Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...már ismertetett tételek könyvelése után az eredménykimutatás középső oszlopában (összköltségeljárás esetén):–a 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele sorában a 91-92 (2019),– az I. Értékesítés nettó árbevétele sorában a 91-92 (2019),– a 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.
Kapcsolódó címke:

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...(Kivéve, ha a természetbeni juttatásban részesülő külföldi illetőségű.) Abban az esetben, ha nem magánszemély részére történik az értékesítés (számlázás), a Tao-tv. 3. számú melléklete A) fejezetének 2. és 3. alapján kell vizsgálni, hogy az elszámolt költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
Kapcsolódó címkék: