Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

25 találat a megadott üzletrész visszavásárlása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése II.

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?
Részlet a válaszból: […]adja át a kft. (T 87591 - K373), akkor a magánszemély az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján adóköteles bevételhez jut az üzletrészek szokásos piaci értéke összegében (az adott esetben legalább 36 millió forint összegben). A (2) bekezdés szerint viszont nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték (az üzletrész értékpapírnak minősül), ha a magánszemély az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, üzletrész-tulajdonosként szerezte. Ez esetben nem változik a magánszemélynél az üzletrészek szerzési értéke (marad az eredeti, alapításkori szerzési érték!). A magánszemélynél adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az egyszemélyes kft. üzletrészét részben értékesíti, az eladási ár és az eredeti szerzési értékként kimutatott érték névértékkel arányos részének a különbözete lesz a magánszemély adóköteles bevétele.Ha a magánszemély a visszavásárolt üzletrészeket megvásárolja, akkor a megvásárolt üzletrészek szokásos piaci értékének a vételárat meghaladó része lesz az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése szerint a magánszemély adóköteles bevétele. Véleményünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8640

2. találat: Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése I.

Kérdés: A kft. 2011-ben visszavásárolta 3 különböző tagjától a saját üzletrészét, így már csak egy tagja maradt. Az üzletrészek 600 ezer forint jegyzett tőkét tartalmaztak, amelyet a kft. fejenként 12millió forintért vásárolt vissza. A határozatokban a kft. arra vállalt kötelezettséget, hogy 10 éven belül elidegeníti, vagy a törzsbetétek arányában térítés nélkül átadja, vagy a tőkeleszállítás szabályainak alkalmazásával bevonja azokat. A kft. tagja szeretné rendezni ezt a helyzetet, és megvásárolná, vagy térítés nélkül átvenné az üzletrészeket. 2011-ben az alábbi könyvelési tételek történtek: T373 - K384, 36 millió forint, T 413 - K 414, 36millió forint. Abban az esetben, ha a tulajdonos térítésmentesen átvenné az üzletrészeket, vissza kellene vezetni az eredménytartalékba a 36 millió forintot, és a pénzügyi műveletek ráfordításaként könyvelendő a 36 millió forint (T 87 - K 373)?
Részlet a válaszból: […]alapulnak. Ahhoz, hogy a kérdés szerinti jogügylet szabályos legyen, ezen követelménynek teljesülnie kell.Ha a társaság egyetlen tagja úgy dönt, hogy a visszavásárolt üzletrészeket a kft. térítésmentesen adja át az egyetlen tulajdonos tagnak, akkor a társasági szerződést alapító okirattá kell átalakítani, az új alapító okirat cégjegyzékbe történő bejegyzése időpontjával a kérdésben is jelzett tételeket könyvelni kell:-az üzletrészek visszavásárlási értékének kivezetése: T 87591 - K 373, 36 millió forint, amely összeggel a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell [Tao-tv. 3. számú melléklete A) részének 13. pontja];-a lekötött tartalék feloldása: T 414 - K 413, 36 millió forint.Megjegyzés: a visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadásával az egyetlen tag üzletrészének névértéke 600 ezer forinttal emelkedik, de a térítés nélküli átadás/átvétel következtében az üzletrészek szerzési értéke[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8638

3. találat: Visszavásárolt üzletrész a végelszámoláskor

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű kft. visszavásárolt 750 E Ft-ért ugyanennyi névértékű üzletrészt. Most elhatározta, hogy végelszámolással megszűnik. A végelszámolás keretében hogyan kell a visszavásárolt üzletrészt kezelni?
Részlet a válaszból: […]mutatható ki. Ezeket a tételeket a piaci értéken történő elszámolás előtt a könyvviteli nyilvántartásokból - egymással szemben - ki kell vezetni.A hivatkozott jogszabályi előírások összeolvasásából az következik, hogy a kft. megszűnése miatt a visszavásárolt üzletrésznek a piaci értéke nulla, így azt a könyvviteli nyilvántartásokból ki kell vezetni, nem maradhat a könyvekben, nem kerülhet be a vagyonfelosztási javaslatba sem.A visszavásárolt üzletrészt a 373. számlán indokolt a visszavásárlási értéken kimutatni (T 373 - K 384), a visszavásárlási értéknek megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni. A visszavásárolt üzletrészt alapvetően a jegyzett tőkével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8127

4. találat: Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy - nyilvántartás szerint - 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszból: […]legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként figyelembe nem vett összege, vagy a közbenső mérlegben kimutatott - osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a visszavásárlás értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Ptk. szerinti feltétel még az is, hogy az üzletrész visszavásárlásának időpontjáig a beszámoló mérlegének, illetve a közbenső mérlegnek a fordulónapjától hat hónapnál hosszabb időtartam nem telt el.Így az adott esetben a visszavásárlásnak a tőkefeltétele az, hogy az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék - a korrekció után is - haladja meg a 30 millió forintot.Kérdés az is, hogy mennyi lehet a visszavásárlási érték? A készpénzben meghatározott része nem kíván különösebb értelmezést. A kérdés szerint azonban az üzletrész ellenértékébe beszámítanak egy 10 millió forint nettó értékű ingatlant is.De valójában mennyit ér ez az ingatlan?A számviteli, adózási előírások szerint a kft.-nek piaci értéken (ha indokolt, akkor áfával növelten) kell eladnia az ingatlant a tulajdonosnak, számláznia kell, és a számlázott értéket követelésként kimutatnia, majd a követelésként kimutatott összeget az üzletrész visszavásárlása miatti kötelezettség teljesítésébe beszámítania. Az ingatlan piaci értékét mindenképpen dokumentálni kell, célszerűen ingatlanbecslő általi értékeléssel. Valószínűsíthető, hogy az ingatlan piaci értéke meghaladja könyv szerinti értékét. Ez esetben viszont társaságiadó-fizetési kötelezettséggel jár az üzletrész ellenértékébe történő beszámítás.Ha az előbbiekben felsorolt minden feltétel teljesül, akkor lehet szó az alapító tag üzletrésze visszavásárlásáról, csak ezt követően lehet a gazdasági események könyvelését ismertetni. A könyvelés menete:- a visszavásárolt üzletrész vételára: T 373 - K 478;- a vételárnak megfelelő összegben az eredménytartalék lekötése, a lekötött tartalékba történő átvezetése: T 413 - K 414;- a vételár készpénzzel történő kiegyenlítése: T 478 - K 384, 381;- az ingatlan piaci értéken történő értékesítése: T 311 - K 961, 467;- az ingatlan könyv szerinti (nettó) értékének kivezetése: az elszámolt értékcsökkenés: T 129 - K 121-124, majd a nettó érték: T 861 - K 121-124;- az ingatlan piaci értékének beszámítása az üzletrész visszavásárlási értékébe: T 478 - K 311.A nem egyedüli tag magánszemélynek - az Szja-tv. 67. §-a alapján - az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik adófizetési kötelezettsége. Jellemzően a jövedelem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7481
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg - a terv szerint - névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszból: […]személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.A hivatkozott törvényi előírásból következik a kérdésekre a válasz:A "megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci érték" a kft. esetében a visszavásárolt üzletrésznek a benn maradó tagoknak történő átadásakori piaci érték, jellemzően az ezen időponttal (mint mérlegfordulónappal) elkészített közbenső mérleg szerinti saját tőkének az üzletrész névértékére jutó része. [Az Szt. 21. §-ának (7) bekezdése szerint a legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Ebből az következhet, ha kft. beszámolójának mérlegfordulónapja december 31-e, akkor az elfogadott beszámoló mérlege szerinti saját tőke a kft. piaci értékeként a tárgyévet követő év június 30-ig elfogadható, és ez esetben közbenső mérleget nem kell készíteni.]A kérdés szerint a visszavásárolt üzletrész (értékpapír) megszerzésére a magánszemélyeknél fordított kiadás a névértéknek megfelelő összegű vételár lesz. Így a magánszemélyeknek az értékpapírszerzéshez kapcsolódó jövedelme az eladott üzletrész piaci értéke (az üzletrész névértékére jutó saját tőke értéke) és a névérték közötti különbözet lesz. A magánszemélyek jövedelme - a tagsági viszonyból következően - az Szja-tv. 28. §-ának (7) bekezdése alapján egyéb jövedelem, amelyet 15 százalékos személyi jövedelemadó terhel. Ezt a társaságnak kell megállapítania, bevallania és befizetnie. (Mivel a személyi jövedelemadót az értékpapír értékéből nem lehet levonni, azt a magánszemélynek kell a társasághoz befizetnie.)Az értékpapír-juttatás egyéb jövedelemnek minősülő értéke alapján a társaságot egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli [Eho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján], mértéke 2017. január 1-től 22 százalék.A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/3. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó ... vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja ... részére személyi jellegű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7270

