2 talált cikk a Közösségen belül , kézirat , kereskedelmi képviselet kifejezésre

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?