Piaci értékre alapozott értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés:

A társaság a 2021. üzleti évben még konszolidálásba bevont leányvállalata egy nagy társaságnak. Az anyavállalattal azonos módon élt a tárgyi eszközök értékhelyesbítése elszámolásának lehetőségével. 2022 januárjában az anyavállalat eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló magánszemélynek. A volt leányvállalat egyedi beszámolójának adatai soha nem érték el az Szt. 155. § (3) bekezdésében meghatározott értékeket, tehát önálló könyvvizsgálatra nem kötelezett a cég. Az Szt. 59. § (2) bekezdése szerint az értékhelyesbítések megállapításához az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni akkor is, ha egyébként könyvvizsgálatra nem kötelezett a vállalkozás. Amennyiben az új vezetés, illetve tulajdonos nem szeretné az értékbecslés és a könyvvizsgálat költségét viselni, dönthet-e úgy, hogy a továbbiakban ne legyen a mérlegben a piaci értékre alapozott értékhelyesbítés kimutatva? Ki lehet-e vezetni a könyvekből az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot?

Részlet a válaszából: […] ...be kell számolni. Így az adott esetben nem kerülhető meg a befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése 2022. mérlegfordulónapjához kapcsolódóan sem, és annak a független könyvvizsgálóval történő ellenőrzése sem. (Ez nem könyvvizsgálat, ez csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés: A társaság 2019. évben élt az értékhelyesbítés lehetőségével, ingatlanjait és a gépeket piaci értékre helyesbítette. Az értékbecslés alapján, amennyiben az ingatlanok és gépek értéke magasabb volt, értékhelyesbítést számolt el, amennyiben a gép értékét az értékbecslő alacsonyabban határozta meg, mint a könyv szerinti érték, terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2020. évben a számviteli politikájában döntött arról, hogy az értékhelyesbítéssel nem kíván élni. Azon eszközöknél, ahol a 2019. évben terven felüli értékcsökkenést számolt el – mert a piaci érték alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték –, a 2020. évben vissza kell-e írni a terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...eszközöknél (a kérdés szerinti ingatlanoknál) meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet-növeli az értékhelyesbítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...annak formájával (az adott esetben a betéti társasággá történő átalakulással). A taggyűlés kijelöli a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját, a független könyvvizsgálót, megbízza a vezető tisztségviselőket az átalakulási terv és az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 263. §-a.)A módosult előírások mellett is fizethető 2016-ban osztalékelőleg (és nem osztalék). Például a szeptember 30-i mérlegfordulónappal készített, az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleg (amelyet eredménykimutatás is alátámaszt) tartalmazza a 2016...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját az ügyvédi kamarához be kell jelenteni, a kamarai névjegyzékbe be kell jegyezni.A végelszámolás kezdő időpontjával – mint fordulónappal – el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót (nem csak a mérleget) a számviteli törvényben leírtak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvényben foglaltak teljesülésének ellenőrzésére, az Szt. 21. §-ában előírtak szerint, a taggyűlés által kijelölt fordulónappal közbenső mérleget kellett készíteni. A közbenső mérlegben is ki kell mutatni a mérleg szerinti eredményt, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...követelményként azt, hogy azalaptőkén felüli vagyon fedezetének fennállását az Szt. szerinti beszámoló vagyközbenső mérleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül igazolja. Mivela tőkekivonás esetén az alaptőke csökkenésére arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...értékével csökkentett sajáttőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. (Ha a visszavásárlásidőpontjáig a mérlegfordulónapot követően hat hónap már eltelt, akkor afeltételek teljesülését közbenső mérleg elkészítésével kell alátámasztani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Piaci érték aktualizálása

Kérdés: A cég 2 éve átértékelte eszközeit (értékhelyesbítésként és értékelési tartalékként mutatta ki a különbözetet). Kötelező-e az értékelést évenként felülvizsgálni, aktualizálni?
Részlet a válaszából: […] ...eleget tenni a törvényi követelményeknek, nem lehet megállapítani, hogy az értékhelyesbítés jelentősen eltér-e az előző év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, nincs-e a vállalkozásnak adata az értékhelyesbítéssel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.