Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Vendégház költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunk székhelyének községében van egy vendégháza. Társaságunk a falutól kb. 2 km-re található, külterületen. A külföldi és belföldi partnereinket általában itt látjuk vendégül. A partnerek sokszor például a termékeik mintagyártására érkeznek. A vendégházban található szauna és szolárium is, amit nem nagyon használunk, s ezt az áramszámlával tudjuk igazolni. Itt foglalkoztatunk 1 fő dolgozót, aki ellátja a takarítást és a főzést, vendéglátást. A főzéshez beérkező étkezési anyagok áfáját már a beszerzéskor nem igényeljük vissza, továbbá természetesen az itt fogyasztott italok áfáját sem vonjuk le. A szállásadás és étkeztetés be van jegyezve a tevékenységi körünkbe. Minimális árbevétel keletkezik ezen a tevékenységünkön, mely nem áll arányban a költségekkel. Visszaigényelhető-e a vendégház: beruházás és felújítás áfája, az áram, vízdíj, gáz és tisztítószerek és egyéb felmerülő költségek áfája? Terheli-e még bármilyen más adófizetési kötelezettség a fenti tevékenységet? (A vendégház összes költsége belefér a jelenlegi szabályozás szerinti reprezentációs keretünkbe.) Hogyan kell könyvelnünk a vendégházat az 5-ös számlaosztályban? (Társaságunk elsődleges 6-7, másodlagos 5-ben könyvel.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem egészen világos, hogy milyen minimálisárbevétele származik vállalkozásuknak a vendégház üzemeltetéséből, ezért nemlehet teljes körű választ adni. Amennyiben a vendégház kizárólag azt a célt szolgálja,hogy itt vendégül lássák a cég üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Étkezési utalvány

Kérdés: 2004. január 1-jétől az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. A természetbeni juttatások közül adómentes (többek között) az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.17. pontja szerint a munkáltató által a munkavállaló részére "melegétkeztetés" révén a havi 6000 forintot meg nem haladó rész, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány formájában juttatott bevételnek a havi 3500 forintot meg nem haladó része. Milyen kapcsolat van a kétféle szabályozás között, az étkeztetési juttatás adómentességére milyen szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésbenemlített 69. § (1) bekezdésének d)-e) pontja és az 1. sz. melléklet 8.17.pontja akkor függ össze, ha az adómentes étkezési juttatáson felül adókötelesjuttatásra is sor kerül.Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.17. pontja szerint a 2004.évben adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Természetbeni juttatás 2004-től

Kérdés: Milyen nem pénzbeli juttatás lehet 2004-től természetbeni juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg.Természetbeni juttatás a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel, továbbá a kifizető által a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.