Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] ..."kiegyenlíti" a részvényvásárlásrafelvett hitelt (T 445 – K 366), a másik gazdasági társaságnál azMRP-szervezettel szembeni kötelezettség helyébe a hitelt folyósítóhitelintézettel szembeni kötelezettség lép (T 478 – K 445). Természetesen a hitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Kedvezményezett eszközátruházás

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalkozás kedvezményezett eszközátruházás keretében kívánja megszerezni egy másik társaság áruházát. Kérdés, hogyan kell ezt elszámolni az átruházó társaságnál és az átvevő társaságnál, ha az ellenértéket visszavásárolt saját részvénnyel, illetve ha új kibocsátású részvénnyel egyenlítjük ki? Hogyan kell megállapítani az eszközátruházás miatt az átadó és az átvevő társaságnak a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...23/b) pontja] kedvezményezett eszközátruházás az egyik társaság önálló szervezeti egységének (az ahhoz tartozó eszközöknek és kötelezettségeknek) részesedés ellenében történő átruházását jelenti. Ilyenkor az ellenértéket az átadott eszközök felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Szállítói tartozás átvállalása

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az átvállalt tartozást a kft.-nek az Szt. 86. §-a (3), illetve (4) bekezdése alapján rendkívüli bevételként kell a kötelezettség csökkenésével szemben elszámolnia. Amennyiben az elengedett, szállítóval szembeni kötelezettség beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Tartozásátvállalás veszteség esetén

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, veszteséget kimutató adózó tartozását más társaság ellenérték nélkül átvállalta. Hogyan kell ezt elszámolni a számvitelben és a társaságiadó-alapnál?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték nélkül más által – írásban – átvállalt tartozást – annál, akitől a tartozást átvállalják – a kötelezettségnek megfelelő összegben (ha nem a teljes kötelezettséget vállalják át, akkor az átvállalt összegben) rendkívüli bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Tartozásátvállalás: könyvelés, adóbevallás

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, egyszerűsített éves beszámolót készítő, a tárgyévben veszteséget kimutató kft. "tartozásátvállalási szerződés" szerinti összege miatt adóalapja pozitív lett és társaságiadó-előleg fizetésére kötelezetté vált. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást, a beszámoló mérlegébe, eredménykimutatásába, adóbevallásába azt beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...során a véglegesen átvállalt (könyvelési tétel: T 888 – K 43-47 és T 3931 – K 888) és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...velük szemben a társaságnak követelése állt fenn. A követelés elengedésekor a magánszemélynek egyéb jövedelem címen keletkezik adókötelezettsége, a társaságnak pedig egészségügyi-hozzájárulás fizetési kötelezettsége áll fenn. Az elengedésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
1
2