136 talált cikk a végleges vagyonmérleg kifejezésre

Kérdés: A társaság kiválással jött létre, ingatlanait a vagyonmérlegben felértékelte, szándéka szerint élni kívánt a kedvezményezett átalakulás nyújtotta adókedvezménnyel. Erre vonatkozó szándékát a jogutód társasági szerződése nem tartalmazta. Pótolható-e ez a hiányosság azzal, ha a társaság módosítja a társasági szerződést (az alapító okiratot), és az átalakulás adóévéről leadandó adóbevalláshoz a jogutód társaság társasági szerződésének egységes szerkezetét mellékeli?

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.

Kérdés: Két kft. beolvadással fuzionált egy részvénytársaságba. A fúziót követően az rt. könyvelésére az Szt. a folyamatos könyvelést írja elő. A kft.-k zárómérlegüket, záróbevallásukat elkészítették, közzétételi kötelezettségüknek is eleget tettek. Az rt. folyamatos könyvelése a befogadott társaságok 1-4. számlaosztályainak vagyonelemeit veszi csak át, vagy az 1-9. számlaosztályokat kell átvennie, függetlenül a kft.-k záró mérlegeitől és eredménykimutatásaitól?

Kérdés: Szövetkezetünk 2005. június 30-ával beolvad egy másik szövetkezetbe. Átértékelés lehetőségével nem kíván élni. Hogyan alakul ez esetben a háromoszlopos vagyonmérleg? A megszűnő szövetkezetnek mikor kell az egyes adókról bevallást benyújtani? Fennáll-e a megszűnésről készített beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettsége?

Kérdés: Társaságunk tulajdonosi döntés alapján cégformát vált, részvénytársaságból kft.-vé alakul át. Az átalakulás jogutódlással, könyv szerinti értéken történik, nem változnak a tulajdonosok, a tevékenységi kör és a vagyon sem. Nem történik felértékelés. Önök a Számviteli Levelek 1772. kérdésre adott válaszukban nem tértek ki arra, hogy mely átalakulási esetekben kell záró adóbevallást és beszámolót készíteni. Ugyanakkor a 2003. évi előírásokra hivatkoznak. A 2004. évi jogszabályok szerint, könyv szerinti értéken történő, cégformaváltással járó átalakulás esetén kell-e (kellett-e) a cégbejegyzés napjával adóbevallásokat és beszámolót készíteni? Milyen egyéb teendőink vannak?

Kérdés: Egy kft. 2000. április 1-jén szétválással átalakult. A jogelődnél 1997., 1998., 1999., 2000. években veszteség keletkezett. Meddig számolhatják fel e veszteséget a jogutódok?

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?