Tokenek cseréje esetén kapott tokenek elszámolása, áfája

Kérdés: A társaságunk közvetítő szerepet játszik abban, hogy a vevő (felhasználó) tokeneket tudjon rajtunk keresztül cserélni a decentralizált tőzsdén. A tranzakció úgy zajlik le, hogy a felületünkön keresztül egy okosszerződéssel végzett interakció során lebonyolításra került a tokenek cseréje. Az okosszerződés automatikusan jutalékot küld nekünk, szintén tokenben. Az okosszerződésben látható, hogy kik vettek részt a tranzakcióban, de csak elektronikus azonosítók (pl. IP-cím) alapján, de konkrét vevőnevet, -címet nem tudunk hozzákapcsolni, hiszen semelyik decentralizált tőzsdén nem állnak rendelkezésre ilyen adatok. A jutalékként kapott tokeneket a későbbiekben át tudjuk váltani kriptovalutára, majd/vagy fiat pénzre. A kérdésem az, hogy hogyan kell ezeket a tranzakciókat a könyveinkben szerepeltetni, illetve a kapott jutalékhoz kapcsolódik-e számlakiállítási kötelezettség? Véleményem szerint csak akkor szerepeltethetem a könyvelésben, amikor megtörténik a jutalékként kapott token átváltása kriptovalutára (egyéb követelésként, az átváltás napján érvénybe lévő kriptoárfolyamon), illetve fiat pénzre. A kérdés az, hogy ez egyéb bevétel, vagy a jutalék (mint szolgáltatás ellenértéke) értékesítés árbevétele? A számlázással kapcsolatban azt gondolom, hogy mivel kizárólag tokenben van meghatározva az ellenérték, és nem azonosítható természetes adatok alapján a vevő, számla kiállítására nem kerül sor. Az ügylet áfamentes?
Részlet a válaszából: […] ...esetben mivel nyújtott szolgáltatás ellenértékét – azaz vevőkövetelést – egyenlítenek ki vele) a számviteli beszámolóban és a könyvvezetésben a forgóeszközökön belül mint vásárolt követelést, az egyéb követelések között indokolt kimutatni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Egy 90%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú társaság könyvvizsgálója vagyok. A tulajdonosok elhatározták a közhasznú társaság jogutód nélküli megszüntetését, és így 2008. augusztus 1-jétől a közhasznú társaság végelszámolás alatt áll. A jogutód nélküli megszüntetéssel egy időben az önkormányzat nonprofit gazdasági társaságot hozott létre, amely többek között folytatja a megszűnő közhasznú társaság közcélú feladatait is, és közhasznú besorolást kapott. A megszűnéskor a közhasznú társaság tulajdonosai döntöttek, hogy a megszűnő közhasznú társaság vagyonát – az alapító okiratban foglaltak szerint – az újonnan létrejövő nonprofit gazdasági társaságnak kell átadni. A végelszámolás befejezésére 2009. június 30-a után kerül sor. A működő közhasznú társaság a működése során kedvezményezett bevétele révén adózatlan eredménytartalékot halmozott fel. Gondot okoz számomra, hogy ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a jogutód nélküli megszűnés esetére előírt, és a tag részére történő vagyon kiadásakor az adózott saját tőkét meghaladó részre vonatkozó adóalap-növelést, illetve a vagyonkiadást, mert - a Tao-tv. 13. §-a 2009. június 30-ával megszűnik; - Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének b) pontja is a tag részére történő vagyonkiadásról beszél; - ellentmondást érzek abban, hogy a végelszámolás során a maradék vagyon esetében a tagokkal kell elszámolni, de maradék vagyon azért nem keletkezik, mert a tagok ezt a végelszámolás alatt akár a vagyonfelosztási javaslatban átadják a nonprofit gazdasági társaságnak. Az előbbieket figyelembe véve úgy gondolom, hogy nem kell a megszűnéskor az adóalapot növelni, hanem az új nonprofit gazdasági társaságnál kell ezt nyilvántartásba venni, illetve a végelszámolás alatt a maradék vagyont nem lehet az új nonprofit gazdasági társaságnak átadni.
Részlet a válaszából: […] ...(adózott és adózatlaneredménytartalékból) tevődik össze. A vagyonfelosztási javaslat ehhez rendelihozzá a kht. eszközeit. A kht. könyveiben kimutatott adózott és adózatlaneredménytartalékhoz rendelt pénzeszközöket, egyéb eszközöket adja át térítésnélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.