Keresés eredménye

49 találat a megadott bérleti díj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Előre fizetett bérleti díj
Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve számviteli elszámolására is. Szíveskedjenek ismertetni az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat.
Részlet a válaszból: […]adatokat tartalmazza. Célszerű a számlán feltüntetni az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének a) pontjára hivatkozást, hogy egyértelmű legyen, az áfa szempontjából a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, azaz a tárgynegyedév első hónapjának 10. napja.Számviteli szempontból a számlán szerepeltetni kell a bérleti időszakot (a tárgynegyedév első és utolsó napjának megjelölésével). Ennek különösen akkor van jelentősége, ha akár a bérbeadónál, akár a bérbevevőnél az üzleti év eltér a naptári évtől. (A tárgynegyedévből a következő üzleti évre jutó bérleti díjat időbelileg el kell határolni.)Ha az üzleti év nem tér el a naptári évtől, a tárgynegyedév naptári negyedévet jelent, akkor a tárgynegyedév[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7818
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszból: […]által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (de lehet ingyenes is a feladatok ellátása).Javaslat tehát az, hogy az "A" cég (mint megbízó) kössön megbízási szerződést a "B" céggel, amelyben a "B" cég feladataként legalább a következőket rögzítsék:– "B" cég az "A" cég nevében, az "A" cég javára kösse meg a bérleti szerződést "A" cég bérlőivel (bérbeadó "A" cég), ennek alapján a bérleti díj csak "A" céget illeti meg;– "B" cég gondoskodjon "A" cég bérletidíj-számláinak kibocsátásáról úgy, hogy a számla az "A" cég Áfa-tv.ben előírt adatait tartalmazza (Áfa-tv. 160. §-a), többek között "A" cég számlasorszámát, "A" cég adószámát;– "B" cég szedje be az "A" céget megillető bérleti díjat, és legkésőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7750
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Bérletidíj-fizetés, majd ingatlanvásárlás
Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána - saját döntése szerint - megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszból: […](és nem előleget) fizet a bérbeadónak, amelyet - helyesen - a bérbeadónál árbevételként számolnak el. Az alapítvány 30 hónap után - saját döntése alapján - megvásárolhatja (nem köteles megvásárolni) az ingatlant. Ha az alapítvány a megvásárlás mellett dönt, akkor meg kell határozni az ingatlan eladási árát (piaci értékét), de azt csökkenteni kell a 30 hónapra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7453
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Bérleti díj kompenzálása beruházással
Kérdés: Ingatlant adunk bérbe 5 év időtartamra, amelyen a bérlő beruházást végez (pályázati forrásból). A bérleti időtartam lejárta után a bérlő által létesített beruházás a bérbeadó tulajdonába kerül. A vételár az 5 évi bérleti díj. Milyen jogcímen számlázza a bérleti díjat a bérbeadó, ha az az 5. év végén egy adásvétel ellentétele lesz?
Részlet a válaszból: […]felszámításával számláznia kell (T 311 - K 91-92, 467), az áfa nélküli összeget árbevételként kell kimutatnia. (A bérl ő nek is könyvelnie kell az üzleti év fizetend ő bérleti díját az igénybe vett szolgáltatások között: T 522, 466 - K 454.)Mivel a bérl ő a bérleti díjat nem fizeti meg a megállapodásnak megfelel ő en, a bérbeadó az 5. év végéig a mérlegében kiegyenlítetlen követelést mutat ki, a bérbevev ő pedig kiegyenlítetlen kötelezettséget. Az 5. év végén a bérbevev ő nek számláznia kell az áfa felszámításával a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást: T 311 - K 91-92, 467, a bérbeadó pedig beruházásként könyveli a számlázott összeget: T 161, 466 - K 455, majd rendeltetésszer ű en használatba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7370
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás
Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?
Részlet a válaszból: […]hogy a fizetési határidő is a 60. napon belül (legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 60. nap) legyen. (Például, ha a közüzemi számla a januári fogyasztásról szól, akkor erről az adott bérlő részére a számlát olyan időponttal kell kiállítani, hogy az ellenérték megtérítésének esedékessége, a fizetési határidő maximum március 31-e legyen! Ha nem ilyen módon állították ki a számlát, az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja akkor is március 31-e lesz.A közös költséggel kapcsolatosan a közös költség tartalmától idegen számlázási rendszert alakítottak ki. A cégen belül szabályozni kell, és a bérlőkkel el kell fogadtatni, hogy mit tekintenek a közös költséghez tartozónak, azt hogyan kell megállapítani, hogyan kell a bérlők[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6925
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Előre bekért bérleti díj kezelése
Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és - szerződés alapján - 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbe­adással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
Részlet a válaszból: […]és - szerződés alapján - 36 hónap bérleti díját előre megfizeti, akkor a bérleti díjat fizető cégnek - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - az igénybe vett szolgáltatásként elszámolt 36 hónap bérleti díjából csak az maradhat a költségek között, ami a bérleti időszak tárgyévre jutó részére arányosan jut, az ezt meghaladó részt a következő évekre (a 36 hónapból hátralévő részre) időbelileg el kell határolni (T 3923 - K 522). Az időbeli elhatárolást az elkövetkező években időarányosan kell megszüntetni (T 522 - K 3923).Az előbbiekkel azonos módon kell elhatárolni a magánszemély részére kifizetett bruttó bérleti díjat is.A kérdező cég az általa bérbe vett lakásokat bérbe adja, hasonló módon, azaz azzal - a szerződésben kikötött - feltétellel,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6832
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Bérleti díj fizetése nem használt eszköz után
Kérdés: Ügyfelem 2 éve hirtelen meghalt. A kft., ahol ügyvezető volt, nyomdaipari gépeket bérelt, amelyek bérleti díját havonta számlázták. A szerződésben kikötötték, hogy 5 évig köteles bérelni és fizetni a bérleti díjat. A kft. ügyvezetését a neje vette át, de a tevékenységet nem folytatja. A kft. jelenleg nem működik, a tárgyi eszközöket árulják, majd végelszámolni akarják a kft.-t. Mivel a tevékenységet nem gyakorolják, lekönyvelhetem-e a bérleti díjat költségként, mert december 31-én jár le a bérlet? A bérleti díjat az ügyvezető saját kölcsönéből fizeti.
Részlet a válaszból: […]feleslegessé válik, és ez esetben miként szabadulhat meg, milyen áron a kft. a bérletidíj-fizetési kötelezettség alól.Bár a szerződésből adódó kötelezettséget a kft.-nek teljesítenie kell, a bérleti díjat fizetni kell, de nyomdaipari tevékenységet a kft. az ügyvezető halálát követően nem végez. A kifizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6810
Kapcsolódó tárgyszavak:
8. találat: Bérlő nem fizet rezsit, bérleti díjat
Kérdés: "A" és "B" társaság között létrejött szerződés szerint a bérbeadó a bérleti díj és a rezsi megfizetésétől eltekint. "A" társaság többségi tulajdonosa "B" társaságnak (100%-os). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Hogyan érinti az ügylet a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszból: […]árat a Tao-tv. 18. §-ának (2) bekezdésében körülírt módszerek valamelyikével kell meghatározni.Az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adó­alany általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illeti meg. Az "A" társaság alanya az áfának, így az általa nyújtott szolgáltatás áfaköteles, akkor is, ha az ingyenes. A bérleti díj, a rezsiköltségek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6804
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Bérleti díj elengedése
Kérdés:

