Kétfajta biztosítás, kedvezményezett a cég

Kérdés: A társaság az alábbi kétfajta biztosítást kötötte meg egy biztosítótársasággal, mindkettő esetében a kedvezményezett a cég:
1. Egyszeri díjas, unit-linked biztosítás.
2. Rendszeres havi díjas – befektetési egységekhez kötött életbiztosításbiztosítás.
A befizetett összegeket a biztosítóval szembeni követelésként kell elszámolnia a társaságnak. Mindkét esetben a biztosítás/mérleg fordulónapi értékének – mivel ezek nem esnek egybe – és a befizetett összeg különbözetét el lehet/el kell számolni időbeli elhatárolásként az eredménnyel szemben a biztosító által megküldött tájékoztató alapján? Ha igen, akkor az időbeli elhatárolásról a követő év elején milyen könyvelési tétel kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...befektetési egységekhez kötött életbiztosítások – függetlenül attól, hogy egyszeri díjfizetésűek vagy rendszeres havidíj-fizetésűek – díja két részből áll. Egyrészt áll az életbiztosításnak a biztosítási díjából (ez a kisebbik rész), másrészt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Teraszon fogyasztott étel áfakulcsa

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő szolgáltatásoknak is meg kell jelenniük. Ilyen többletszolgáltatás jellemzően a felszolgálás, ülőhely és evőeszköz biztosítása, az asztalok tisztán tartása, mosogatás, mosdó használatának lehetősége stb. (A példaként felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Engedményezés ingyenesen

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?
Részlet a válaszából: […] ...szemben az értékesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek. A másik megjegyzés éppen ehhez kapcsolódik: az árkedvezmény biztosításának vállalásából hogyan keletkezhetett követelés az önkormányzatnál? Jogszerűen, a számviteli törvény előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Vendéglátó-ipari szolgáltatás feltételei

Kérdés: Egyik ügyfelünk vendéglátó-ipari tevékenységet folytat, ennek keretében pékárutermékeket is értékesít, amelyet helyben sütnek. A pék­árut a vállalkozó papírzacskóban adja át a vevőknek, akik vagy elviszik, vagy a vendéglátó-ipari egységben lehetőséget kapnak a helyben fogyasztásra, igénybe véve a helyiségben lévő asztalt, széket, esetleg mosdót stb. Kérdésünk az, hogy ez utóbbi esetben – amikor helyben fogyasztják el a terméket – milyen áfamértéket kell alkalmazni: 18 vagy 25%-osat?
Részlet a válaszából: […] ...de a fogyasztáshoz a vendéglátó-ipari szolgáltatásnyújtás lényegielemeit – felszolgálás, terítés, étkezéshez szükséges eszközök biztosítása,azok leszedése – nem kapcsolják. Amennyiben az értékesített termék megfelel azÁfa-tv. 3/A. melléklet szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Melegétkezési utalvány 12 hónapra

Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – mint adóköteles természetbeni juttatás – 54 százalékkal, és azadóval növelt összeg után még 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Magánszemély tulajdonosnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. – megfelelve a pénzkezelési szabályzatban maximált 500 E Ft-os átlagpénzkészlet betartásának – az e fölötti pénzkészletét kölcsön­adta a magánszemély tulajdonos részére. Ez után a kölcsön után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5% mértékű kamatot fizettet. (A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a kamatot időbeli elhatárolással elszámolja és adózza.) Ezen kölcsön elengedése 2010-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft. és a magánszemély esetében? A magánszemélynél ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget jelent?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadót pedig a magánszemélynek kell megfizetnie.(Amennyiben a magánszemély biztosított, akkor eho helyett 27 százalék a társadalombiztosításijárulék, a magánszemélyt pedig nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék isterheli!)Az illetékről szóló 1990....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Biztosítási díjból utólag adott kedvezmény

Kérdés: Társaságunk vagyonbiztosítási szerződése alapján teljes kármentesség esetén 5 százalék kedvezményt kap utólag a biztosítási díjból. Hogyan könyvelendő a mérlegzárást követően jóváírt összeg? Egyéb bevételként vagy a tárgyévi biztosítási költségeket csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási díjból utólag kapott kedvezményt atársaság számviteli politikájában meghatározott mérlegkészítés időpontja utánírják jóvá, akkor azt a jóváírás évében az egyéb bevételek között kellelszámolni. Ebből következően, a mérlegfordulónap és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap 44 százaléka, 2006. szeptember 1-jétől(2007-ben is) az adóalap 54 százaléka. Az adóköteles természetbeni juttatásttársadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, illetve egészségügyihozzájárulás is terheli. (Ezzel a témával részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...után;-az egyösszegű járadékmegváltások után;-a kis összegű kifizetések után, ha azt nem kell tb-járulékalapnak tekinteni, mert nembiztosítási jogviszony alapján fizették. A kölcsön utáni kamatot nembiztosítási jogviszonyra tekintettel fizetik, így – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.