Vagyonkezelésbe vett eszközök

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező megfeledkezik arról, hogy a vagyonkezelésbe vett eszközök már használatban voltak a vagyonkezelésbe adás előtt is, így ezt az időtartamot a vagyonkezelésbe vételt követően számításba kell venni. Ha pl. egy ingatlan esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó - szja-val csökkentett - bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...kezelt vagyon társaságiadó-kötelezettségei: A Tao-tv. 2. § (6) bekezdése alapján belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, így adókötelezettségeinek a Tao-tv. általános szabályai szerint kell eleget tennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelési kérdésére:A Mötv. 109. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat a gazdasági társaság részére, a vagyonkezelésbe adott eszközök miatt amortizáció-visszapótlási kötelezettséget ír elő. Ennek könyvelése a 38/2013. (IX. 19.) NGM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Vagyonkezelésbe adott céges ingatlan

Kérdés: Az ABC Kft. nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött egy magánszeméllyel. A szerződés szerint a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelés címén a vagyonkezelőre ruházta az ABC Kft. nagy értékű beépítetlen terület megnevezésű belterületi ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát, továbbá az ABC Kft.-ben fennálló 100% mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt. Már a szerződést sem értem, mert ha a kft. 100%-os üzletrészét átadja, az szerintem magában foglalja a belterületi ingatlant is, hiszen a kft. teljes vagyonát átadja. Elfogadható-e így a szerződés? Hogyan kell könyvelni a vagyonrendelőnél az ingatlanátadást, illetve az üzletrészátadást? Mivel a szerződést év közben kötötték, milyen feladatai vannak a vagyonrendelőnek (közbenső mérleg, év végi beszámoló, társaságiadó-bevallás, iparűzésiadó-bevallás vonatkozásában)? Az alapító okiratból ki kell-e derülnie a bizalmi vagyonkezelés tényének, és azt be kell nyújtani a cégbíróságnak? Ugyanis erre a mai napig nem került sor! Milyen dátummal kell könyvelni a könyvelési tételeket a főkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a rövid válasz: a jogszabályi előírásokkal összeegyeztethetetlen bizalmi vagyonkezelési szerződést nem lehet érvényesnek tekinteni. A Ptk. 6:310. §-a szerint: bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Vagyonkezelő alapítványok beszámolója

Kérdés: Jól értelmezem-e a törvényeket, hogy az állam által közérdekű céllal alapított vagyonkezelő alapítványok, amelyek az államiból a magánszektorba kerülő felsőoktatási intézmények fenntartására jönnek létre, kizárólag a számviteli törvény szerinti éves beszámolót készíthetnek? Következtetésemet az alábbiakra alapozom: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (2) bekezdése alapján a vagyonkezelő alapítványoknak nem elegendő csak a Korm. rendelet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére tett előírásait figyelembe venni, hanem a 2019. évi XIII. tv. és az Szt. ide vonatkozó pontjait is tanulmányozni kell. Amennyiben csak a Korm. rendelet 7. és 8. §-át néznénk, úgy az értékhatárok alapján ezen vagyonkezelő alapítványok a Korm. rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnének, azonban az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz kötelező az Szt. szerinti éves beszámoló. A gazdálkodó az Szt. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéb szervezet is, azaz az alapítvány. Az Szt. 3. §-ának (15) bekezdése alapján közérdeklődésre számot tartott gazdálkodó az, aki a 2007. évi LXXV. törvény 2. §-ának 19. pontja annak mond. A hivatkozott törvény 2. §-a 19. pontjának b) alpontja azon gazdálkodókat is közérdeklődésre számot tartónak minősíti, amelyeket jogszabály annak minősít. Minden állam által alapított vagyonkezelő alapítványra külön-külön törvény vonatkozik, az 1. § (1) bekezdése leszögezi, hogy ezen alapítványokat közérdekű vagyonkezelői alapítványként kell létrehozni, tehát ez nem opció, hanem törvényi előírás. Véleményem szerint az Szt. szerint az éves beszámolókészítési kötelezettséget erősíti meg a 2019. évi XIII. tv. 10/A. §-ának (2) bekezdése is, amely előírja, hogy az állam által teljesített vagyoni juttatás felhasználása bemutatásának az Szt. szerinti éves beszámolóval kell eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a kérdésre adandó válaszhoz hosszan idézi a különböző jogszabályi helyeket, némelyiket teljesen feleslegesen, illetve kiolvasva abból azt is, ami nincs benne.A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz: a vagyonkezelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Vagyonkezelés megszűnése

Kérdés: Vagyonkezelés megszűnésével visszavettük az eszközt államháztartáson kívülről, az éves visszapótlást átutalták részünkre. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...államháztartáson kívüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott eszközöket a 18-as számlacsoportban kell nyilvántartani. Kapcsolódóan, a vagyonkezelési szerződésben előírt amortizáció-visszapótlási kötelezettség könyvelése: T 3655 - K 412A vagyonkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Vagyonkezelés - kezelt vagyon kivezetése

Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...társaság jogszabályellenesen járt el akkor, amikor a vagyonkezelés megszűnésekor a tárgyi eszközöket a könyvekből nem vezette ki. A jogszabályellenes helyzet megszüntetéséhez senkitől nem kell engedélyt kérni. (Sőt ezt a helyzetet egy szigorú adóellenőrzés meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Vagyonkezelésbe adott önkormányzati ingatlanok

Kérdés: Önkormányzatunk államháztartáson belül vagyonkezelésbe ad ingatlanokat és egyéb tárgyi eszközöket. Ezeket az önkormányzatnál nullás technikai számlán tartjuk nyilván, a szolgáltató központ pedig, mint vagyonkezelő, a vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök megfelelő főkönyvi számláján. A vagyonkezelő beruház és felújít az általa vagyonkezelt eszközön, az állagmegóvás erejéig. Ha az önkormányzat ruház be (nagyberuházás) az adott ingatlanra, azt hogyan kell aktiválni? Az önkormányzatnál a 15. Beruházási számlára kerül, de innen hogyan kerül tovább a szolgáltató központhoz?
Részlet a válaszából: […] ...alapján feltételezzük, hogy a szolgáltató központ is költségvetés alapján gazdálkodó szervezet, amely az önkormányzati ingatlanokat vagyonkezelésbe vette. Ez esetben helyes, ha az önkormányzatnál vagyonkezelésbe adott ingatlanokat a 0. Számlaosztályban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Önkormányzatunk 2012. 01. 01-jével megszüntette a fürdő önálló költségvetési intézményét, tevékenységének folytatására kizárólagos önkormányzati tulajdonú kft.-t hozott létre. Az intézményi vagyont térítésmentesen a kft. vagyonkezelésébe adta az önkormányzat. A fürdő áfaköteles tevékenységet végzett, beruházás során visszaigényeltük az áfát. A kft. is alanya az áfának. A 256. számban azt írják, vagyonkezelésbe adás esetén a termék (tárgyi eszköz) nem megy át a társaság tulajdonába, a társaság tulajdonosként nem rendelkezhet felette, ezért nem tartozik az áfakörbe. Kérem, erősítsék meg, helyesen jártunk-e el, amikor áfafizetési kötelezettséget nem állapítottunk meg?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonba tartozó eszközöket,- és az egyéb eszközöket.A kizárólag önkormányzati tulajdonba tartozó eszközöket az önkormányzat vagyonkezelési szerződéssel (nem térítésmentesen) a kft. vagyonkezelésébe adja, a kft. ezen eszközöket a vagyonkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszából: […] ...könyveiben az eszközökbekerülési értékükön szerepelhetnek. Az apport esetén ez az apportlistánszereplő - eszközönkénti - érték. A vagyonkezelésbe vett eszközök esetébenpedig a vagyonkezelési szerződésben meghatározott érték, de ez nem a bruttóérték, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.
1
2