Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] Nem érthető a kérdés! Az a cég, amelyik ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, amelynek a könyveiben a bérbe adott ingatlan van, amelyik bérleti díjat kíván elszámolni, nem teheti meg, hogy a bérlőkkel ne legyen szerződéses kapcsolatban. A kérdésben leírtak csak látszólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Közös tulajdonú ingatlan üzemeltetése

Kérdés: Több társas vállalkozás közös tulajdonában van az osztatlan közös tulajdonú ingatlan. A tulajdoni hányadok a tulajdonosok könyveiben szerepelnek, ők számolják el a tulajdoni hányaduknak megfelelő értékcsökkenési leírást. Az egyik tulajdonos a többi tulajdonossal kötött üzemeltetési szerződés alapján végzi az ingatlan kezelését, üzemeltetését (bérbeadás, karbantartás, közüzemi díjak), kiszámlázza a bérleti díjakat, viseli elsődlegesen az üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket. Megvalósul-e ez esetben a közös üzemeltetés, és ennek megfelelően történhet az eredményátadás? Vagy a tulajdonosok az üzemeltető felé bérleti díjat számláznak, az üzemeltető pedig a költségeket számlázza a tulajdoni hányadok arányában?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. nem tartalmaz értelmező rendelkezést a közösüzemeltetésre, a közös tevékenységre vonatkozóan.A közös üzemeltetés jellemzője az, hogy az adott ingatlan(épület) rendszeres használatát az üzemeltető a közös üzemeltetésben résztvevők részére biztosítja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.
Kapcsolódó címke: