26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Külföldi kiküldetés – a meghívó étkezést biztosít
Kérdés: Külföldi kiküldetés napidíjához kapcsolódik a kérdésem. Egy munkavállalónk külföldi kiküldetésen vesz részt. A szállás költsége tartalmazta a reggelit, illetve a meghívó fél egy étkezést biztosított ingyen, emiatt a munkavállalónak az esti étkezésről saját magának kellett gondoskodnia. Ilyen esetben kifizethető-e részére a napidíj, vagy arányosítani kell, és csak egyharmad rész fizethető ki napidíj címén?
2. cikk / 26 Teraszon fogyasztott étel áfakulcsa
Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
3. cikk / 26 Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása
Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
4. cikk / 26 Helyreállítási költségek tűzkár esetén
Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
5. cikk / 26 Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása
Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében – a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően – vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
6. cikk / 26 Jövőbeni kötelezettségvállalás
Kérdés: Kizárólag biztosításközvetítéssel foglalkozó társaság a legjobb ügynökei megtartása érdekében – akikkel vállalkozási jogviszonyban áll – az alábbi konstrukciót vezetné be: Az előző évi teljesítménye alapján a legjobbak meghatározott forintösszegre kapnak kötelezettségvállalást, amely akkor lép életbe, ha X ideig dolgoznak ügynökként. Ha a vállalkozási kapcsolat ez idő alatt megszűnik, akkor a kötelezettségvállalás elenyészik. Az ilyen jövőbeni eseménytől függő kötelezettségvállalást a beszámolóban kell-e szerepeltetni, ha igen, akkor hogyan?
7. cikk / 26 Külföldi illetőségű edző járuléka
Kérdés: Társaságunk sporteseményekkel kapcsolatos mérkőzések megszervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A sporteseményen részt vevő csapatok felkészítéséhez kellő szakértelemmel rendelkező, külföldi illetőségű edzőt hívtunk, aki megbízási szerződés keretében/megbízási díj ellenében fogja elvégezni a rábízott feladatokat. Az edzések mindössze 3-4 napot fognak havonta igénybe venni, vagyis ennyi időt fog a magánszemély Magyarországon tartózkodni. A belföldi tartózkodás idejére a megbízó a megbízási díjon felül a társaság nevére szóló számlával igazolt repülőjegyet, szállásköltséget és étkezést is kifizeti. A magánszemélynek fizetendő megbízási díj éves szinten eléri a minimálbér 30 százalékának tizenkétszeresét. A felsorolt esetekben keletkezik-e társaságunknak adófizetési kötelezettsége, ha a felsorolt szolgáltatások ténylegesen a megrendelt rendezvényekhez, felkészítésekhez kapcsolódnak, és kizárólag azok érdekében merültek fel? A megbízási díjból – mint önálló tevékenységből származó bevételből – mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társadalombiztosítási járulékok esetében a jövedelmet tételes költségelszámolással, vagy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalékos költséghányad levonásával állapítjuk meg. Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál alkalmazhatjuk-e ezen számítási módszert, függetlenül a magánszemély illetőségétől?
8. cikk / 26 Biztosítási díj – követelés vagy költség?
Kérdés: Egy társaság a következő feltételekkel kötött biztosítást:
Megnevezése: Teljes életre szóló folyamatos díjfizetésű kockázati életbiztosítás, kiegészítve baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló biztosítással. Szerződő: Társaság. Biztosított: magánszemély, a társaság alkalmazottja. Kedvezményezett: a magánszemély gyermekei. Lejárat: a biztosított halálakor vagy a baleseti rokkantság bekövetkezésekor.
A szerződő fél felmondás alkalmazása mellett választhat a visszavásárlási összeg kifizetése és a szerződés díjmentesítése között. Ezekkel a feltételekkel elszámolható-e az éves biztosítási díj személyi jellegű ráfordításként?
Megnevezése: Teljes életre szóló folyamatos díjfizetésű kockázati életbiztosítás, kiegészítve baleseti halálra és baleseti rokkantságra szóló biztosítással. Szerződő: Társaság. Biztosított: magánszemély, a társaság alkalmazottja. Kedvezményezett: a magánszemély gyermekei. Lejárat: a biztosított halálakor vagy a baleseti rokkantság bekövetkezésekor.
A szerződő fél felmondás alkalmazása mellett választhat a visszavásárlási összeg kifizetése és a szerződés díjmentesítése között. Ezekkel a feltételekkel elszámolható-e az éves biztosítási díj személyi jellegű ráfordításként?
9. cikk / 26 Reprezentáció, üzleti ajándék
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
10. cikk / 26 Melegétkezési utalvány 12 hónapra
Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?
