Hitelszerződés felmondása

Kérdés:

A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?

Részlet a válaszából: […] ...A Ptk. 6:212. §-a szerint a szerződés megszüntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, és kötelesek egymással a megszűnés előtt már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni. A szerződés felbontása esetén a már teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...Az adót a kifizető vallja be és fizeti meg adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Átalakuláshoz kapcsolódó törvényi változások

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2019-ben változtak az átalakulásra vonatkozó törvényi előírások. Kérem, ismertessék azok közül a legfontosabbakat, amelyek jellemzően a könyvelői, a könyvvizsgálói tevékenységet érintik!
Részlet a válaszából: […] ...és jegyezték be a jogutódot. (Bár a számviteli elszámolásoknál azt az álláspontot követtük, hogy az átalakulás napja a jogelőd megszűnésének napja, az átalakulást követő nap pedig a jogutód tevékenysége megkezdésének napja.)Annak érdekében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...biztosítékot igényelhet.Tekintettel arra, hogy a tőkekivonással történő tőkeleszállítás a társaság "részbeni jogutód nélküli megszűnését" eredményezi, a tagokat megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – a törzstőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Kötelezett értesítése az engedményezésről

Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– az anyavállalatot illetik meg. Az anyavállalat részére történő követelésátadás valójában nem engedményezés, hanem a cég megszűnéséhez kapcsolódó eszközkiadás. Ha a kérdés szerint "B" kft. az "A" kft. jogi személy tulajdonosa, az előbbiek akkor is igazak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...(beszerzési) értéke a létesítő okiratban, annak a módosításában meghatározott érték.A gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésekor (felszámolásakor, végelszámolásakor) a részesedés fejében átvett anyagkészletelemek bekerülési értéke azoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszűnését kell elhatározni.A saját tőke hiányának rendezésére a pénztárban rendelkezésre álló pénzeszközök nem alkalmasak, azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Részlet a válaszából: […] ...másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...(10/C. §-tól a 10/F §-ig).A nem közhasznú alapítvány (a továbbiakban: alapítvány) jogutódlással (beolvadással) történő megszűnéséről az alapítvány döntéshozó szerve határoz, a felügyelőbizottság (ha van ilyen), az alapítók megkérdezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értékének összegéig. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor, vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) – azzal arányosan – kell elszámolni a befektetett pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
1
2
3
4