6. találat: Üzletrész-visszavásárlás, ajándékozás

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 millió Ft. Két tulajdonos volt 2015-ig 1,5-1,5 millió Ft jegyzett tőkével. 2015. decemberben a társaság visszavásárolta az egyik tulajdonos üzletrészét 9,3 millió forintért. A másik tulajdonos a 1,5 millió forintos üzletrészből, amit az ajándékozási szerződésben 10 millió forint értékűnek határoztak meg, a fiának ajándékoz 40%-ot, 600 E Ft értékű üzletrészt (szerzési értéke 4 M Ft). Egyenes ági rokonok ajándékozása után illetéket nem kell fizetni? Mikor, milyen esetben van jelentősége a szerződésben meghatározott értéknek? Az ajándékozónak keletkezik-e jövedelme? Decemberben a társaság bevonja a 1,5 M Ft-os visszavásárolt üzletrészt, és a szabad eredménytartalékból felemeli a jegyzett tőkét ismét 3 M Ft-ra. A két tulajdonos üzletrésze ezáltal a tulajdoni hányaduk (40-60%-ban) arányában fog nőni? Eredményez ez jövedelmet és adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszból: […]jegyzett tőkét kell csökkenteni (T 411 - K 373, 1,5 millió Ft), a névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel (az adott esetben 7,8 millió forinttal) pedig az eredménytartalékot kell csökkenteni (T 413 - K 373), a törzstőkecsökkentésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. (Ezzel az időponttal oldható fel a lekötött tartalék is!)Az üzletrészt feltételezhetően magánszemély tulajdonostól vásárolták vissza. Ez esetben a társaságnak az Szja-tv. 68. §-ának (3) bekezdése alapján a visszavásárlási érték kifizetésekor meg kellett állapítania a magánszemély által megszerzett (a vállalkozásból kivont) jövedelmet (ha az üzletrész szerzési értéke 1,5 millió forint volt, akkor 7,8 millió forint összegben), és ezen jövedelem alapján 2015-ben 16 százalékos személyi jövedelemadót, és ezen jövedelem alapján az Eho-tv. szerinti 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az Art. szerint levonni, bevallani és befizetni.Ezt követően szóljunk az ajándékozásról.Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona, illetve házastársa által megszerzett ajándék. Így az üzletrész-ajándékozási szerződés alapján a megajándékozott fiúnak nem kell illetéket fizetnie. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmilyen jogcímen nem terheli fizetési kötelezettség a fiút vagy az apát.Az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzés időpontjára megállapított piaci értékből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (apa és fia) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani.A megajándékozottnál az üzletrész megszerzésével kapcsolatos, általa viselt költség, kiadás nincsen. Így az értékpapír megszerzéséhez kapcsolódó jövedelem az értékpapír (az üzletrész) megszerzéskori piaci értéke (az adott esetben 4 millió Ft).Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján egyéb indokkal adómentes a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Ebből az következik, hogy a fiút az értékpapír megszerzéséhez kapcsolódó jövedelem alapján nem terheli adófizetési kötelezettség.Az ajándékozó apánál a magánszemély (a fiú) részére juttatott vagyoni érték (üzletrész) szerzési értéke - feltételezhetően - 600 E Ft, piaci értéke pedig 4 millió forint, a különbözet az apánál árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül, amelyet 2015-ben 16 százalékos személyi jövedelemadó, az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, mindaddig, amíg az utóbbi összege el nem éri a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7161

7. találat: Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. által visszavásárolt saját üzletrész magánszemély tagoknak történő térítés nélküli átadásához kapcsolódó adófizetési kötelezettségre tértek ki a 6689., illetve a 6862. kérdésre adott válaszban. A 6689. szerint a magánszemélynél egyéb jövedelem jogcímen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, a kft.-nél 27 százalékos ehofizetési kötelezettség keletkezik. A 6862. szerint az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárólag a magánszemélynél keletkezik szja-, illetve ehofizetési kötelezettség is, a jövedelem 78 százalékát alapul véve. A két tájékoztatás közül melyik a helyes?
Részlet a válaszból: […]amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket teljesíteni.A kft. és a magánszemély tagok közötti tagsági viszony megalapozza az értékpapír-juttatásból származó jövedelemnek az egyéb jövedelemkénti kezelését, és mint ilyennek a 6689. kérdésben leírtak szerinti adóztatását. Ez esetben a magánszemélynél az értékpapír (az üzletrész) szerzési értékének az egyéb jövedelem teljes értéke - az adott esetben a visszavásárlási érték - minősül.Az Szja-tv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a megszerzett részesedés (üzletrész) nem pénzben megszerzett bevételnek minősül, amelynek - az adott esetben - az egésze jövedelem. Az Eho-tv. 3. §-a (1)-(2) bekezdésében foglaltakból az következik, hogy a magánszemély ezen jövedelemből 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni, és így a személyi jövedelemadó (de az egészségügyi hozzájárulásnak is) adóalapja a teljes jövedelem 78 százaléka.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7064

8. találat: Visszavásárolt üzletrészek kezelése

Kérdés: A kft. évekkel ezelőtt visszavásárolta üzletrészének egy részét. A Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdése szerint "az ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni, vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni". A Ptk. életbelépésekor már meglévő visszavásárolt üzletrészekre is vonatkozik ez az előírás? Ha igen, mikortól számít az egy év? Mi történik, ha az üzletrész továbbra is a kft. birtokában marad? A különböző időpontokban és áron visszavásárolt üzletrészek közül például részbeni értékesítésnél a visszavásárlási értéket milyen sorrendben lehet elszámolni?
Részlet a válaszból: […]eltérhet. Ha az új Ptk. 3:175. §-ának (3) bekezdésében előírtaktól való eltérést a társasági szerződésben nem szabályozta, jogszabályt sértett, viselnie kell annak az esetleges következményeit.Az előbbiekhez kapcsolódóan megjegyezzük, a visszavásárolt üzletrész után a társaság sem kamathoz, sem osztalékhoz nem juthat, ugyanakkor a visszavásárlási érték pénzeszközeinek hiányát kamatfizetéssel járó hitel felvételével kell pótolni, illetve - ha a társaság többletpénzeszközzel rendelkezett a visszavásárláskor, akkor - a többlet­pénzeszköz hasznosításának bevételétől esik el a társaság. Ebből következően a társaság számára anyagi hátránnyal jár, ha a visszavásárolt üzletrészt egy éven túl is a forgóeszközök között mutatja ki. Ezen túlmenően a lekötött tartalékba átvezetett eredménytartalék csökkentheti a meglévő tagoknak kifizethető osztalék összegét is.Az utolsó kérdés megválaszolásánál az új Ptk. 3:164. §-ára hivatkozunk. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. Ez az előírás - értelemszerűen - érvényes a visszavásárolt üzletrészek esetében is, amikor a társaság tekinthető tagnak. A visszavásárlással a törzstőke nem változik, a törzsbetétek értéke sem. Ebből következően egyértelmű, hogy egy üzletrész visszavásárlása egy törzsbetét megszerzését jelenti. Mivel többszöri üzletrész visszavásárlásakor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6751
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszból: […]magánszemély az értékpapírt a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. A meglévő tagoknak a visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása esetén azonban ez a szabály nem alkalmazható!A számviteli előírások szerint a magánszemély tagoknak térítés nélkül átadott üzletrész bekerülési (visszavásárlási) értékét (22 800 E Ft-ot) a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni (T 551 - K 3731), a lekötött tartalék feloldásával: T 4142 - K 413 (22 800 E Ft). A kft.-nél az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, mivel a visszavásárlási ár - a kérdés szerinti saját tőke mellett - piaci árnak tekinthető, nem magasabb, mint a rá jutó saját tőke összege. A meglévő tagok üzletrészének a névértéke 940 E Ft-tal nő!A magánszemély tulajdonosok azonban az üzletrészhányadokhoz nem azok névértékén jutottak hozzá, hanem a visszavásárlási értéken (22 800 E Ft-on, ami a kft.-nél veszteséget fog eredményezni). Ez esetben az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdését kell alkalmazni. E szerint a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték (ilyen az üzletrész is) esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget megállapítani. Az előbbiekre tekintettel a térítés nélkül üzletrészt kapó tagoknál az üzletrész-kiegészítések szerzési értéke legalább 22 800 E Ft lesz, ha az adók megfizetésre kerülnek, és nem a névérték (940 E Ft).A juttató kft. és a kft. tulajdonosai - mint magánszemélyek - közötti jogviszony tagsági jogviszony. Az Szja-tv. 28. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján egyéb jövedelem a törvény eltérő rendelkezése hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzés érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.Az adott esetben - az ingyenes átadásból következően - az üzletrész megszerzésével kapcsolatos, a magánszemély által viselt költség, kiadás nincsen.A leírtakból következően a térítés nélkül átadott üzletrészeknek legalább a visszavásárlási értékét (22 800 E Ft-ot) (valójában a 940 E Ft névértékre jutó sajáttőke-összeget) alapul véve- a magánszemélyek az egyéb bevételnek minősülő jövedelem után 16 százalék személyi jövedelem­adót,- a kft. az 1998. évi LXVI. törvény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6689

10. találat: Üzletrészről lemondás

Kérdés: Három kft. beolvadással egyesült. Az édesapa a későbbiek során nem kíván részt venni a jog­utód kft. munkájában. Üzletrészéről fia részére térítésmentesen lemond. Ebben az esetben a kilépő taggal hogyan kell elszámolni? A lemondás következtében kialakuló új tőkeszerkezet miatt kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszból: […]cégjegyzéken is át kell vezettetni.Az átruházás térítés nélkül történik, ezért az ajándékozásnak minősül. Az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. Az ajándékba adott üzletrész értéke annak a forgalmi értéke, legalább a törzsbetét értékére jutó saját tőke összege az ajándékozás időpontjában. Az ajándékozási illetéket a megajándékozottnak kell fizetnie. Az ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.2. pontja alapján egyéb indokkal személyijövedelemadó-mentes a magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték. Így az ingyenesen átadott üzletrész is. [A megajándékozott akkor fog személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni, ha később a kft.-ből kilép, illetve üzletrészét értékesíti, a vállalkozásból kivont jövedelem (a kapott vagyoni érték és a szerzési érték különbözete) után, illetve az üzletrész eladási ára és szerzési értéke közötti árfolyamnyereség után.]Amennyiben a kft. az egyesülés után is kisvállalkozásnak minősül, az Itv. 17/C. §-a alapján a magánszemély vagyonszerző vagyoni betét (ennek minősül a törzsbetét is) ajándékozása esetén a törvényben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. (Az illeték­alap-kedvezmény keretében az illetékalap 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkenthető.)Az apa üzletrészét a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6497
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 25 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést