Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése

Kérdés: Társaságunk 2023-ban szerződést kötött egy új integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésére, mivel a korábban használt rendszerre a Microsoft már nem biztosította a licencet. Az új program bevezetésére és testreszabására szerződött a cég, meghatározott mérföldkövenként a részteljesítés arányában számlát állít ki. A program nem minden modulja került átadásra 2023-ban, illetve az utolsó mérföldkő átadására, számlázására várhatóan 2024. 04. 30-ig kerül sor. A program működő modelljei lehetővé tették, hogy a 2024. évre vonatkozó gazdasági eseményeket már az új rendszerben tudjuk rögzíteni. A 2023. évi mérföldkövek számláit hogyan kell könyvelni, illetve a programot milyen dátummal lehet aktiválni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy nem a programot, hanem a modulokat kell külön-külön aktiválni. Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján a terv szerinti értékcsökkenést a rendeltetésszerű használatbavételtől kell elszámolni. Az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Elektronikus számlák kontírozása

Kérdés: Társaságunk egyre több beérkező szállítói számlát kap elektronikusan, amelyek elektronikus formában vannak tárolva, illetve kinyomtatott állapotban a postai úton érkezett számlákkal együtt a teljesítésüket alátámasztó dokumentumokkal (teljesítésigazolás, szállítólevél, cmr stb.) ellátva, papíralapon lefűzve egy dossziéban. Ezek a lefűzött bizonylatok könyvelési bizonylatszámokat kapnak, melyeket a könyvelőprogram, integrált vállalatirányítási rendszer ad a számla, bizonylat könyvelésekor. Kötelező-e a könyvelést alátámasztó bizonylatokat – legyen az kimenő számla, beérkező számla, bankkivonat, számviteli bizonylat stb. – kontírozni az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján? Elegendő-e a bizonylatokat ellátni a könyvelési bizonylatszámmal, amit a program ad, és egyértelműen azonosítja, hogy az adott bizonylat milyen főkönyvi számlákra lett könyvelve az Szt. 167. §-ának (7) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott számviteli előírás szerint a bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei közé tartozik a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás (ezt hívják kontírozásnak). A törvényben nincsen olyan előírás, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Szoftver bevezetése előtt felmerült költségek

Kérdés: Cégünk vállalatirányítási rendszert vezet be. A beüzemelést megelőzően ehhez külső oktató segítségét veszi igénybe, akihez külföldre kell utazni, illetve távoktatás keretében történik az oktatás. A munkavállalók oktatás idejére járó bére + járulékok, illetve a kiküldetés költségeit hogyan kell elszámolni? Mi képezi az átszervezés bekerülési értékét? Alapítás-átszervezésként könyvelendők a felmerült kiadások a szoftver "éles" használatának megkezdésekor? A szoftver próbaüzeme már aktiválásnak számít? A szoftver nem kerül a cég tulajdonába, ahhoz használati jogosultságot vásárol a cég.
Részlet a válaszából: […] Egyszerűbb lenne a válasz, ha a szoftver a cég tulajdonába kerülne, mert akkor minden költség, ami a szoftver rendeltetésszerű használata érdekében merül fel, része lenne a szoftver bekerülési értékének.A leírtak alapján a cég csak a szoftver használati jogát fogja majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Fejlesztést és költséget ellentételező támogatás

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos, hogy a pályázat alapján megkötött támogatási megállapodás nem tartalmazza a támogatás összegének a megbontását fejlesztési és működési támogatásra. A projektet azonban már elfogadták, a jóváhagyott támogatást kiutalták.A projekt indulásától a projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Vásárlási utalvány mint termék

Kérdés: Vállalkozásunk ajándékvásárlási utalványokat szeretne értékesíteni, amelyeket a vásárlók a lejárati időn belül a boltjainkban levásárolhatnának. Vállalatirányítási rendszerünkben az alábbi fejlesztés elvégzésével tudnánk a folyamatot létrehozni: Létrehoznánk egy "vásárlási utalvány" nevű cikket, mely rendelkezne azokkal a tulajdonságokkal, amelyek alapján megvalósítható lenne a szigorú számadás alá vonás, az egyedi, a sorszám szerinti nyilvántartás. Amikor a vevő vásárolna ilyen utalványt, kiállítanánk róla egy áfás számlát, termékértékesítésről. Amikor beváltja, levásárolja az utalványt, akkor a számlán megjelenne a vásárolt áru, mint fizetendő nettó érték, áfa és bruttó érték, és a beváltott utalvány, az utalványon szereplő részletezéssel? Tehát nem úgy kezelnénk, mint pénzt helyettesítő eszközt, hanem mint egy árucikket? Az eljárás jogszerűségéről melyik jogszabály rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdést, annak a bemutatása érdekében, hogy az Olvasó számára egyértelmű legyen a válaszunk. Szívesen válaszolunk azoknak is, akik nem számviteli szakemberek, de ha számviteli elszámolást érintő kérdést tesznek fel, azt előzetesen beszéljék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Elektronikusan előállított bizonylatok megőrzése

Kérdés: Cégünk integrált vállalatirányítási rendszert üzemeltet, amelyben a gazdasági eseményekhez kapcsolódóan elektronikusan képződnek a bizonylatok, könyvelődnek a tételek. Ki kell-e nyomtatni a kimenő számlákon és szállítóleveleken kívül képződő egyéb belső bizonylatokat, ha az egyes gazdasági események összesítőit kinyomtatjuk, és a felelős vezetőkkel aláírattatjuk? Év végén ki kell-e nyomtatni a tárgyi eszköz, a készlet és a főkönyvi kartonokat, ha a program eleget tesz az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése és a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2. §-a előírásainak, de nem rendelkezik a rendelet 3. §-a szerinti egyik feltétellel sem? Kötelező-e megvalósítanunk a rendelet 3. §-ában foglalt feltételek valamelyikét ilyen fokú integrált rendszer esetében?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az utóbbi kérdésre az, hogy igen.Az Szt. 169. §-ának (5) bekezdése alapján az elektronikusformában kiállított bizonylatot – az elektronikus archiválásra vonatkozó különjogszabály [ez a 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet] előírásainak, valamint a167. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Szoftver használati jogához kapcsolódó támogatás

Kérdés: Társaságunk vállalatirányítási rendszer (szoftver) használati jogát vásárolta meg 2007-ben, amelyet több évig kívánunk használni, így a vagyoni értékű jogok között amortizáljuk. A rendszer megvételéhez vissza nem térítendő támogatást pályáztunk. Kérdésem, hogy a rendszer bekerülési értékébe beletartozik-e a pályázatírás költsége (külső pályázatíró), valamint a szoftver használatának betanítása (oktatás) és az oktató kiszállási díja?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 47. §-a (1) bekezdésének előírásaszerint az eszköz bekerülési értékében figyelembe kell venni minden, azeszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tétel értékét, amely az eszközmegszerzésével, létesítésével, üzembe helyezésével az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.