Telephelyi ingatlanok értékesítése – kapcsolt vállalkozások

Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?
Részlet a válaszából: […] A vevő az ingatlant a vételáron veszi nyilvántartásba, és ennek alapján számol el az eredmény terhére értékcsökkenést az Szt. 52.§-a szerint, és ennek alapján vesz figyelembe a társaságiadó-alapot csökkentő értékcsökkenési leírást a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Magánszemély tagságú társaságok kapcsolata

Kérdés: Adott két belföldi illetőségű kft. Az egyik (A) kft. tagja 5 magánszemély, az egyik tag egyben ügyvezető is. A másik kft. (B) tagjai egyrészt ugyanazon 5 magánszemély (50%-ban), 50%-ban pedig az A kft. A B kft.-nél is – hasonlóan az A-hoz – az egyik tagot választották meg ügyvezetőnek. Nem ugyanazon személyek az ügyvezetők a két kft.-ben. A kft. tagjai tehát jelenleg: 5×20%-ban 5 magánszemély, B kft. tagjai: 50%-ban A kft. és (5×10%-ban) ugyanazon 5 magánszemély. Ha a B kft.-ből az A kft. eladja a tulajdonrészét a magánszemélyeknek (és ezáltal a két kft.-nek ugyanazon 5 magánszemély lennének a tagjai, ugyanazon tulajdoni arányokkal), akkor kapcsolttá válnának? A két kft. üzleti kapcsolatban áll egymással, átszámlázások történnek.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 4. § 23/c) pont alapján a két kft. kapcsolt vállalkozás lehet akkor is, ha B) kft.-ben az 5 magánszemély 50%-os és A) kft. 50%-os részesedéssel rendelkezik, és a szavazati jogok megegyeznek a részesedés mértékével, továbbá ha a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Külföldi céget terhel-e illeték?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, valamint a felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Kapcsolt vállalkozás szerződéses viszonyban

Kérdés: A Tao-tv. szerinti kapcsolt viszony eldöntésében szeretném az állásfoglalásukat kérni. "A" társaságnak két tulajdonosa van, "B" kft. és "C" kft., mindkettő 50-50% részesedéssel és szavazattal rendelkezik, jogaik egyformák. Az ügyvezetők nem azonosak. Esetünkben "A" és "B" társaság szerződéseket kötött egymással. Értelmezhető itt többségi befolyás?
Részlet a válaszából: […] ...– ha a Ptk. szerinti meghatározó befolyással egyik tag sem rendelkezik – nem jelent többségi befolyást, és nem teszi a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozássá "A" és "B" kft.-t. Ha a tagok jogai azonosak, akkor a meghatározó befolyás jogon sem rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Svájci tulajdonos üzletrészét a kft. megvásárolja

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai: 95%-ban svájci cég és 5%-ban magánszemély. A magánszemély svájci állampolgár, életvitelszerűen az év minden napján Magyarországon tartózkodik (állandó tartózkodási kártyája van), magyarországi lakcímkártyája, lakóhelye Magyarországon van. A cég ügyvezetője munkaviszonnyal rendelkezik, bért vesz fel, és adózik utána. A fenti magánszemély az 5%-os üzletrészét (a kft. jegyzett tőkéje 3000 E Ft, 5%-a, 150 000 Ft a magánszemélyé) értékesíti a kft.-nek 5 millió Ft-ért (a kft. eredménytartaléka fedezetet nyújt a vásárlásra).
1. Hogyan adózik és milyen összeg után (5 M Ft-150 E Ft?) Magyarországon a svájci állampolgárságú tulajdonos? A kifizetőnek (a kft.-nek) kell az adókat (szja, eho 14%, 22%) levonnia?
2. A kft. a magánszemélytől megszerzett saját üzletrészét (5%) egy éven belül értékesíteni szeretné a másik (95%-os) tulajdonos svájci cégnek, térítésmentesen. Megteheti ezt? A kft.-nél lesz-e valamilyen adóvonzata ennek a gazdasági eseménynek?
3. Hogyan könyvelem a kft.-nél a saját üzletrész vételét és eladását?
Részlet a válaszából: […] ...12-én aláírt Egyezményt a 2013. évi CLXIII. törvénnyel hirdették ki. Az Egyezmény 9. cikke szerint a magyar kft. és a svájci cég kapcsolt vállalkozás. Ha a két vállalkozás kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataira tekintettel olyan feltételekben állapodnak meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] Válaszok a kérdések sorrendjében.Az Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozástól lényegében függetlenül lehet adózási szempontból – az egyezményi szabályokra figyelemmel – a külföldi kiküldetésre, külszolgálatra tekintettel napidíjat fizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Követeléselengedés, végleges pénzeszközátadás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások között az egyik cég a másik cég javára le akar mondani a kölcsön visszafizetéséről. Úgy értesültem, hogy társasági adó szempontjából az egyiknél adóalap-növelő tétel, a másik cégnél csökkenti az adóalapot. Melyik módozat nem ad a NAV számára téves értelmezést, a kölcsönről való lemondás vagy a pénzeszköz átadása?
Részlet a válaszából: […] ...bevétellel, illetve a követelést elengedőnek nem kell növelnie az eredményt az elszámolt ráfordítással. Ez alól kivétel:– ha kapcsolt vállalkozás tartozásának elengedése történik [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja], amikor az elszámolt ráfordítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a két fél kapcsoltvállalkozás. A Tao-tv. 18. §-ának (5) bekezdése írja elő, hogy mely szervezetiformában működő adózónak kell a kapcsolt vállalkozásával kötött szerződéshezkapcsolódóan – ha a szerződés alapján teljesítés történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Szokásos piaci ár

Kérdés: "A" társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban áll "B" társasággal. "A" társaság kölcsönt nyújt kamatmentesen 2010-ben "B" társaságnak. A 2010-es társaságiadó-alapját meg kell-e növelnie "A" társaságnak a kölcsön után a piaci kamattal számolt összeggel? "B" társaság csökkentheti-e a társaságiadó-alapját 2010-ben a kölcsön után a piaci kamattal számolt összeggel?
Részlet a válaszából: […] Igen, "A" társaságnak 2010-ben növelnie kell az adózás előttieredményt, mivel az a kamatmentes kölcsön nyújtása miatt kisebb, mint aszokásos piaci kamat mellett lenne. "B" társaság csökkentheti atársasági­adó-alapját 2010-ben a kölcsön után a szokásos piaci kamattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Eladásiár-különbözet

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzett terméket áruként, illetveanyagként kell kimutatni. Feltételezzük, hogy a kérdező társaság változatlanformában értékesíti a kapcsolt vállalkozásaitól beszerzett termékeket, mertcsak ez esetben helyes az eladott áruk beszerzési értékekénti elszámolás.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.
1
2
3