Bérelt lakás közüzemi díjainak megfizetése részletfizetéssel

Kérdés: A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. A személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Üzletrész-értékesítés részletfizetéssel

Kérdés: Egy magánszemély megvásárolja egy másik magánszemély üzletrészét piaci áron. A két magánszemély között nincs kapcsolt viszony. A cégbírósági bejegyzés megtörtént. A fizetés részletekben történik 10 év alatt. Az szja- és az ehofizetési kötelezettség az üzletrész értékesítésekor vagy pedig a részletek fizetésekor keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...Az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (a hozzájárulás fizetés felső határáig) a tárgyévben a – fentiek szerint – megszerzett jövedelem után az Eho-tv. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...egyezik meg;– a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál;– a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit,vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközönként, forrásonként;– a negyedik oszlop az első három oszlop összevont értéke. A saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Víziközmű-társulat számvitele

Kérdés: A Számviteli Levelek 16-17. számában a 318. kérdésre adott válaszban foglalkoztak a víziközmű-társulatok számvitelével. Van-e változás a gazdasági események könyvelésében? Hogyan történik a küldöttgyűlés által jóváhagyott érdekeltségi hozzájárulás előírása (10 évre előre, részletfizetés van)? És hogyan kell könyvelni a befizetett érdekeltségi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe. A víziközmű-társulatnak a küldöttgyűlés által jóváhagyott(és ezen jóváhagyás alapján kivetett, előírt) érdekeltségi hozzájárulásról ésannak befizetéséről analitikus nyilvántartást kell vezetni, az érdekeltségihozzájárulást nem kell számlázni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Bérleti jog értékesítése

Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás a helyiségek bérleti jogát értékesíti azzal, hogy a helyiségek birtokbaadása csak a teljes térítési díj megfizetésekor történhet meg, ugyanakkor a bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba. Nyilvánvaló, hogy a bérleti jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az egyéb építmények között. Abban az esetben, ha a bérelt kútoszlopot, a bérelt föld alatti tartályokat a tulajdonosok hozzájárulásával kicserélik, akkor egyrészt azokat a bérbeadónál az állományból ki kell vezetni (terven felüli értékcsökkenésként)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.