Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a szó elszáll, az írás megmarad, a kérdés szerintieket a számviteli elszámoláshoz írásba kell foglalni. A követelést behajtó cég írásban nyilatkozzon, hogy az adott ügyletet, követelést nem tudja behajtani, nem javasolja a bírósági úton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 154. §-ának (5) bekezdése alapján] a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén kellett a már közzétett számviteli beszámolót ismételten közzétenni, jelentős összegű hiba miatt nem!A kérdésre közvetlenül nem lehet válaszolni!Ha a 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...az innovációs járulék alapja is.Ha a kérdező társaság már felszámolás alatt áll, afelszámolás időszaka alatt nem terheli a számviteli törvény szerintibeszámolókészítési kötelezettség, és így a megbízható és valós képet lényegesenbefolyásoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ajándékozási illeték végelszámolás esetén

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéseket, feladatokata 2006.évi V. törvény (a cégtörvény) VIII. fejezete (a 94-118. §-ai)részletezi, a végelszámolás sajátos számviteli feladatait pedig a 72/2006.(IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza. A kérdésben leírtak szerint a végelszámoláshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kapcsolódó legfontosabb fogalmakat isismertetni kell. A választ ezzel kezdjük, majd a példával folytatjuk,természetesen minden lehetséges esetre nem térünk ki.A váltó olyan fizetési ígérvény, illetve fizetésifelszólítás, amely egy későbbi időpontban esedékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (7) bekezdése alapján a devizaalapú ügyleteket ugyanúgy kell kezelni, elszámolni, mint a devizaügyleteket. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a bérbeadó által forintban kibocsátott számlán a bérleti díj euróban meghatározott összegét is feltüntessék....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...adó egészben vagy részben levonható volt.Ha a vevőpartnereknek a cég által vásárolt készleteikből is átadnak szóróajándékot, annak a számviteli elszámolása is megegyezik az előbbiekben leírtakkal (térítés nélküli átadás, illetve természetbeni juttatás), azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell jegyezni, a számviteli előírások szerint a fizetendő kamatot nem kell számlázni. A kamatfizetés bizonylata a kölcsönszerződés és a kölcsönt nyújtó kamatmegállapításra vonatkozó számítási anyaga (kamatközlő levele). A fizetett (fizetendő) kamatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...átadja, külön használati, bérleti díj felszámításával vagy anélkül. Véleményünk szerint ez a tény nem változtat az 1. pont szerinti számviteli elszámoláson, azaz továbbra is exportárbevétel.Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint: "Termékexport: az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...követelés engedményezésének számviteli elszámolása attól függ, hogy a követelést az eredeti jogosult engedményezi-e, vagy a vásárolt követelés továbbértékesítése áll-e fenn. Ha eredeti jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.