Máshol állományban lévő dolgozó részére kifizetett összeg

Kérdés: Cégek közötti megállapodás szerint munkaügyi jogutódlással dolgozó került átadásra olyan feltétellel, hogy ha az átvevő egy éven belül munkáltatói felmondással megszünteti az átvett munkavállaló munkaviszonyát, az átadó köteles részére megtéríteni a felmondási időre járó távolléti díjat és a végkielégítést. Ez milyen bizonylat alapján számolható el és milyen költség?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az átadó cég viselje annak a terheit, amelyek az átvevő által alkalmazott felmondás során az átvevőnél felmerülnek.Az átvett munkavállaló munkaviszonyának munkáltatói felmondással történő megszüntetésével kapcsolatosan felmerült, törvényi előírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Átvállalt tandíj visszafizetése

Kérdés: 2003-2005-ig felsőoktatási tanintézményben tanultam, mert egykori munkaadóm beiskolázott. A tandíj teljes összege 500 ezer forint volt. A munkáltatóm "munkáltatói kötelezvény alapján" az egyetemi képzés díját elszámolta költségként. Velem tanulmányi szerződést kötöttek. Mivel 2005-ben közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom, az 500 ezer forint tandíjat vissza kellett fizetnem. 2005. 08. hónapban ezt volt munkaadóm pénztárába befizettem, amelyről számlát nem, csak egy bevételi pénztárbizonylatot kaptam. Jogszerű volt ez így?
Részlet a válaszából: […] ...tandíjról valóban nem kellett számlátkiállítani, hiszen a volt munkáltató sem terméket nem adott el, semszolgáltatást nem nyújtott volt munkavállalója részére. Ebből következően apénz befizetésének, a pénz átvételének a dokumentuma a volt munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Betanulás költségei és azok adóterhei

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...étkezési költségekkel kapcsolatosan a munkáltató általelrendelt kiküldetés esetén a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalóélelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20). Korm. rendelet szabályozza.E szerint a kiküldetésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Útiköltség-térítés, bérletek elszámolása

Kérdés: Az útiköltség-térítés, a bérletek ára számla nélkül elszámolható-e? Elegendő-e, ha ez a dolgozóval kötött szerződésben szerepel? Helyes-e, ha a kiadási pénztárbizonylat mellé tett mellékletre ráírják, hogy a dolgozó a bérletet nem adta le, de az neki a szerződés alapján jár?
Részlet a válaszából: […] ...adott válaszban. Az ott leírtak a vállalkozások számára is kötelezőek. A válasz alapján két lehetőség van. Az egyik az, hogy a munkavállaló vásárolja meg a bérletet, a menetjegyet, a munkáltató az őt terhelő részt utólag a bérlet, a menetjegy leadása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatót terhelő részét az intézmény kétféleképpen számolhatja el.Amennyiben az utazási bérletet, illetve a menetjegyet a munkavállaló a saját nevében vásárolja meg, a munkáltató pedig a bérlet, illetve a menetjegy árának 80, illetve 86 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...képviseletének a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – arra a természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára), aki külföldinek minősül", feltéve hogy az adott állammal kötött nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.
1
2