Céltartalék ki nem vett szabadságra

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása nem egyeztethető össze a számviteli alapelvekkel. Elsősorban az összemérés elvével (a bevételeknek megfelelő költségeket [ráfordításokat] kell számításba venni), az időbeli elhatárolás elvével (a gazdasági esemény csak egy üzleti évet érint).Az Szt. 41...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
Kapcsolódó címke:

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj, eltérő üzleti év esetén

Kérdés: Társaságunk naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz, 07. 01-jétől 06. 30-ig terjedően. Az éves élelmiszerlánc-felügyeleti díjat 2012. 06. 30-ig bevallottuk, első részletét megfizettük. Kérdésünk, hogy az éves kötelezettséget hogyan kell elszámolni? Megerősítést kérünk arra vonatkozóan, hogy a felügyeleti díj könyvelése a hatósági díjak között helyes.
Részlet a válaszából: […] ...üzleti évének az eredményét terheli.Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat nem a hatósági díjak között kell elszámolni, azt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni. (Részletesen a Számviteli Levelek 173. számában az 5587. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.
Kapcsolódó címke: