Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

25 találat a megadott üzletrész értékesítése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 - K384, 36 millió forint, T 413 - K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 - K 373)?
Részlet a válaszból: […]alapulnak. Ahhoz, hogy a kérdés szerinti jogügylet szabályos legyen, ezen követelménynek teljesülnie kell.Ha a társaság egyetlen tagja úgy dönt, hogy a visszavásárolt üzletrészeket a kft. térítésmentesen adja át az egyetlen tulajdonos tagnak, akkor a társasági szerződést alapító okirattá kell átalakítani, az új alapító okirat cégjegyzékbe történő bejegyzése időpontjával a kérdésben is jelzett tételeket könyvelni kell:-az üzletrészek visszavásárlási értékének kivezetése: T 87591 - K 373, 36 millió forint, amely összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell [Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13. pontja];-a lekötött tartalék feloldása: T 414 - K 413, 36 millió forint.Megjegyzés: a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadásával az egyetlen tag üzletrészének névértéke 600 ezer forinttal emelkedik, de a térítés nélküli átadás/átvétel következtében az üzletrészek szerzési értéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8638

2. találat: Üzletrész értékesítése névértéken

Kérdés: Ügyfelünknél felmerült, hogy a "családi" (férj-feleség tulajdonosok) kft. 50%-os tulajdoni részét annak tulajdonosa értékesítené (nagykorú) gyermekének. A kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, saját tőkéje 22.570 E Ft. Az üzletrész 1500 E Ft-ért kerülne eladásra. Kérem a segítségüket az üzletrész adásvételét illető adójogi megítélésében és az alább leírt, valószínűleg helytelen értelmezés tisztázásában! Az ügylet megítélésében a 320. szám 6563. kérdésre és a 209. szám 4369. kérdésre adott válaszokat vélem irányadónak. Ha a 6563. kérdésre adott választ tartom helyesnek, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel az üzletrész eladási értéke megegyezik annak szerzési értékével. A vevő részéről sem keletkezik adófizetési kötelezettség, mert az ő esetében az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján a megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. Ha a 4369. kérdésre adott választ tekintem mérvadónak, akkor az eladó részéről nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ám a vevő részéről adófizetési kötelezettség keletkezik, mert az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdése szerint bevételt szerez, amely az Szja-tv. 28. §-a (14) bekezdése szerint adóköteles.
Részlet a válaszból: […]a jövedelem keletkezésének időpontjában kell megállapítani és megfizetni.Az 50%-os tulajdoni részét (üzletrészét) értékesítő egyik szülőnek sem lesz jövedelme, mivel az üzletrész szerződés szerinti eladás ára megegyezik az üzletrész szerzési értékével, feltételezve, hogy azt az értékesítő szülő korábban a kft. rendelkezésére bocsátotta.Az 50%-os tulajdoni hányadot jelentő üzletrészt megvevő családtag (gyermek) esetében az Szja-tv. 77/A. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni. A (2) bekezdés h) pontja alapján nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege (értéke) az értékpapír névértékét eléri. Az adott esetben az értékesítésre kerülő üzletrész névértéke [1500 E Ft] azonos az üzletrész eladási/vételi árával, amelyet adásvételi szerződés támaszt alá.Az üzletrészt vevő gyermeknél akkor keletkezik jövedelem, ha az üzletrészét a névértékénél magasabb értéken[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8509
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]azt nem a pénzügyi rendezéskor kell elszámolni. A kettős könyvvitelt vezető kft.-nél az eredmény meghatározása tehát az üzletrészeladás cégbírósági bejegyzéséhez kapcsolódik, és azt nem befolyásolja az a tény, hogy az ellenértéket részletekben fizeti meg a vevő (az sem, hogy a részletek megfizetése más gazdasági események megvalósulásához kötött). Az üzletrész-értékesítés bizonylata a Ptk. előírásainak megfelelő adásvételi (üzletrész-átruházási) szerződés, amelynek tartalmaznia kell az üzletrész ellenértékét, függetlenül attól, hogy azt a vevő részletekben fizeti meg.A harmadik kft.-ben lévő üzletrészt a kft. 2020-ban értékesítette. Így az üzletrész ellenértékének és könyv szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8457
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: "X" kft. megszerzi "Y" kft. jegyzett tőkéjének bizonyos részét, majd évekkel később értékesíti azt. "X" kft. adózása az értékesítéskor: az üzletrész bekerülési értéke: 20 millió forint; az üzletrész-átruházási szerződésben az ellenérték 80 millió forint; az ellenérték kifizetése több részletben történhet (a mérlegfordulónapig 50millióFt, utána 30 millió forint kerül kifizetésre). A tárgyévre hogyan számolhatom el? A pénzforgalom számít? Tárgyév: ellenérték 80 millió forint, bekerülési érték 20 millió forint, eredmény 60 millió forint, a 30 millió forint még ki nem fizetett részt követelésként tartom nyilván? Vagy ellenérték csak a befolyt érték lehet, azaz 50 millió forint, és a bekerülési értéknek is csak az arányos részét vehetem figyelembe (12,5 millió forint)? Eredmény ez esetben: 50-12,5 = 37,5 millió forint? Akövetkező évben pedig [30-(20-12,5)] 22,5 millió forint, összességében a tárgyévi eredmény 37,5, a következő évi eredmény 22,5, összesen 60 millió forint.
Részlet a válaszból: […]eredmény meghatározását a pénzügyi teljesítés - jellemzően - nem befolyásolja, elsődlegesen az üzletrész értékesítését kell könyvelni, az értékesítés bizonylata (a kérdés szerinti esetben az üzletrész-átruházási szerződés) alapján.Az üzletrész-értékesítés eredményét 2016-tól nettó módon kell meghatározni.Ennek érdekében a könyvelés:-az üzletrész eladási ára: T 366 - K 9721 (80 millió forint);-az üzletrész nyilvántartási (az adott esetben bekerülési) értéke: T 8711 - K 171-173 (20 millió forint);-az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése a kisebbik összegében: T9721 - K 8711 (20 millió[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8451
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Érvénytelenített üzletrész-értékesítés

Kérdés: A kft. 2016-ban értékesítette a visszavásárolt üzletrészt a könyv szerinti érték 10 százalékáért. Az adásvételi szerződést az egyik tulajdonos megtámadta és pert indított. Az elsőfokú bíróság kimondta az adásvételi szerződés érvénytelenségét, amelyet a másodfokon eljáró bíróság 2020 októberében helybenhagyott, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a vevőt és az eladót. Hogyan és mikor kell könyvelni az eredeti állapot helyreállítását, annak figyelembevételével, hogy a Cégbíróság az eredeti állapotot csak 2020-ban tudja helyreállítani?
Részlet a válaszból: […]eljáró bíróság határozatának (végzésének, ítéletének) jogerőre emelkedése időpontjával kell végrehajtani.Mivel a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év (2016) adatainak utólagos ellenőrzése csak 2020-ban valósulhat meg, a kft. könyveiben az üzletrész - az adásvétel sztornírozása következtében - 2020-ban kerül kimutatásra, egyezően a változás Cégbíróságon történő bejegyzésének a lehetőségével.Az eredeti állapot visszaállítása természetesen azt jelenti, hogy az üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között az eredeti könyv szerinti értéken (100 százalékon) kell felvenni. Az eredeti könyv szerinti érték és a visszavételi érték (10 százalék) különbözetét pedig a 8711. Részesedések értékesítésének árfolyamveszteségét csökkentő tételként (negatív árfolyamveszteségként) kell kimutatni. Könyvelési tételek:- a visszavett üzletrész eredeti könyv szerinti értéke (100%): T 3731 - K 8711;- a visszafizetett eladási ár (10%): T 9721 - K 366 és T 366 - K 384;- az árfolyam-különbözethez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8405
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszból: […]ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében: T 9721 - K 8711; 10 M Ft- a 9721. számlán marad egyenleg, 5 M Ft, amelyet részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni az eredménykimutatásban.Mivel a részesedések értékesítésének árfolyamnyereségével a társaságiadó-alap meghatározása során az adózás előtti eredményt nem lehet csökkenteni (a Tao-tv. 7. §-a nem ad erre lehetőséget), az 5 M Ft-ot a társasági adó alapja (az adózás előtti eredmény) magában foglalja.A kérdésben leírtakhoz kapcsolódóan észre kell venni, hogy valójában a "B" kft. a saját üzletrészét vásárolta vissza az "A" kft.-től. A saját üzletrész megszerzésének azonban törvényi feltételei vannak.A Ptk. 3:174. §-a alapján a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A megszerzéshez a taggyűlés határozata szükséges. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke 50 százalékát. Ha a "B" kft. tulajdonosa csak az "A" kft. 10 M Ft törzstőkével, akkor a Ptk. hivatkozott előírása kizárja a tartós befektetés értékesítésének a lehetőségét.Az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése alapján a saját üzletrész visszavásárlásának ("B" kft. általi megszerzésének) - a más jogszabályokban előírtakon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7623

7. találat: Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszból: […]kft.-nek kell a bevételből a jövedelmet megállapítania, a jövedelemből a 15 százalék személyi jövedelemadót, adóelőleget - a kifizetés időpontjában a rendelkezésére álló vagy általa megállapítható, illetőleg a magánszemély által igazolt szerzésiérték- és járulékosköltség-adatok figyelembevételével - meghatároznia, bevallania és megfizetnie, a kifizetést követő hónap 12-éig.Az árfolyamnyereséget 14 százalék eho terheli az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése d) pontjában foglaltak alapján, a 450 ezer forintos korlát figyelembevételével. Az Eho-tv. 11. § (2) bekezdése szerint a magyar kft.-nek az üzletrész-tulajdonost terhelő ehót meg kell állapítania, és a juttatást követő hónap 12-éig meg kell fizetnie az adóhatóság felé.A svájci állampolgárságú kft.-üzletrész-tulajdonos a személyi jövedelemadóval és ehóval csökkentett nettó összeget kapja meg.Megjegyezzük, ha a svájci állampolgárságú kft.-üzletrész-tulajdonos mégsem minősülne Magyarországon belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek, akkor a Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 2013. évi CLXIII. törvény 13. cikkében foglaltak alapján a kft.-üzletrész elidegenítéséből származó nyereség csak Svájcban lenne adóztatható.2. A magyar kft. a svájci állampolgárságú magánszemélytől ellenérték fejében megszerzett saját üzletrészt térítés nélkül átadhatja (az átadás/átvétel megfelelő dokumentálásával) a tulajdonos svájci cégnek. A térítésmentes átadásnál azonban tekintettel kell lenni a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontjában foglaltakra, mely szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordítás a térítés nélkül átadott üzletrész bekerülési értéke (5 millió forint), mivel a térítés nélküli átadás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik.Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, Budapesten 2013. szeptember 12-én aláírt Egyezményt a 2013. évi CLXIII. törvénnyel hirdették ki. Az Egyezmény 9. cikke szerint a magyar kft. és a svájci cég kapcsolt vállalkozás. Ha a két vállalkozás kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataira tekintettel olyan feltételekben állapodnak meg, vagy olyan feltételeket szabnak, amelyek eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a vállalkozások egyike a feltételek nélkül elért volna, de a feltételek miatt nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelően megadóztatható.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7411
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszból: […]független félnek nem minősülő magánszemély lenne (a kérdésből nem tűnik ki a vevő személye), felmerülhetne, hogy nála - az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján - a vételár és az üzletrész szokásos piaci értéke közötti értékrész után adókötelezettség keletkezik. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, illetve - ha az előbbiekből más nem következik - egyéb jövedelemként kell személyi jövedelemadót és 27%-os (2017-ben 22%-os) mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni.Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése h) pontja értelmében a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. E szerzés után akkor kell illetéket fizetni, ha a vagyonszerző, vagy a vagyonszerző és az Itv. 18. §-ának (4) bekezdésében említett többi személy (pl. magánszemély esetén a házastárs, bejegyzett élettárs, gyermek, szülő vagy kapcsolt vállalkozás) együttes tulajdonában álló vagyoni betét aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. A kérdésből az sejlik fel, hogy a vevő megszerzi a gazdasági társaság vagyoni betétjének egészét. [Amennyiben a vevő vagy a vevő és az Itv. 18. § (4) bekezdés szerinti más személyek - megszerzett vagyoni betéttel növelt - vagyoni betétének aránya nem éri el az összes vagyoni betét 75%-át, akkor természetesen nincs illetékkötelezettség.]A visszterhes vagyonátruházásiilleték-kötelezettség - az Itv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján - a szerződés megkötése napján keletkezik. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének o) pontja szerint belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságnak az a gazdálkodó szervezet minősül, amelynek mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7234
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Üzletrész átruházása

Kérdés: Ügyfelem szeretné átruházni kft.-jét más személyre vagy más vállalkozásra. Kell-e könyvvizsgálói közreműködés, láttamozás a cégbírósági beadványhoz? Átruházható-e, ha a saját tőke negatív 5 M Ft, a tőketartalék 1 M Ft, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak (a kft.-nek). A bejelentést közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell megtenni, és mellékelni kell hozzá az üzletrész-átruházási szerződést. A bejelentésben nyilatkozni kell a megszerzés tényén kívül arról is, hogy az üzletrész megszerzője a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. (Az adott esetben például azt, hogy számára is kötelező a kft. saját tőkéje helyreállításában részt venni, gondoskodni arról, hogy a kft. saját tőkéje legalább a törzstőke összegének megfelelő értékű legyen!)A Ptk. 3:169. §-a rendelkezik az üzletrész átruházásának joghatásairól. Kiemelendő: az átruházónak (a kérdezőnek) a tagsági viszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére (a vevőre) szállnak át. Így a Ptk. 3:189. §-ban meghatározottak szerint a törzstőke mértékét elérő saját tőke biztosításának kötelezettsége is. (A saját tőke 5 millió forintos negatív összege - az előbbiekből következően - elsősorban az üzletrészt megszerző számára jelenthet gondot!)Az üzletrész megszerzőjének tehát be kell jelentenie a kft.-hez az adott üzletrész átruházását. Az üzletrész-tulajdonosokra vonatkozó változásbejegyzési kérelmet a kft. képviselője jogi képviselő útján köteles a cégbírósághoz előterjeszteni elektronikus úton (ehhez sem kell könyvvizsgáló).A kérdés szerinti esetben azonban gondot jelenthet a Cégtörvény 61/B. §-a, mely szerint a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a kft. az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 3 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7127
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Külföldi magyar üzletrészének értékesítése

Kérdés: Osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű kft. 100%-os üzletrésze. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Az osztrák magánszemély üzletrészét egy magyarországi székhelyű kft.-nek értékesíti. Az értékesítésből árfolyamnyeresége keletkezik. Ebben az esetben az osztrák illetőségű magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme Magyarországon vagy Ausztriában adózik?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott tvr. 13. cikke rendelkezik az elidegenítésből származó nyereség adóztatásáról. Az ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereségnek nem minősülő, ingatlan vagyonnak nem tekinthető vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő illetőséggel bír.A kérdés szerinti elidegenítő az osztrák magánszemély, aki illetőséggel Ausztriában rendelkezik, az általa értékesített üzletrész árfolyamnyeresége (az üzletrész eladási ára és beszerzési értéke közötti különbözet) alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6775
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 25 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést