Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott vagyonkezelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó - szja-val csökkentett - bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszból: […]vagyonkezelési szerződés teljesítése érdekében - a kezelt vagyonnal, illetve az annak körébe tartozó egyes eszközökkel kapcsolatban - folytatott gazdasági tevékenység (így pl. ingatlan-bérbeadás) a bizalmi vagyonkezelő általános forgalmi adóalanyiságának körébe tartozik, azaz az áfakötelezettséget saját nevében teljesíti [Áfa-tv. 5. § (1) bekezdés], ugyanakkor az említett gazdasági tevékenységből származó jövedelem utáni társasági adókötelezettség a kezelt vagyont terheli társasági adóalanyként [Tao-tv. 2. § (6) bekezdése]. Ezen gazdasági tevékenységről az Szt. 7/B. §-a szerint a kezelt vagyon vonatkozásában kell beszámolni. A nyilvántartás alapjául szolgáló számviteli bizonylatok pedig a kezelt vagyon »általános jogalanyiságának« hiányában többek között a vagyonkezelő által a saját nevében kiállított (és befogadott) számlák lehetnek."Az előzőekben részletezett iránymutatás alapján álláspontunk szerint a kérdésben szereplő vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadásából származó bruttó (személyi jövedelemadóval nem csökkentett) bevételnek a vagyonkezelőnél kell jelentkeznie (ő lesz a bérbeadó), amelyet az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek. Ennek megfelelően a költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés). Mivel nem a magánszemélynél jelentkezik a bevétel, így a kifizető bérbevevőnek a magánszemélytől nem kell levonnia személyi jövedelemadót.A vagyonkezelésbe adott tulajdoni rész után kapott bruttó osztalék is a vagyonkezelőnél jelentkezik bevételként. A kezelt vagyon hozamából a kedvezményezett részére kifizetett (fizetendő) részesedés az osztalékra vonatkozó szabályok figyelembevételével történhet. Ha a kedvezményezett egyben vagyonrendelő, akkor a kapott hozamot a számviteli törvény kapott (járó) osztalékra vonatkozó szabályai szerint kell a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolnia. Az Szja-tv. 66. § (1) bekezdés ae) pontja alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8637
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]társaság az amortizáció-visszapótlási kötelezettségének eleget tett, elvégezte a vagyonkezelésében lévő eszköz felújítását, pótlólagos beruházást valósított meg, ennek térítésmentes átadása az átadás-átvétel bizonylata szerint:Vagyonnövekedés T 121-151- K 9242Visszapótlási követelés csökkentése T 412 - K 36554. A vagyonnövekmény visszaadása a vagyonkezelőnek T182 -183 - K 121-151 (bizonylat a módosított vagyonkezelői szerződés).Visszapótlási követelés módosítása a vagyonnövekmény miatt T 3655- K 412.5. Amennyiben a térítésmentes átvétel a gazdasági társaság részére áfafizetési kötelezettséget keletkeztet, és ezt, megállapodás alapján, az önkormányzatra áthárítja, annak könyvelése:A beérkezett számla költségvetési számvitel szerint T0022 - K 053512,pénzügyi számvitel szerint T 36412/36414 - K4213,nem levonható áfa elszámolása ráfordításként T8435 - K 36414.A számla kifizetése költségvetési számvitel szerint T053513 - K 003,pénzügyi számvitel szerint T 4213 - K 331Számviteli elszámolás a gazdasági társaságnál:Kezdjük a vagyonkezelésbe vétellel! Amikor a gazdasági társaság az önkormányzattól az eszközöket (jellemzően épületeket, építményeket) vagyonkezelésbe veszi, akkor a vagyonkezelői szerződésben meghatározott értéken azokat a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben beruházásként kell, hogy kimutassa (T 161 - K 4491), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor - az általános előírások szerint - aktiválja (T 123, 124 - K 161).A számviteli politikában (a vagyonkezelői szerződésben) meghatározott mértékű terv szerinti értékcsökkenést is az általános előírások szerint kell elszámolnia a társaságnak (T 571 - K 129), de elő kell írnia az önkormányzattal szembeni visszapótlási kötelezettségként is (T 4491 - K 4499).A vagyonkezelésbe vett eszközökön a gazdasági társaság által megrendelt beruházási, felújítási munkák számlázott összegeit az általános előírások szerint kell könyvelni a 16. Beruházások, felújítások számlacsoportban (T 161, 162, 466 - K 455). (Ha a gazdasági társaság áfaköteles gazdasági tevékenységet végez, akkor az előzetesen felszámított áfa levonható!)A pótlólagos beruházás, felújítás befejezésekor a beruházásként, felújításként könyvelt költségeket - alapvetően a térítés nélküli átadás/átvétel (a térítés nélküli értékesítés) szabályai szerint kell az önkormányzatnak átadni. (Célszerű számlázni, mert az áfát fel kell számítani, ha a bejövő számlák áfáját levonásba helyezte.) Könyvelése: T 861 - K 161, 162, 467. A pótlólagos beruházás, felújítás - áfa nélküli - értékével azonban csökken a társaság önkormányzattal szembeni visszapótlási kötelezettsége: T 4499 - K 961.A számviteli törvény 2021. január 1-jétől hatályos elő­írása szerint azonban az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8481
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Vagyonkezelésbe adott céges ingatlan

Kérdés: Az ABC Kft. nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött egy magánszeméllyel. A szerződés szerint a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelés címén a vagyonkezelőre ruházta az ABC Kft. nagy értékű beépítetlen terület megnevezésű belterületi ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát, továbbá az ABC Kft.-ben fennálló 100% mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt. Már a szerződést sem értem, mert ha a kft. 100%-os üzletrészét átadja, az szerintem magában foglalja a belterületi ingatlant is, hiszen a kft. teljes vagyonát átadja. Elfogadható-e így a szerződés? Hogyan kell könyvelni a vagyonrendelőnél az ingatlanátadást, illetve az üzletrészátadást? Mivel a szerződést év közben kötötték, milyen feladatai vannak a vagyonrendelőnek (közbenső mérleg, év végi beszámoló, társaságiadó-bevallás, iparűzésiadó-bevallás vonatkozásában)? Az alapító okiratból ki kell-e derülnie a bizalmi vagyonkezelés tényének, és azt be kell nyújtani a cégbíróságnak? Ugyanis erre a mai napig nem került sor! Milyen dátummal kell könyvelni a könyvelési tételeket a főkönyvben?
Részlet a válaszból: […]hogy ki a vagyonrendelő, ki a vagyonkezelő és ki a kedvezményezett. Feltételezhetően a vagyonrendelő az ABC Kft., a vagyonkezelő a magánszemély. Ez esetben a vagyonrendelő csak a tulajdonában álló vagyont, azaz a belterületi ingatlant tudja vagyonkezelésbe adni, az ABC Kft.-ben fennálló 100%-os mértékű tulajdoni részesedést megtestesítő üzletrészt nem, mivel az üzletrész az ABC Kft. tulajdonosának birtokában van (visszavásárlással sem kerülhet az ABC Kft. tulajdonába!). Az ABC Kft. tehát csak a könyveiben kimutatott eszközöket adhatja vagyonkezelésbe, azaz csak a belterületi ingatlant, ha azt a könyvviteli nyilvántartása tartalmazza. A kérdésekre a válasz: A kérdésben körülírt szerződés törvényellenes, nem fogadható el a fentiekben már leírtak szerint. APtk. előírásainak megfelelő vagyonkezelői szerződésben kell rögzíteni a vagyonkezelésbe adható ingatlan elfogadott értékét, amelyet a vagyonrendelőnél tartós követelésként kell kimutatni, ha a nyilvántartás szerinti érték ettől eltér, a különbözet egyéb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8338
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Vagyonkezelő alapítványok beszámolója

Kérdés: Jól értelmezem-e a törvényeket, hogy az állam által közérdekű céllal alapított vagyonkezelő alapítványok, amelyek az államiból a magánszektorba kerülő felsőoktatási intézmények fenntartására jönnek létre, kizárólag a számviteli törvény szerinti éves beszámolót készíthetnek? Következtetésemet az alábbiakra alapozom: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a (2) bekezdése alapján a vagyonkezelő alapítványoknak nem elegendő csak a Korm. rendelet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére tett előírásait figyelembe venni, hanem a 2019. évi XIII. tv. és az Szt. ide vonatkozó pontjait is tanulmányozni kell. Amennyiben csak a Korm. rendelet 7. és 8. §-át néznénk, úgy az értékhatárok alapján ezen vagyonkezelő alapítványok a Korm. rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnének, azonban az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz kötelező az Szt. szerinti éves beszámoló. A gazdálkodó az Szt. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéb szervezet is, azaz az alapítvány. Az Szt. 3. §-ának (15) bekezdése alapján közérdeklődésre számot tartott gazdálkodó az, aki a 2007. évi LXXV. törvény 2. §-ának 19. pontja annak mond. A hivatkozott törvény 2. §-a 19. pontjának b) alpontja azon gazdálkodókat is közérdeklődésre számot tartónak minősíti, amelyeket jogszabály annak minősít. Minden állam által alapított vagyonkezelő alapítványra külön-külön törvény vonatkozik, az 1. § (1) bekezdése leszögezi, hogy ezen alapítványokat közérdekű vagyonkezelői alapítványként kell létrehozni, tehát ez nem opció, hanem törvényi előírás. Véleményem szerint az Szt. szerint az éves beszámolókészítési kötelezettséget erősíti meg a 2019. évi XIII. tv. 10/A. §-ának (2) bekezdése is, amely előírja, hogy az állam által teljesített vagyoni juttatás felhasználása bemutatásának az Szt. szerinti éves beszámolóval kell eleget tenni.
Részlet a válaszból: […]rendeletből nem derül ki, hogy a vagyonkezelő alapítvány közalapítvány-e, illetve az sem, hogy közérdekű feladatokat lát-e el a kérdés szerinti vagyonkezelő alapítvány.Más jogszabályok előírásai alapján közalapítvány az az alapítvány, amelynek az állam az alapítója, vagy amelyhez az állam csatlakozott. A kérdés szerinti felsőoktatási intézmények fenntartására létrejött alapítványok esetében a kérdésből nem derül ki, hogy megfelelnek ezen, a közalapítványokkal szembeni követelménynek.A 2019. évi XIII. törvény 4. §-ának (2) bekezdése szerint a vagyonkezelő alapítvány akkor minősül közérdekűnek, ha- közérdekű célra alapították,- kedvezményezettjeinek köre - azok személyét illetően - nyitott, továbbá- közérdekűnek minősítését az alapító kérte.A 4. § (1) bekezdése szerint a vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható, azaz nem minden vagyonkezelő alapítvány közérdekű. A közérdekű célt az (1) bekezdés rögzíti. Ebbe a nevelési-oktatási, felsőoktatási ... tevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése, így a kérdés szerinti létrejötte is - elméletileg - belefér.Tehát, ha a vagyonkezelő alapítványnak az állam az alapítója, vagy az állam csatlakozásával jött létre, és a vagyonkezelő alapítvány közérdekű minősítését az alapító kérte (a közérdekű minőség feltüntetésével a bíróság nyilvántartásba vette), a számviteli politikában pedig a beszámolás formáját éves beszámolóban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8324
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Vagyonkezelés megszűnése

Kérdés: Vagyonkezelés megszűnésével visszavettük az eszközt államháztartáson kívülről, az éves visszapótlást átutalták részünkre. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszból: […]vagyonkezelési szerződés megszűnését követően a 18-as számlacsoportból vissza kell vezetni a 11-14 számlacsoport megfelelő számláira a visszavett eszközöket.A vagyonkezelő amortizáció-visszapótlási kötelezettségének elmulasztása miatt követelés és teljesítés a B 404 Tulajdonosi bevételek rovaton a következők szerint:Követelés előírása a költségvetési számvitelben: T 094042 - K 0041;Teljesítés a költségvetési számvitel szerint: T 005 - K 094043;A pénzügyi számvitelben a tevékenység egyéb nettó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7677
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Vagyonkezelés - kezelt vagyon kivezetése

Kérdés: Több fenntartóváltás következtében az utolsó esetben a vagyonkezelés megszűnésekor nem történt meg a tárgyi eszközök (ingatlanok) kivezetése. Mivel soha nem volt a társaság tulajdonosa, csak vagyonkezelő, addig jogosan volt nyilvántartva, illetve az értékcsökkenés elszámolva. Mivel nem saját tulajdon nem lehet a könyvekben, hogyan lehet kivezetni? Kinek az engedélye szükséges ehhez?
Részlet a válaszból: […]eszközöket (esetleg kötelezettségeket is) jellemzően a tulajdonosnak vagy az általa kijelölt vagyonkezelőnek át kellett volna adni. Mivel ez az átadás - a kérdés szerint - korábban nem történt meg, utólag - önellenőrzés keretében, az átadás határozat szerinti időpontjával - kell megtörténnie az átvétel elismertetése mellett. (A késedelmes átadás időszakára - jogtalanul - elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírást is csökkenteni kell, ami a társaságiadó-alap növekedését eredményezi!)Kérdés lehet, hogy a kezelt tárgyi eszközöket mivel szemben kell kivezetni? Általános számviteli előírásokból következik, hogy a vagyonkezelésbe vett eszközöket a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben kell állományba venni. Amikor ezen eszközöket a könyvekből ki kell vezetni (mert a tulajdonosnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7484
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Vagyonkezelésbe adott önkormányzati ingatlanok

Kérdés: Önkormányzatunk államháztartáson belül vagyonkezelésbe ad ingatlanokat és egyéb tárgyi eszközöket. Ezeket az önkormányzatnál nullás technikai számlán tartjuk nyilván, a szolgáltató központ pedig, mint vagyonkezelő, a vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök megfelelő főkönyvi számláján. A vagyonkezelő beruház és felújít az általa vagyonkezelt eszközön, az állagmegóvás erejéig. Ha az önkormányzat ruház be (nagyberuházás) az adott ingatlanra, azt hogyan kell aktiválni? Az önkormányzatnál a 15. Beruházási számlára kerül, de innen hogyan kerül tovább a szolgáltató központhoz?
Részlet a válaszból: […](Az állagmegóvás jellemzően karbantartás.)A kérdés szerint az önkormányzatnál problémát jelent az önkormányzat által elvégzett beruházási munkák átadása a vagyonkezelőnek. Az önkormányzati beruházás jellemzően kétféle lehet: egyrészt olyan beruházás, amelyet a már korábban vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközön végeznek. Ez esetben a vagyonkezelésbe vevővel kötött szerződés (megállapodás) szerinti tárgyi eszközök bruttó értékét kell a pótlólagos beruházás értékével növelni, módosítani a vagyonkezelési szerződést, megállapítani az új bruttó érték alapján az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét. Természetesen a vagyonkezelőnél a vagyonkezelt tárgyi eszköz bruttó értékének növekedésével azonos összegben nő az önkormányzattal szembeni kötelezettség is. Lehet olyan beruházás is, amelynek keretében új tárgyi eszközt szereztek be, majd adnak vagyonkezelésbe. Ez esetben az újként átadott tárgyi eszköz vagyonkezelésével kapcsolatosan új (külön) vagyonkezelési szerződést (megállapodást) kell kötni.Mindkét esetben a vagyonkezelési szerződés (megállapodás) módosításán, illetve az új szerződés megkötésén túlmenően a beruházás átadás/átvételét indokolt átadás/átvételi jegyzőkönyvvel alátámasztani, amely jegyzőkönyvnek értékadatokat is kell tartalmaznia, hogy a könyvelésnek is alkalmas bizonylata legyen.Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6989
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

Kérdés: Önkormányzatunk 2012. 01. 01-jével megszüntette a fürdő önálló költségvetési intézményét, tevékenységének folytatására kizárólagos önkormányzati tulajdonú kft.-t hozott létre. Az intézményi vagyont térítésmentesen a kft. vagyonkezelésébe adta az önkormányzat. A fürdő áfaköteles tevékenységet végzett, beruházás során visszaigényeltük az áfát. A kft. is alanya az áfának. A 256. számban azt írják, vagyonkezelésbe adás esetén a termék (tárgyi eszköz) nem megy át a társaság tulajdonába, a társaság tulajdonosként nem rendelkezhet felette, ezért nem tartozik az áfakörbe. Kérem, erősítsék meg, helyesen jártunk-e el, amikor áfafizetési kötelezettséget nem állapítottunk meg?
Részlet a válaszból: […]eszközöket.A kizárólag önkormányzati tulajdonba tartozó eszközöket az önkormányzat vagyonkezelési szerződéssel (nem térítésmentesen) a kft. vagyonkezelésébe adja, a kft. ezen eszközöket a vagyonkezelési szerződésben meghatározott értéken, mint bekerülési (bruttó) értéken, a tárgyi eszközök között állományba veszi a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Ezen tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a kft.-nek kell - a vagyonkezelési szerződésben rögzített mértékben- költségként elszámolnia.Vagyonkezelői szerződéssel tehát csak a kizárólag önkormányzati tulajdonba tartozó eszközöket lehet vagyonkezelésbe adni (azok továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak!). Az ilyen módon alátámasztott vagyonkezelésbe adás esetén, mivel nincs tulajdonosváltás, valóban nem kell áfafizetési kötelezettséget megállapítani.Más a helyzet azonban az egyéb eszközök (bútorok, irodai berendezések, anyagok) esetében. Ezeket az önkormányzat átadhatja térítés ellenében, illetve térítésmentesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5676
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszból: […]módosítani kell, az átvételkor könyvelt értékcsökkenést pedig meg kell szüntetni. Az előző bekezdésben leírtak egyértelműen következnek a Korm. rendelet 9. §-a (9) bekezdésének a) pontja előírásából: az egyéb vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe vett eszközöket a számviteli törvény előírásai szerint a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben a vagyonkezelési szerződésben rögzített értéken állományba venni. A hivatkozott előírásból az is következik, hogy az egyéb vagyonkezelő köteles a számviteli politikájában meghatározott módon terv szerinti - szükség esetén terven felüli - értékcsökkenést elszámolni ugyanúgy, mint bármely más, nem vagyonkezelésbe vett eszköze esetében. A terv szerinti értékcsökkenést - az általános elő­írások szerint - értékcsökkenési leírásként az 5. számlaosztályban, a terven felüli értékcsökkenést egyéb ráfordításként a 8. számlaosztályban kell elszámolni. A ténylegesen elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés együttes összege jelenti a visszapótlási kötelezettséget. Ezt azonban az 1-4. számlaosztályban nem szabad könyvelni, indokolt azonban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatni. Az állami vagyon vagyonkezelésbe adásával kapcsolatos törvényi követelmény, hogy annak értéke a vagyonkezelés időtartama alatt nem csökkenhet. A terv szerinti, illetve a terven felüli értékcsökkenés elszámolásával azonban csökken, hiszen a vagyonkezelésbe vett eszközök nettó értéke kevesebb, mint a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos hosszú lejáratú kötelezettség. Ezt a csökkenést kell visszapótolni. A visszapótlás történhet az állami vagyonba tartozó eszköz megvalósításával, a vagyonkezelésbe vett eszközök (ingatlanok) értékének növelésével (értéknövelő beruházással és a számviteli előírásoknak megfelelő felújítással), a vagyonkezelésbe adó egyetértésével és hozzájárulásával. Ez esetben - ezek elszámolásánál - a Korm. rendelet 18. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglaltakra kell tekintettel lenni. Ha a megvalósított értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz értéke kevesebb vagy éppen annyi, mint a visszapótlási kötelezettség, akkor - a társaságnál az értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz beruházásként elszámolt értékét az egyéb ráfordításokkal szemben ki kell vezetni, - az értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozott új eszköz piaci értékét - az áfa felszámításával - számlázni kell az MNV Zrt. felé, árbevételként, fizetendő áfaként történő elszámolása vevőkkel szembe történik. Tekintettel arra, hogy az értéknövelő beruházással, felújítással a vagyonkezelésbe adott eszközök értéke nő, illetve új eszközt kell vagyonkezelésbe adni, módosítani kell a vagyonkezelési szerződést, vagyonkezelésbe kell adnia az MNV Zrt.-nek az előbbi bekezdés szerint átvett értéknövekedéseket, új eszközöket, célszerűen ezeket az MNV Zrt. számlázza az egyéb vagyonkezelő felé. A vagyonkezelő ezen számla szerinti értékekkel növeli a vagyonkezelésbe vett eszközök bruttó értékét, illetve új eszközként állományba veszi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5061
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Vagyonkezelés egyesületnél

Kérdés: Közhasznú tevékenységet folytató egyesület 2006-ban vagyonkezelői szerződést kötött állami tulajdonban lévő ingatlan kezelésére, fenntartására. Ezt a szerződést csak 2009-ben ismertük meg, mivel az egyesület jelentős felújítási munkákra nyert támogatást. A vagyonkezeléssel kapcsolatos elszámolás a könyvelésben nem szerepel. Hogyan kell az egyesület könyveiben kimutatni a vagyonkezelésbe vett ingatlanokat, kell-e azokat aktiválni, illetve kell-e értékcsökkenést elszámolni? Hogyan lehet a felújítási munkák számláit az egyesület könyvelésében elszámolni? A vagyonkezelői szerződés határozatlan időtartamra szól.
Részlet a válaszból: […]ingatlanonkénti tárgyieszköz-nyilvántartást. Nyilvánvalóan ezt utólag pótolni kell, önellenőrzés keretében. A vagyonkezelési szerződésben a bekerülési értéken túlmenően rögzíteni kellett a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásához szükséges adatokat is (kell-e értékcsökkenést elszámolni, ha igen, milyen leírási kulccsal, milyen összegben, maradványértékkel vagy a nélkül stb.). A vagyonkezelőt a vonatkozó törvényi előírások szerint évenkénti adatszolgáltatási kötelezettség is terheli. Valószínű, hogy az egyesület ezen kötelezettségének sem tett eleget. A vagyonkezelési szerződésben kell szabályozni azt is, hogy a vagyonkezelő végezhet-e a vagyonkezelésbe vett ingatlanon pótlólagos beruházást, felújítást, és ha igen, milyen feltételekkel, milyen adatszolgáltatási kötelezettséggel stb. Amennyiben a vagyonkezelő végezhet a vagyonkezelésbe vett ingatlanon pótlólagos beruházást, felújítást, annak a költségeit elkülönítetten - az általános előírások szerint - köteles beruházásként, felújításként kimutatni mindaddig,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4123
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést