25 találat a megadott üzletrész értékesítése tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]alapulnak. Ahhoz, hogy a kérdés szerinti jogügylet szabályos legyen, ezen követelménynek teljesülnie kell.Ha a társaság egyetlen tagja úgy dönt, hogy a visszavásárolt üzletrészeket a kft. térítésmentesen adja át az egyetlen tulajdonos tagnak, akkor a társasági szerződést alapító okirattá kell átalakítani, az új alapító okirat cégjegyzékbe történő bejegyzése időpontjával a kérdésben is jelzett tételeket könyvelni kell:-az üzletrészek visszavásárlási értékének kivezetése: T 87591 - K 373, 36 millió forint, amely összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell [Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13. pontja];-a lekötött tartalék feloldása: T 414 - K 413, 36 millió forint.Megjegyzés: a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadásával az egyetlen tag üzletrészének névértéke 600 ezer forinttal emelkedik, de a térítés nélküli átadás/átvétel következtében az üzletrészek szerzési értéke[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a jövedelem keletkezésének időpontjában kell megállapítani és megfizetni.Az 50%-os tulajdoni részét (üzletrészét) értékesítő egyik szülőnek sem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladás ára megegyezik az üzletrész szerzési értékével, feltételezve, hogy azt az értékesítő szülő korábban a kft. rendelkezésére bocsátotta.Az 50%-os tulajdoni hányadot jelentő üzletrészt megvevő családtag (gyermek) esetében az Szja-tv. 77/A. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni. A (2) bekezdés h) pontja alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege (értéke) az értékpapír névértékét eléri. Az adott esetben az értékesítésre kerülő üzletrész névértéke [1500 E Ft] azonos az üzletrész eladási/vételi árával, amelyet adásvételi szerződés támaszt alá.Az üzletrészt vevő gyermeknél akkor keletkezik jövedelem, ha az üzletrészét a névértékénél magasabb értéken[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azt nem a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni. A kettős könyvvitelt vezető kft.-nél az eredmény meghatározása tehát az üzletrészeladás cégbírósági bejegyzéséhez kapcsolódik, és azt nem befolyásolja az a tény, hogy az ellenértéket részletekben fizeti meg a vevő (az sem, hogy a részletek megfizetése más gazdasági események megvalósulásához kötött). Az üzletrész-értékesítés bizonylata a Ptk. előírásainak megfelelő adásvételi (üzletrész-átruházási) szerződés, amelynek tartalmaznia kell az üzletrész ellenértékét, függetlenül attól, hogy azt a vevő részletekben fizeti meg.A harmadik kft.-ben lévő üzletrészt a kft. 2020-ban értékesítette. Így az üzletrész ellenértékének és könyv szerinti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eredmény meghatározását a pénzügyi teljesítés - jellemzően - nem befolyásolja, elsődlegesen az üzletrész értékesítését kell könyvelni, az értékesítés bizonylata (a kérdés szerinti esetben az üzletrész-átruházási szerződés) alapján.Az üzletrész-értékesítés eredményét 2016-tól nettó módon kell meghatározni.Ennek érdekében a könyvelés:-az üzletrész eladási ára: T 366 - K 9721 (80 millió forint);-az üzletrész nyilvántartási (az adott esetben bekerülési) értéke: T 8711 - K 171-173 (20 millió forint);-az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése a kisebbik összegében: T9721 - K 8711 (20 millió[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eljáró bíróság határozatának (végzésének, ítéletének) jogerőre emelkedése időpontjával kell végrehajtani.Mivel a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év (2016) adatainak utólagos ellenőrzése csak 2020-ban valósulhat meg, a kft. könyveiben az üzletrész - az adásvétel sztornírozása következtében - 2020-ban kerül kimutatásra, egyezően a változás Cégbíróságon történő bejegyzésének a lehetőségével.Az eredeti állapot visszaállítása természetesen azt jelenti, hogy az üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között az eredeti könyv szerinti értéken (100 százalékon) kell felvenni. Az eredeti könyv szerinti érték és a visszavételi érték (10 százalék) különbözetét pedig a 8711. Részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét csökkentő tételként (negatív árfolyamveszteségként) kell kimutatni. Könyvelési tételek:- a visszavett üzletrész eredeti könyv szerinti értéke (100%): T 3731 - K 8711;- a visszafizetett eladási ár (10%): T 9721 - K 366 és T 366 - K 384;- az árfolyam-különbözethez[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9721 - K 8711; 10 M Ft- a 9721. számlán marad egyenleg, 5 M Ft, amelyet részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni az eredménykimutatásban.Mivel a részesedések értékesítésének árfolyamnyereségével a társaságiadó-alap meghatározása során az adózás előtti eredményt nem lehet csökkenteni (a Tao-tv. 7. §-a nem ad erre lehetőséget), az 5 M Ft-ot a társasági adó alapja (az adózás előtti eredmény) magában foglalja.A kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan észre kell venni, hogy valójában a "B" kft. a saját üzletrészét vásárolta vissza az "A" kft.-től. A saját üzletrész megszerzésének azonban törvényi feltételei vannak.A Ptk. 3:174. §-a alapján a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A megszerzéshez a taggyűlés határozata szükséges. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke 50 százalékát. Ha a "B" kft. tulajdonosa csak az "A" kft. 10 M Ft törzstőkével, akkor a Ptk. hivatkozott előírása kizárja a tartós befektetés értékesítésének a lehetőségét.Az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése alapján a saját üzletrész visszavásárlásának ("B" kft. általi megszerzésének) - a más jogszabályokban előírtakon[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kft.-nek kell a bevételből a jövedelmet megállapítania, a jövedelemből a 15 százalék személyi jövedelemadót, adóelőleget - a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzésiérték- és járulékosköltség-adatok figyelembevételével - meghatároznia, bevallania és megfizetnie, a kifizetést követő hónap 12-éig.Az árfolyamnyereséget 14 százalék eho terheli az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése d) pontjában foglaltak alapján, a 450 ezer forintos korlát figyelembevételével. Az Eho-tv. 11. § (2) bekezdése szerint a magyar kft.-nek az üzletrész-tulajdonost terhelő ehót meg kell állapítania, és a juttatást követő hónap 12-éig meg kell fizetnie az adóhatóság felé.A svájci állampolgárságú kft.-üzletrész-tulajdonos a személyi jövedelemadóval és ehóval csökkentett nettó összeget kapja meg.Megjegyezzük, ha a svájci állampolgárságú kft.-üzletrész-tulajdonos mégsem minősülne Magyarországon belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek, akkor a Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 2013. évi CLXIII. törvény 13. cikkében foglaltak alapján a kft.-üzletrész elidegenítéséből származó nyereség csak Svájcban lenne adóztatható.2. A magyar kft. a svájci állampolgárságú magánszemélytől ellenérték fejében megszerzett saját üzletrészt térítés nélkül átadhatja (az átadás/átvétel megfelelő dokumentálásával) a tulajdonos svájci cégnek. A térítésmentes átadásnál azonban tekintettel kell lenni a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontjában foglaltakra, mely szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítás a térítés nélkül átadott üzletrész bekerülési értéke (5 millió forint), mivel a térítés nélküli átadás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik.Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, Budapesten 2013. szeptember 12-én aláírt Egyezményt a 2013. évi CLXIII. törvénnyel hirdették ki. Az Egyezmény 9. cikke szerint a magyar kft. és a svájci cég kapcsolt vállalkozás. Ha a két vállalkozás kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataira tekintettel olyan feltételekben állapodnak meg, vagy olyan feltételeket szabnak, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike a feltételek nélkül elért volna, de a feltételek miatt nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelően megadóztatható.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]független félnek nem minősülő magánszemély lenne (a kérdésből nem tűnik ki a vevő személye), felmerülhetne, hogy nála - az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján - a vételár és az üzletrész szokásos piaci értéke közötti értékrész után adókötelezettség keletkezik. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, illetve - ha az előbbiekből más nem következik - egyéb jövedelemként kell személyi jövedelemadót és 27%-os (2017-ben 22%-os) mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni.Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése h) pontja értelmében a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. E szerzés után akkor kell illetéket fizetni, ha a vagyonszerző, vagy a vagyonszerző és az Itv. 18. §-ának (4) bekezdésében említett többi személy (pl. magánszemély esetén a házastárs, bejegyzett élettárs, gyermek, szülő vagy kapcsolt vállalkozás) együttes tulajdonában álló vagyoni betét aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. A kérdésből az sejlik fel, hogy a vevő megszerzi a gazdasági társaság vagyoni betétjének egészét. [Amennyiben a vevő vagy a vevő és az Itv. 18. § (4) bekezdés szerinti más személyek - megszerzett vagyoni betéttel növelt - vagyoni betétének aránya nem éri el az összes vagyoni betét 75%-át, akkor természetesen nincs illetékkötelezettség.]A visszterhes vagyonátruházásiilleték-kötelezettség - az Itv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján - a szerződés megkötése napján keletkezik. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének o) pontja szerint belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságnak az a gazdálkodó szervezet minősül, amelynek mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak (a kft.-nek). A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. (Az adott esetben például azt, hogy számára is kötelező a kft. saját tőkéje helyreállításában részt venni, gondoskodni arról, hogy a kft. saját tőkéje legalább a törzstőke összegének megfelelő értékű legyen!)A Ptk. 3:169. §-a rendelkezik az üzletrész átruházásának joghatásairól. Kiemelendő: az átruházónak (a kérdezőnek) a tagsági viszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére (a vevőre) szállnak át. Így a Ptk. 3:189. §-ban meghatározottak szerint a törzstőke mértékét elérő saját tőke biztosításának kötelezettsége is. (A saját tőke 5 millió forintos negatív összege - az előbbiekből következően - elsősorban az üzletrészt megszerző számára jelenthet gondot!)Az üzletrész megszerzőjének tehát be kell jelentenie a kft.-hez az adott üzletrész átruházását. Az üzletrész-tulajdonosokra vonatkozó változásbejegyzési kérelmet a kft. képviselője jogi képviselő útján köteles a cégbírósághoz előterjeszteni elektronikus úton (ehhez sem kell könyvvizsgáló).A kérdés szerinti esetben azonban gondot jelenthet a Cégtörvény 61/B. §-a, mely szerint a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a kft. az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 3 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hivatkozott tvr. 13. cikke rendelkezik az elidegenítésből származó nyereség adóztatásáról. Az ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereségnek nem minősülő, ingatlan vagyonnak nem tekinthető vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír.A kérdés szerinti elidegenítő az osztrák magánszemély, aki illetőséggel Ausztriában rendelkezik, az általa értékesített üzletrész árfolyamnyeresége (az üzletrész eladási ára és beszerzési értéke közötti különbözet) alapján[…] részlet vége a válaszból.