Helyi adó számításánál alkalmazható módszer

Kérdés: Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...rendelt tárgyi eszközök (pl. laptop) eszközértékét pedig a konkrét esetben a „B” településen kell kimutatni az adóalap-megosztás végrehajtása keretében.A Htv. 1.1 pontja szerint a településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Követelésre 100%-ban értékvesztés, adóalap-csökkentés

Kérdés:

Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021–2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?

Részlet a válaszából: […] ...alá lehet támasztani, hogy a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Ingatlanok piaci értéken történő értékelése

Kérdés:

Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Részlet a válaszából: […] ...tartalmazzák a számviteli politikával szembeni követelményeket, azaz a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő végrehajtási módszereket, eszközöket. A számviteli törvény hivatkozott előírásainak a kérdésben bemutatott számviteli politika...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése

Kérdés:

Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)

Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) és az e törvény végrehajtásáról szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) elő­írásait kell együttesen figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Kiskereskedelmi egységek egymás közötti forgalmának jövedéki adója

Kérdés: Egy kft. 32 telephelyen üzemelteti kiskereskedelmi egységeit, melyek azonos termékkört forgalmaznak. A boltok üzemeltetéséhez minden önkormányzatnál megkérték a működési engedélyt, melyek tartalmazzák a jövedéki termékek kiskereskedelmi forgalmazási körét (sör, bor, pezsgő, alkoholtermék, köztes alkoholtermék) is. Az áru beszerzésekor a nagykereskedelemből külön jönnek boltonként, szállítási címenként a számlák, melyek tartalmazzák a működési engedély számát. Előfordul, hogy egyes boltokban nem, másokban viszont jobban fogynak ezen termékek. Szabályos-e, hogy boltközi átadással – készletprogram kezeli és bizonylatolja – egyik boltból a jövedéki termékeket átvigyük a másik boltba értékesítés céljából?
Részlet a válaszából: […] ...történhet. A Jöt. csak az adóraktár engedélyese és a jövedéki engedélyes kereskedő számára írja elő, hogy jövedéki terméket a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállíthat kereskedelmi céllal szabad forgalomban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése

Kérdés:

Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?

Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) és az e törvény végrehajtásáról szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait kell együttesen figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

EPR-díjat hogyan kell könyvelni?

Kérdés:

A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) és az e törvény végrehajtásáról szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait kell együttesen figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Euróalapú hitel negyedévenkénti átértékelése

Kérdés: A kft. euróalapú, hosszú lejáratú hitelt vett fel, a törlesztése negyedévenként történik. A kft. külföldi anyavállalata igényelné, hogy legalább negyedévente az aktuális árfolyamra értékeljük át a kötelezettséget. Véleményem szerint a kötelezettség nyilvántartása a hitelösszeg jóváíráskori/év végi kötelező átértékeléskori árfolyamon kell, hogy történjen (Szt. 60. §). Ennek ellenére lehetséges az év közbeni (pl. negyedéves) átértékelése a kötelező év végi átértékelés mellett?
Részlet a válaszából: […] ...alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottsá­ga­i­nak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit meghatározó – számviteli politikát.A számviteli politika keretében rögzítendő például az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Alkalmi munkabérből végrehajtás érvényesítése

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében létrejött alkalmi munkabérből hogyan érvényesíthető – ha egyáltalán érvényesíthető – a végrehajtás? 2023. 05. 01-től megemelkedett a mentes rész, valamint a végrehajtás olyan pénzbeli juttatásokból érvényesíthető, amelyet a magánszemély esetén szja-előleg-kötelezettség terhel. Ennél a foglalkoztatásnál ez összeghatárhoz kötött. Eltérő vélemények olvashatók az interneten.
Részlet a válaszából: […] ...nincs egységes szakértői vélemény az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a végrehajtással kapcsolatban. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 61. § (1) bekezdése szerint: "A végrehajtás során a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

2022. évi teljesítésű számlák visszaküldése

Kérdés: A 2022. évi szerződésen alapuló, 2022. évi teljesítésű számlákat csak röviddel ezelőtt küldtük meg egy költségvetési intézmény részére. Válaszuk szerint nem tudják a számlákat befogadni, miután a 2022. költségvetési év beszámolóval lezárt időszak, amelynek a módosítására nincs lehetőségük. Véleményünk szerint nem helytálló a számla befogadásának ezen a jogcímen történő elutasítása, mert a számviteli törvény alapelveinek, így a "teljesség" elvének a megvalósulását az államháztartási törvény is biztosítja. Ráadásul, miután a számlázott tevékenység már 2022. évben elvégzésre került részünkről, az már a 2022. évi szerződéses kötelezettségeik között is feltüntetésre került a nyilvántartásukban, tehát tudomásuk volt róla.
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatot (így a számlát is) a gazdasági esemény, művelet megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. Ebből is egyértelműen következik, hogy a 2022....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.
1
2
3
17