Értékesített gépek garanciális javítása

Kérdés: Munkagépeket és azok alkatrészeit forgalmazó és ezeket szervizelő kft. termékeit Közösségen belül szerzi be. A kft. a garanciális javításokat is elvégzi, amellyel belföldi adóalanyt bíz meg. Ezt követően a külföldi kiállít egy jóváíró számlát, amely tartalmazza a garanciális javításokhoz szükséges alkatrészeket, munkadíjat is. A jóváíró számla dátuma a kibocsátás dátuma. A javításokhoz felhasznált és jóváírt alkatrész már korábban megérkezett. Ebben az esetben keletkezik-e fizetendő és levonható áfa? Amikor a jóváíró számla alkatrészt és munkadíj-jóváírást is tartalmaz, hogyan kezelendő közösségi áfa szempontjából? A számla könyvelésénél milyen árfolyamot kell alkalmazni? A jóváíró tételeket elábé csökkenéseként vagy egyéb bevételként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...-belföldön értékesíti, a számla szerinti értéket árbevételként és fizetendőáfaként, a bekerülési (beszerzési) értéket az eladott áruk beszerzésiértékeként számolja el. A garanciális javításokat végző belföldi vállalkozó általszámlázott összeget igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.
Kapcsolódó címke:

Garanciális javítások költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vezérképviseletükről szól. Ez az adott esetbenazonban csak úgy értelmezhető, hogy a vezérképviselet egy másik cég (például akérdező cég anyavállalata). Ha feltételezésünk helyes, akkor a kérdésbenleírtakat az Szt. követelményeivel nem lehet összeegyeztetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címkék: