Részesedés értékesítése, fizetés több részletben

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdés értelmezhetetlen. A részesedés értékesítése esetén az eladási ár (itt az X és Y vételár együttes összege) és az eladott részesedés könyv szerinti értékének különbözete – függetlenül attól, hogy a "C" vevő a vételárat megfizette-e, illetve milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő ráfordítás a térítés nélkül átadott üzletrész bekerülési értéke (5 millió forint), mivel a térítés nélküli átadás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik.Magyarország és a Svájci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Külföldi magyar üzletrészének értékesítése

Kérdés: Osztrák állampolgárságú magánszemély tulajdonában van egy magyarországi székhelyű kft. 100%-os üzletrésze. A magánszemély csak ausztriai lakcímmel rendelkezik, az év nagy részében (183 napon túl) Ausztriában tartózkodik. Az osztrák magánszemély üzletrészét egy magyarországi székhelyű kft.-nek értékesíti. Az értékesítésből árfolyamnyeresége keletkezik. Ebben az esetben az osztrák illetőségű magánszemély árfolyamnyereségből származó jövedelme Magyarországon vagy Ausztriában adózik?
Részlet a válaszából: […] A választ a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben, 1975. február 25-én aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1976. évi 2. törvényerejű rendelete adja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Részesedésvásárlás a tagnál

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. 25%-os tulajdonrésszel bíró tagja megvásárolná a 75%-os tulajdonrésszel bíró külföldi tag részesedését. Ezen változásnak milyen konkrét könyvelési tételei és adóvonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...módosítása és a cégjegyzékbe történő bejegyzése után – kell a jegyzett tőkét alátámasztó nyilvántartáson keresztül vezetni. A külföldi tulajdonos üzletrészének megvásárlásával a belföldi magánszemély tulajdoni hányada nő, egyszemélyes tulajdonos lesz, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Értékesített üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
- üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
- tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
- az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
- 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a szerzéskoriforintértékét meg kell állapítani a 2009-ben hatályos Szja-tv. előírásaalapján. (Ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, akkor azta kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján érvényes MNB-devizaárfolyamonkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Kanadai állampolgár üzletrészvásárlása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. egyszemélyi tulajdonosa egy magyar-kanadai állampolgár. A magánszemélynek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye. A tulajdonos szeretné értékesíteni egy magyar állampolgárságú magánszemélynek az üzletrészét. Az üzletrész piaci értéke és az alapításkor rendelkezésre bocsátott jegyzett tőke között jelentős árfolyamnyereség jelentkezik. A magyar-kanadai állampolgárnak hol és mennyi adókötelezettsége keletkezik az üzletrész-értékesítésből származó árfolyamnyeresége után?
Részlet a válaszából: […]  A kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-kanadaiegyezmény alapján az árfolyamnyereség ott adóztatható, ahol az üzletrésztulajdonosa, azaz a magyar-kanadai állampolgár belföldi illetőséggel bír. Aleírtak alapján az üzletrész értékesítéséből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Cégalapítás eladásra

Kérdés: A kft. alapított egy céget, ahol 100%-ban tulajdonos. A céget azért hozta létre, hogy eladja egy külföldi magánszemélynek. Az alapításkor befizetett törzstőkét, 500 E Ft-ot T 3731 – K 3841 könyvelési tétellel könyvelte. Az alapítás jogi költségénél az áfát nem igényelte vissza, mivel az üzletrészeladás jogi személyiség nélküli társaságok esetén áfamentes. Helyesen járt-e el a cég? Eladás esetén kell-e számlát kiállítani, vagy elég a szerződésben rögzíteni az eladási árat és a fizetési feltételeket? Hogyan kell az eladást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a cégalapítás és azalapított cég üzletrészének az eladása függetlenek egymástól, valójában kétgazdasági eseményről van szó.A cégalapítással kapcsolatosan felmerült költségek áfájánaklevonhatóságánál azt kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség felmerülhet. A személyijövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályai alapján külföldiilletőségű magánszemélyeknél csak a belföldről származó jövedelemre kellalkalmazni a törvény rendelkezéseit. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A társaság tulajdonosa egy külföldi cég. A társaság a veszteség miatti negatív saját tőkét pótbefizetéssel rendezte, amelyet a lekötött tartalékba helyezett. Időközben tulajdonosváltás történt, és a társaság új tulajdonosa egy magyar illetőségű magánszemély lett. Ha a társaság nyereséges lesz, és lehetővé válik a pótbefizetés visszafizetése, akkor keletkezik-e bármilyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi tulajdonos a veszteség fedezetére pótbefizetéstteljesített, amelyet a társaság – helyesen – a lekötött tartalékba helyezett. A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a – visszafizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Üzletrész értékesítése külföldi cégnek

Kérdés: A kft. tulajdonosai várhatóan 2008-ban értékesítik üzletrészeiket egy külföldi cégnek. A külföldi cég a vételár teljes összegét utalja át az egyes tulajdonosok részére. Mikor kell a magánszemélyeknek az árfolyamnyereségből származó jövedelem adóját megfizetni? Szükséges-e adóelőleg-bevallás, illetve -befizetés? Terheli-e ezt a jövedelmet százalékos egészségügyi hozzájárulás? Az eladási árat lehet-e csökkenteni az egyes tulajdonosokra eső üzletrész értékével? A levonáskor a jegyzett tőke egyes tulajdonosokra jutó részét lehet levonni, vagy a tulajdon megszerzésekor ténylegesen kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel, hogy az ellenértéket forintban vagydevizában határozták meg. Amennyiben az adásvételi szerződés szerintieladási/vételi árat külföldi pénznemben (devizában) határozták meg, akkor akülföldi pénznemben megállapított eladási/vételi árat az MNB hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
1
2