Kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék

Kérdés: Ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét az osztalékot megállapító társaságnak az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatnia. Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaságnál egyéb ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására kell könyvelni? (A kérdés azért merült fel, mert a kapott osztalék előírása a pénzügyi műveletek bevételei között szerepel.)
Részlet a válaszából: […] ...Megjegyzendő: a járó osztalék könyvelt összegével csökkenteni, a járó osztalék miatti követelés elengedett összegével a társasági adó alapja megállapításakor növelni kell az adózás előtti eredményt.A jóváhagyott osztalékból származó követelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Megjegyzendő: a járó osztalék könyvelt összegével csökkenteni, a járó osztalék miatti követelés elengedett összegével a társasági adó alapja megállapításakor növelni kell az adózás előtti eredményt.(Kéziratzárás: 2023. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell említeni, hogy ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, és a forintra történő átszámításhoz az adózó úgy dönt, hogy az Áfa-tv. 80. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétett árfolyamát választja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Év végi átértékelés árfolyam-különbözete

Kérdés: 2011-től kötelező a deviza-, illetve a valutaszámlán lévő készlet év végi átértékelése. Átértékeléskor el kell-e határolni az árfolyamnyereséget, vagy a következő évi felhasználáskor realizálódik az?
Részlet a válaszából: […] ...felértékelése árfolyamnyereséget eredményez, amely árfolyamnyereségrésze a 2011. évi adózás előtti eredménynek, így a társasági adó alapjának is(több adót kell fizetni).Amikor a devizaszámlán lévő devizát, a valutaszámlán lévővalutát felhasználják (elköltik)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Mérleg-fordulónapi értékelés adózása

Kérdés: 2011. 01. 01-jétől a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül attól, hogy jelentős-e vagy sem a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözet. A mérleg fordulónapján számított és könyvelt – nem realizált – árfolyam-különbözettel kell-e a társaságiadó-alapot – a különbözet jellegének megfelelően – növelni vagy csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...így elszámolt árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereségaz adózás előtti eredmény része, és mint ilyen képezi a társasági adó alapját.Az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételek között egyik sem szerepel,ezért az árfolyam-különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...nagy valószínűséggel lesz, de lehet akifizetéskor, illetve a pénzügyi rendezéskor is.Az Áfa-tv. 80. §-a meghatározza, ha az adó alapja külföldipénznemben kifejezett (euróban), akkor hogyan kell az adó alapját forintbanmeghatározni. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 98. §-a 2005. évtől a meghatározott eszközökre és kötelezettségekre számított, nem realizált árfolyam-különbözettel lehetőséget ad a társaságiadó-alap módosítására, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.