Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli elszámolásalapvetően az adott ügyletet alátámasztó szerződéses kapcsolatokra épül. AzSzt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja ezt a követelményt a következőképpenfogalmazza meg: a teljesítés időszakában elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély az olasz hatóságoktól illetőségigazolásthozott, akkor az olasz adóhatóság elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Vámszabad terület

Kérdés: Elvesztette-e a vámszabad területi jogállását (2004. május 1. előtt) az a vállalkozás, amely egy megrongálódott járművet belföldön értékesített (javítás helyett)?
Részlet a válaszából: […]

A jogállást ettől nem vesztette el, de természetesen ezzel összefüggésben áfafizetési kötelezettsége keletkezhetett.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Magyarországra nem érkezett áru áfája

Kérdés: A hazai adóalany egy külföldi cégtől vásárol bizonyos termékeket, melyek előállításához szükséges szerszámgépet is számlázza a külföldi társaság a cég felé. Ezeket a termékeket azután egy vámszabad területi társaság részére adják el. A szerszámgép ténylegesen nem jött be az országba. Hogyan kezelhető a külföldi cég által leszámlázott szerszámköltség (importszámla), melyet a társaság továbbszámlázott a vámszabad területi társaság részére, elsősorban áfa és bizonylatolás szempontjából?
Részlet a válaszából: […]

Mindaddig, amíg egy termék nem érkezik be Magyarországra (az adóztathatóság területi hatálya alá), hazai áfakötelezettséggel számolni még akkor sem kell, ha egyébként két hazai illetőségű adóalany között zajlik az ügylet.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szt. változásai a csatlakozás időpontjával

Kérdés: Milyen változásokat hoz az Európai Unióhoz való csatlakozás a számviteli előírásokban? Mikor válnak ezek ismertté?
Részlet a válaszából: […] Az Szt.-nek a csatlakozás időpontjától hatályos előírásait a 2003. évi LXXXV. tv. már tartalmazza. Ezen változások a számlát helyettesítő okmány megszűnéséhez; a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei beszámolóinak közzétételéhez, letétbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Külföldön tevékenykedő társaság

Kérdés: Külföldön tevékenységet végző jogállású, kereskedelmi tevékenységet végző társaság mérlegében szerepelhet-e készlet, ha az külföldön van? Külföldnek minősül-e e tekintetben a vámszabad terület?
Részlet a válaszából: […]

A külföldön tevékenységet végző társaság mérlegében készlet (áru) szerepelhet, sőt szerepeltetnie kell az általános számviteli előírások szerint. A vámszabad terület sem az Szt., sem a Tao-tv. szerint nem minősül külföldnek, az mindkét törvény szerint belföld.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Áfa: vámszabad terület részére végzett szolgáltatás

Kérdés: Vámszabad területen belül lévő ingatlanon végzett felújítás, karbantartás áfaköteles szolgáltatás-e, ha igen, mekkora az áfa mértéke?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helye az Áfa-tv. 15. §-ának (2) bekezdése szerint az ingatlan fekvése szerint adódik. Tekintettel arra, hogy a törvény 1. §-a alapján a vámszabad terület a belföld fogalmában benne van, a vámszabad területen lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Forintról devizára való áttérés

Kérdés: Egy társaság eddig kft. formában működött, forintban vezette könyveit. Megszerezte a vámszabad területkénti működéshez szükséges engedélyt, és devizában vezeti ezután könyveit. Milyen időponttal térhet át forintról a devizára?
Részlet a válaszából: […] A devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályait az új Szt. 145-149. §-ai tartalmazzák. A 145. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az áttérés időpontja a létesítő okirat módosításához kapcsolódik. Mivel a létesítő okirat módosításában lévő adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.