Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

3 találat a megadott vízdíj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Vízdíjkedvezmény
Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 - K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 - K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?
Részlet a válaszból: […]- megfelel a természetbeni juttatás hivatkozott követelményének. A kérdésben leírt elszámolási mód azonban nem természetbeni juttatásra utal, hanem elengedett követelésre (átvállalt tartozásra), ami viszont nem természetbeni juttatás. Természetbeni juttatásnak csak akkor minősül, ha a kft. dolgozói a kedvezmény összegének megfelelő mennyiségű vízhez jutnak hozzá ingyenesen. Ezért a dolgozók részére történő vízdíj számlázásakor a számlában az engedménnyel csökkentsék a vízdíjat (és annak áfáját), és a csökkentett ellenértéket számolják el árbevételként, a csökkentett ellenérték alapján határozzák meg a fizetendő áfát (T 311 - K 91, 467). A kedvezmény összegének megfelelő mennyiségű víz közvetlen önköltségét - mint saját előállítású eszközök aktivált értékét - vegyék készletre (T 261 - K 582), majd számolják el a személyi jellegű egyéb kifizetések között (T[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4375
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Beszedett és igazolt vizitdíj eltérése
Kérdés: Az egészségügyi társaságok által beszedett vizitdíj elszámolásával a Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válaszban foglalkoztak. A probléma abból adódik, hogy a társaság elszámolása szerint a társaság által beszedett vizitdíj összegétől eltér az OEP által visszaigazolt vizitdíj összege, és így az összes tétele könyvelése után a 4749. számlán különbözet marad. Az eltérés okát a háziorvosok az OEP-nyilvántartás hiányosságában látják, hiszen ők a beszedett vizitdíjakról minden hónapban tételes, taj-szám szerinti kimutatást küldenek az OEP felé. Mit tegyünk a 4749. számlán maradó egyenlegekkel? Az esetek többségében a ténylegesen beszedett vizitdíj több, mint az OEP által igazolt támogatás.
Részlet a válaszból: […]egyirányú eltérésekre indokolt írásban az OEP figyelmét felhívni. Érdemi válasz hiányában, a zárlati munkák között a tárgyévben a 4749. számlán mutatkozó egyenleggel módosítani kell a vizitdíj címén elszámolt egyéb bevétel összegét. Elengedett kötelezettségként
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3456
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszból: […]nem mért mennyiség alapján, hanem átalány, alapterület, létszám stb. figyelembevételével történik a számlázás, akkor a víz-, gáz-, áramszolgáltató számláját a bérbeadó mint saját szolgáltatása érdekében igénybe vett és felhasznált anyagköltséget köteles elszámolni. (A statisztikai, számviteli előírások szerint ugyanis a saját célra használt víz, gáz, áram díját anyagköltségként kell elszámolni.) Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 37. számában - 2002. 06. 20.): Olvasónk véleménye szerint a Számviteli Levelek 4. számában az 59. kérdésre adott válasszal ellentétben, a társaságuk tevékenységi körébe (lakás- és helyiség-bérbeadás) egyáltalán nem tartozó, kizárólag közvetítés céljából megrendelt és nem mért fogyasztás alapján továbbszámlázott közüzemi szolgáltatás (víz-, gáz-, áram- és fűtésdíj) is közvetített szolgáltatás. Véleménye szerint az Szt. csak azt írja elő, hogy mi a közvetített szolgáltatás, és nem szab korlátokat azzal, hogy a továbbterhelt szolgáltatás milyen módon történik. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Válaszunk a közvetített szolgáltatás sajátos formáját ismertette. A közvetített szolgáltatásnak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerinti fogalmából csak egy kritériumot emelünk ki: a gazdálkodó az általa vásárolt szolgáltatást változatlan formában értékesíti. És ezen kiemelés mellett utalunk a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményére [az Szt. 165. §-ának (1)-(2) bekezdése], mely szerint csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet könyvelni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza. Amikor a közüzemi vállalkozások Olvasónk társasága felé számláznak, akkor a fogyasztást mért adatok (m3, kW, térfogatköbméter) alapján állapítják meg. Ha például a bérlők felé a vízfogyasztást Önök a bérlemények alapterülete, vagy a bérlők száma alapján terhelik tovább, akkor az igénybe vett szolgáltatást már nem változatlan formában közvetítik, még akkor sem, ha X köbméter vízfogyasztást számláznak. Ugyanis ez az X köbméter vízfogyasztás nem az adott bérlő tényleges fogyasztásával egyezik meg, mert ez csak valamilyen módon számított adat. Ha vízfogyasztásnak számlázzák, akkor - az előbbiekből következően - vétenek a bizonylati elv alapkövetelményének, a számla nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazza, az ilyen számla könyvelésével pedig a bizonylati fegyelmet is megsértik. A közüzemi szolgáltatásoknál a változatlan formában történő értékesítésnek mindenképpen az a feltétele, hogy a fogyasztást ugyanolyan módon állapítsa meg az, aki közvetít,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 59