54 talált cikk a zárlat kifejezésre

Kérdés: Társaságunk az irodaház egyik tulajdonosa. Az irodaház mint épület karbantartásával, felújításnak nem minősülő nagyjavításával kapcsolatosan felmerülő költségeket az egyes tulajdonosok között hogyan indokolt megosztani? Az üzemeltető miként köteles elszámolni? A közös üzemeltetés költségeit számlázni kell, vagy egyéb módon is átterhelhető? A közös üzemeltetés költségeit csökkentő tételként számításba vehető-e pl. a közös helyiség bérbeadásából származó bevétel, illetve beszámítható-e?

Kérdés: Nyrt.-nél dönthet-e úgy a cég a számviteli politikájában, hogy az éves és évközi zárlatoknál a tőzsdei aktuális árfolyamon értékeli a részvényeit? Ha igen, akkor azt a könyvelés szempontjából hogyan kell helyesen kezelni? A nyereséget és a veszteséget is el kell számolnia? Vagy meghatározhat egy sávot (%-ot), amin belül nem értékel át, csak ha átlépik ezt a nagyságrendet? Ha ebben az nyrt.-ben valakinek van részesedése, abban az esetben, akinél a részvények vannak, dönthet-e úgy a számviteli politikájában, hogy ezeket a részvényeket aktuális tőzsdei árfolyamon szerepelteti az éves és évközi zárlatkor?

Kérdés: A Covid-19 miatt hozott intézkedések kapcsán zárva tartó üzletek, irodák tárgyi eszközeinek értékcsökkenés-elszámolása leállítható-e a zárlat idejére mind számvitelileg, mind a Tao-tv. szempontjából? Mit kell tenni a leállás ügyében? Mik a teendők a számviteli politika tekintetében?

Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?

Kérdés: Munkavállalónknak 7 évre folyósítottunk 5 M Ft kölcsönt 5,9%-os kamatra. Dolgozónk minden hónapban átutalta cégünk részére a törlesztőrészletet. Részletes kontírozást szeretnék kérni a 2017. évi könyvelési tételekről. Hova kell kontírozni a 2017. évi kamatot, valamint a 2018. évi törlesztés előírását?

Kérdés: Van egy külföldi (horvát) társaság. Alapító tagjai az alapításkor magyar természetes személyek, azóta külföldön élnek. Állampolgárságuk megmaradt, de magyar adóazonosító jellel és lakcímmel nem rendelkeznek. Az egyik alapító tag a cég ügyvezetője. Az alapításkor a tulajdonukban lévő ingatlanokat mint alapító tőkét apportként bevitték a horvát kft.-be. Ezeket az ingatlanokat Magyarországon bérbeadják. A társaság Magyarországon bejelentkezett a Tao-tv. és az Áfa-tv. hatálya alá, cégbejegyzést nem kértek (nem fióktelep), ingatlan-bérbeadásra adószámot kértek. Magyarországon magyarországi adóazonosító jellel rendelkező cégképviselő nincs, a cég horvát ügyvezetője látja el a magyarországi teendőket is. A cég Magyarországon bankszámlával nem rendelkezik, csak Horvátországban. Ebből adódik, hogy utalásos számláikat, valamint adóbefizetéseiket, amelyek Magyarországon keletkeznek, a horvát bankszámláról teljesítik. Magyarországon többnyire, eltekintve néhány kivételtől, készpénzforgalom valósul meg. A bérleti díjakból befolyt bevételből fizetik ki a közüzemi számlákat és apróbb beszerzéseket. Ezeket árbevételként, illetve költségként könyveljük. Ami nem egészen tisztázott számomra, hogy a magyarországi ingatlanok után felmerült értékcsökkenés kit illet költségelszámolás szempontjából. Nem tudom eldönteni továbbá, hogy az ingatlanok után felmerült építményadót melyik országban kell elszámolni költségként. Horvátországban a cég igazából nem végez tevékenységet, bevétele Magyarországon keletkezik a bérbeadásból. Nem tisztázott számomra, hogyan tudom a kötelezettségek közül kivezetni azokat az adótartozásként kimutatott tételeket, amiket a horvát bankszámláról utaltak át. Kérem állásfoglalásukat az alábbiakban is: Mivel ez a cég cégbíróságon nincs bejegyezve, kell e cégkaput nyitni? Véleményem szerint nem, mert a rendelet a cégkapu nyitását cégbíróságon bejegyzett társaságokra írja elő kötelezően.

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?

Kérdés: Több gazdálkodó szervezet által használt, közösen üzemeltetett, fenntartott épületek esetében hogyan lehet az üzemeltetési költségeket a közös használatban részt vevők között kimutatni? A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással? Mi alapján történjen a megosztás? Lehet esetleg más megoldás is?

Kérdés: Szíveskedjenek megerősíteni azt, hogy 2017-ben a reklámadó-túlfizetésként az adófolyószámlán jóváírásra kerülő összeget tárgyévi egyéb bevétel címen kell majd az érintett vállalkozásoknak könyvelniük, továbbá a társaságiadó-kulcsok csökkentése miatt a visszafizetett összegekre 9 százalékos adóterhet kell majd megfizetniük. Ez a reklámadó-túlfizetés nem minősül önellenőrzésnek, annak ellenére sem, hogy előző években elszámolt egyéb ráfordítással kapcsolatos bevételről van szó.