát kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni.) Amennyiben az ajándékként átadott vásárolt, illetve saját előállítású termék piaci (áfát is magában foglaló) értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát (jelenleg a 19 500 Ft-ot), akkor ez az ajándék már nem üzleti ajándék (teljes összegében és nem csak a 19 500 forintot meghaladó összegben). Ha viszont nem minősíthető üzleti ajándéknak, akkor annak a piaci értéken számított összege a magánszemély adóköteles jövedelmének tekintendő! Ez esetben a kifizető, az ajándékot átadó társaság az Szja-tv. 46. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján köteles a magánszemélyt terhelő adóelőleget megállapítani (az ajándék piaci értéke növelve 27 százalékkal és ennek a 16 százalékában). Mivel az adóelőleg levonására a kifizetőnek nincs lehetősége, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson köteles feltüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívni a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont adóelőleget a tárgynegyedévet követő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4962
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Ajándék a partnereknek

Kérdés: Nyomdaipari termékeket forgalmazó cégünk a partnereinek ajándékot szeretne adni (pl. műszaki cikkeket) bizonyos forgalom után. Mi ennek a számviteli elszámolása, és milyen terhei vannak?
Részlet a válaszból: […]meg nem fizetett áfát is a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, kimutatni. 2010. január 1-jétől - főszabályként - a társaságiadó-alap megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kell növelni a térítés nélkül átadott eszköz ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékével, és a kapcsolódóan kimutatott áfa ráfordításként elszámolt összegével. A partnerrel való kapcsolatból azonban következhet az, hogy az így rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítással, növelni kell az adózás előtti eredményt [Tao-tv. 3. sz. melléklete A) részének 9. és 13. pontja]. Az sem mindegy, hogy a partner gazdálkodó szervezet vagy magánszemély. Ha gazdálkodó szervezet, akkor a térítés nélküli eszközátvétel szabályait kell alkalmazni, és piaci értéken a rendkívüli bevételekkel szemben kell az eszközök között állományba venni. A rendkívüli bevételként elszámolt értéket akkor kell időbelileg elhatárolni, ha az eszközt az átvételkor nem veszik használatba,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4458
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést