45 cikk rendezése:
1. cikk / 45 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
2. cikk / 45 Értékcsökkenés elszámolásának módosítása
Kérdés: A társaság termelőüzemében használt nagy értékű gépeknek, berendezéseknek (továbbiakban: gépek) várható élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, illetve a tevékenységre jellemző körülmények figyelembevétele, továbbá egyéb rendelkezésre álló releváns információk alapján határozta meg (lineáris módszer alkalmazásával) az évenként elszámolható értékcsökkenését. Az eszköz aktiválására 2020-ban került sor. Az értékcsökkenés az üzem folyamatos működését feltételezve került meghatározásra. Az elmúlt időszakban jellemző, és esetünkben az üzem működését jelentősen befolyásoló gazdasági, piaci és időjárási körülmények hatására az üzem folyamatos működése nem biztosított. Ennek okán az értékcsökkenés elszámolásának – figyelemmel az összemérés elvének teljesülésére is – lineáris módszerről teljesítményarányos módszerre történő változtatása lenne indokolt 2022-től. Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése alapján mód van arra, ha az eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható. Helyesen értelmezem azt, hogy a hivatkozott jogszabályhely alapján a gazdasági környezet változásának bizonyítottan (a kiegészítő mellékletben is vállalhatóan bemutatható módon) üzemműködésre gyakorolt hatása alapján a társaság megváltoztathatja az értékcsökkenés elszámolásának módját lineárisról teljesítményarányosra?
3. cikk / 45 Irodakialakítás extra munkái
Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
4. cikk / 45 Képzőművészeti alkotások értelmezése
Kérdés: A számviteli törvény alapján a képzőművészeti alkotások után nem lehet értékcsökkenést elszámolni. A számviteli törvény nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát. Az Áfa-tv. művészeti alkotást használ, a szerzői jogi törvény pedig eredeti műalkotást. A számviteli törvény szerint mi tartozik a képzőművészeti alkotás fogalmába, mi után nem lehet elszámolni értékcsökkenést? Például, ha a vállalkozás vásárol egy már nem élő festő által festett festményt, arra nincs értékcsökkenés, de ha egy élő alkotótól vásárolunk festményt, akkor arra kell értékcsökkenést elszámolni? Amennyiben a vállalkozás egy herendi vagy zsolnai vázát vásárol, az műalkotásnak minősül? Antik dísztárgy esetén mi alapján kell eldönteni, hogy képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!
5. cikk / 45 Ingatlanok fogalma
Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
6. cikk / 45 Új üzemcsarnok üzembe helyezése használatbavételi engedély nélkül
Kérdés: Kérem tanácsukat az újonnan kivitelezésre kerülő ingatlan üzembe helyezési időpontjának helyes megállapításával kapcsolatban! A társaságnál a vállalkozási fő tevékenységet szolgáló új üzemcsarnok épül. A generálkivitelezővel kötött megállapodás értelmében az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt a generálkivitelező fogja a hatóságoknál igényelni azt követően, hogy az épület kivitelezése maradéktalanul megvalósult, az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát hitelt érdemlően dokumentálták, az épület alkalmas a rendeltetésszerű és biztonságos használatra. Jelenleg a COVID-19-járvány eredményeképpen a használatbavételi engedély kiállítása az illetékes hatóság által előreláthatólag a szokásosnál lényegesen hosszabb időt fog igénybe venni. A társaság azonban a jogerős használatbavételi engedély megszerzését megelőzően birtokba veszi, és rendeltetésszerűen használni kezdi az épületet, üzembe helyezési jegyzőkönyvet vesz fel. A társaság aktiválhatja-e a beruházást, azaz megkezdheti-e annak terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását már a vállalkozási tevékenység érdekében történő használatbavételi időpontjában, függetlenül attól, hogy az épületre vonatkozó hatósági használatbavételi engedély kiállítása nem történt meg?
7. cikk / 45 Kizárólag a munkavállalók által használt eszközök
Kérdés: A cégnél olyan eszközök beszerzésére is sor kerül (pl. hűtőszekrény, konyhabútor, pingpongasztal), amelyek közvetlenül nem szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezen eszközök elszámolása hogyan történik? Vissza lehet igényelni az áfát? Lehet ezen eszközöknél értékcsökkenést elszámolni?
8. cikk / 45 Nem közös üzemeltetés
Kérdés: Az "A", "B" és "C" társaság saját eszközeit közös üzemeltetésben szeretné hasznosítani, de nem kívánnak közös vállalatot létrehozni. A közös üzemeltetésbe az "A" társaság a tulajdonát képező üzemcsarnok használatát biztosítaná, "B" társaság a gépeket, berendezéseket bocsátaná a közös üzemeltetés rendelkezésére, "C" társaság pedig a tervezett termékeket előállító munkaerőt. Az előállított termékeket az "A" és a "B" társaság használná fel, illetve értékesítené. A leírt konstrukció tekinthető-e közös tevékenységnek (közös üzemeltetésnek)? Hogyan kell a kérdéshez kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni a három társaságnál? Az esetleges nyereségen miként lehet osztozni?
9. cikk / 45 Leállított üzem tárgyi eszközeinek hasznosítása
Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?
10. cikk / 45 Alkoholszonda besorolása
Kérdés: Társaságunk egy építkezésen alvállalkozókat és alkalmazottakat foglalkoztat. Alkoholszondát vásároltak az ittas munkavállalók és vállalkozók kiszűrésére. Ezt az alkoholszondát a cég hogyan számolja el, a beszerzésből az áfa visszaigényelhető?