A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?

Részlet a válaszból: […]elengedett tartozás teljes összege a magánszemély bevétele lesz [Szja-tv. 4. §-ának (2) bekezdése], amely bevétel 78 százalékát 16 százalék személyi jövedelemadó, 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel, amelynek a megállapítására az Szja-tv. 46. §-a alapján a kifizető kötelezett, és ezt köteles a magánszeméllyel írásban közölni, felhívni a figyelmet arra, hogy azt az adóhatósághoz a következő hónap 12. napjáig fizesse be. (Tájékoztatni kell erről az adóhatóságot is.) A társasági adó alapjának a megállapításához az adózás előtti eredményt növelni kell az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként elszámolt összegével.   Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 317. számában –[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6429
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Értékesítés vagy bérbeadás?
Kérdés: Két egymástól független társaság 20 millió forint értékű gépre egy jövőben esedékes (opciós) szerződést köt úgy, hogy a vevő a jövőben bármikor bejelentheti vásárlási szándékát. Amíg nem vásárolja meg a gépet, addig a vevő havonta 500 ezer forint bérleti díjat fizet a használatáért. A megállapodás értelmében az eladási árból a vásárlás időpontjában levonják az addig megfizetett bérleti díjakat. Lehet-e ilyen megállapodást kötni? Hogyan kell elszámolni a havi bérleti díjakat és a tényleges eladást? Milyen értéken kell számlázni az eladáskor?
Részlet a válaszból: […]árbevételt számol el, a bérbevevő (a vevő) pedig a számlázott összeget - mint bérleti díjat - költségként mutatja ki az igénybe vett szolgáltatások költségei között. Amikor a vevő érvényesíti vevői szándékát, akkor az eladó a gép szerződéses árát csökkentve a havonta számlázott bérleti díjjal (a kérdés adatai alapján például hat hónap után 17 millió forintot) számlázza a vevő felé, az áfa felszámításával. Az eladó a gép így megállapított eladási árát egyéb bevételként, könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként számolja el.A kérdésből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6410
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 49 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés