Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]ezen piaci érték alapján mennyi a fizetendő áfa. (Az átadó bérbeadót ugyanis áfafizetési kötelezettség terheli, ha ennek nem tesz eleget, adóhiánya lesz!)Azzal, hogy a bérbeadó a kérdés szerinti számlát állította ki, valójában a bérleti díjként kifizetett összeget sztornírozta. Ez viszont nem valós, mivel a szerződés nem erről szól, és a bérbevevő a gépet 2018-2019-ben - a kérdés alapján - ténylegesen is használta mint bérelt gépet.A leírtakból következően a kérdés szerinti számlakiállítás jogszabályellenes, nem egyeztethető össze sem a Ptk., sem az Szt., de még az Áfa-tv. előírásaival sem.A kérdező cég tehát térítés nélkül kapott egy gépet, amelyet piaci értéken kell állományba venni (T 13, 466 - K[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelembe venni az adóalap-megosztás során. Eszerint a Tao-tv. hatálya alá tartozó vállalkozó főszabályként a Tao-tv. rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírást, a költségként elszámolható bérleti díj, lízingdíj összegét veheti eszközérték címén figyelembe. Mindezzel kapcsolatban hangsúlyos, hogy a Htv. fenti rendelkezése nem a ténylegesen költségként elszámolt, hanem a költségként elszámolható bérleti díj figyelembevételét írja elő. Így az eszközérték-számítás menetét nem befolyásolja, hogy az Szt. előírásaiból egyes esetekben - ha a bérlet megfelel a közvetített szolgáltatások fogalmának - az következik, hogy az adózót terhelő bérleti díjat a ráfordítások között kell elszámolni. Ebből következően az eszközérték megállapítása során figyelembe kell venni azon ingatlanbérleti díjak összegét is, melyeket a vállalkozó az Szt. szerint költségként számolhatna el, de az Szt. más előírásai alapján - közvetített szolgáltatások értékeként - a ráfordítások között mutat ki. Megjegyzem továbbá, hogy a Htv. az eszközérték-megállapítás szabályai között azt is rögzíti - mintegy kisegítő szabályként -, hogy ha az adott eszköz után a vállalkozó a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]magánszemélynek. (A nettó bérleti díj lehet maximálisan az az összeg, amely beszámítás esetén beszámítható!)A bérleti díjba történő beszámításnak azonban az is feltétele, hogy különmegállapodásban rögzítsék az elvégzendő, de a Ptk. szerint a bérbeadóra tartozó munkákat, azok várható összegét, továbbá a havonta beszámítandó összeget (ami nem lehet több, mint a nettó bérleti díj), a beszámítás időtartamát, valamint azt is, hogy a bérleti időszak alatt a bérbevevő által beszámításra nem kerülő összeget a bérbeadó mikor és hogyan rendezi, rendezi-e egyáltalán, illetve ha a teljes nettó bérleti díj nem kerül beszámításra, a bérbevevő azt továbbra is havonta rendezi.A különmegállapodásnak megfelelő munkákat a bérleményen a bérbevevő elvégzi (vagy elvégezteti), azok közvetlen és számlázott költségeit a költségnem-számadásban elkülönítetten rögzíti. Ha a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor azt befejezetlen termelésként kell kimutatnia. Amennyiben a felújításnak nevezett munka befejeződött, a ténylegesen elvégzett munkát a bérbevevőnek az áfa felszámításával piaci értéken számláznia kell, és a bérbe adó magánszeméllyel szembeni követelésként kimutatni az árbevételkénti elszámolás mellett.A különmegállapodás szerinti beszámítást így a bérleti díj miatt a bérbeadóval szembeni kötelezettségszámla és a bérbeadóval szembeni követelésszámla között kell könyvelni.Amennyiben a bérlemény felújításának a bérbeadó felé számlázott költsége nem kerül teljes összegében beszámításra (a követelésszámlán maradó egyenleg), azt a magánszemély nettó jövedelmének kell tekinteni, és annak adóját, járulékát a magánszemélynek meg kell fizetnie az adóhatóság felé.Ha a kérdező cég a bérbevevő, és a bérbeadó is társaság, akkor is a leírtak szerint kell eljárni a beszámítás során. Eltérés a bérleti díj számlázásánál lehet (áfaköteles lehet), továbbá a bérbevevő által számlázott összeget, ha az az Szt. szerinti felújítás, akkor felújításként, ha nem felújítás (nagyjavítás), akkor igénybe vett szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerepel, hogy például a 10 éves bérleti időszak első hat hónapjában nincs bérleti díj, a következő hat hónapban kedvezményes a bérleti díj, azt követően pedig teljes összegű, akkor a társaságnál az első hat hónapban nincs bérletidíj-elszámolás, a következő hat hónapban a kedvezményes bérleti díj jelenik meg költségként, ezt követően pedig minden hónapban a teljes összegű bérleti díj. A költségként így elszámolt bérleti díjat időbelileg elhatárolni nem lehet, az óvatosság számviteli alapelv nem ad erre lehetőséget, de nem is indokolt, mivel az albérletbe adás is csak fokozatosan valósul meg.Az albérlők által fizetett, bérleti szerződés szerinti díjat a bérbeadás időtartamára kell árbevételként elszámolni, függetlenül - a fentebb említett - költségelszámolástól.Más a helyzet azonban akkor, ha a bérbeadóval kötött szerződés szerint a társaságnak a 10 év alatt, havonta X összegű bérleti díjat kell fizetnie, de a szerződés szerint az első hat hónapban nem kell fizetnie, a második hat hónapban kedvezményes összeget kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bérleti díjra) az áfát 27 százalékkal számolja el.Feltételezhetően a bérbeadó az adott negyedéven belül állítja és bocsátja ki a számlát, amely számla az Áfa-tv. 169. §-a szerinti adatokat tartalmazza. Célszerű a számlán feltüntetni az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének a) pontjára hivatkozást, hogy egyértelmű legyen, az áfa szempontjából a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, azaz a tárgynegyedév első hónapjának 10. napja.Számviteli szempontból a számlán szerepeltetni kell a bérleti időszakot (a tárgynegyedév első és utolsó napjának megjelölésével). Ennek különösen akkor van jelentősége, ha akár a bérbeadónál, akár a bérbevevőnél az üzleti év eltér a naptári évtől. (A tárgynegyedévből a következő üzleti évre jutó bérleti díjat időbelileg el kell határolni.)Ha az üzleti év nem tér el a naptári évtől, a tárgynegyedév naptári negyedévet jelent, akkor a tárgynegyedév első hónapjában kibocsátott számla alapján a bérleti díj teljes összege a bérbeadónál árbevételként elszámolandó (elszámolható), a fizetendő áfa teljes összegében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]árbevételt.Az egyszerűbb kapcsolattartás érdekében mit lehet tenni úgy, hogy elkerülhető legyen az egyszer fizetett bérleti díj kapcsán a kétszeres helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség?A Ptk. Hatodik könyvének XXXIX. Fejezete taglalja a megbízási szerződéssel kapcsolatos követelményeket. A megbízási szerződés alapján a megbízott (ez a "B" cég) a megbízó (ez az "A" cég) által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (de lehet ingyenes is a feladatok ellátása).Javaslat tehát az, hogy az "A" cég (mint megbízó) kössön megbízási szerződést a "B" céggel, amelyben a "B" cég feladataként legalább a következőket rögzítsék:– "B" cég az "A" cég nevében, az "A" cég javára kösse meg a bérleti szerződést "A" cég bérlőivel (bérbeadó "A" cég), ennek alapján a bérleti díj csak "A" céget illeti meg;– "B" cég gondoskodjon "A" cég bérletidíj-számláinak kibocsátásáról úgy, hogy a számla az "A" cég Áfa-tv.ben előírt adatait tartalmazza (Áfa-tv. 160. §-a), többek között "A" cég számlasorszámát, "A" cég adószámát;– "B" cég szedje be az "A" céget megillető bérleti díjat, és legkésőbb a tárgyhónapot követő 5. napjáig utalja át "A" cégnek.A fentiek szerinti megbízási szerződés alapján a "B" cég által az "A" cég megbízása szerint kibocsátott bérleti díjról szóló számlákat "A" cégnek kell tételesen könyvelnie, a bérleti díj árbevételkénti elszámolásával és a fizetendő áfa rögzítésével, bevallásával, a bérleti díj szerinti árbevételt az "A" cégnél kell az iparűzésiadó-alap megállapítása során számításba venni.Lényeges, hogy a "B" cég csak postás (el kell juttatnia a számlákat az "A" céghez), de nem könyveli az "A" cég számlái alapján az "A" céget megillető bérleti díjat.A bérlőktől beszedett bérleti díjat a "B" cég az "A" céggel szembeni kötelezettségként kell, hogy könyvelje (T 384, 381 – K 4798), majd utalja át az "A" cégnek (T 4798 – K 384), felsorolva tételesen, hogy az egyes bérlők mennyit fizettek, esetleg tételesen azt is, hogy mennyi a hátralék, és mennyi a túlfizetés (előrefizetés)."B" cégnél csak akkor lehet árbevételt elszámolni, ha a megbízási szerződésben a megbízás szerinti feladatok ellátásáért díjat számolhat fel, amelyet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]módon.A kérdés szerint az alapítvány - bérleti szerződés alapján - 30 hónapig bérleti díjat (és nem előleget) fizet a bérbeadónak, amelyet - helyesen - a bérbeadónál árbevételként számolnak el. Az alapítvány 30 hónap után - saját döntése alapján - megvásárolhatja (nem köteles megvásárolni) az ingatlant. Ha az alapítvány a megvásárlás mellett dönt, akkor meg kell határozni az ingatlan eladási árát (piaci értékét), de azt csökkenteni kell a 30 hónapra fizetett bérleti díj összegével, és az így csökkentett eladási árat kell az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jutó bérleti díjat árbevételként - minden üzleti évben - el kell számolni. A bérleti díjat tehát a bérbeadónak - a bérleti szerz ő désben meghatározott id ő szakonként - az áfa felszámításával számláznia kell (T 311 - K 91-92, 467), az áfa nélküli összeget árbevételként kell kimutatnia. (A bérl ő nek is könyvelnie kell az üzleti év fizetend ő bérleti díját az igénybe vett szolgáltatások között: T 522, 466 - K 454.)Mivel a bérl ő a bérleti díjat nem fizeti meg a megállapodásnak megfelel ő en, a bérbeadó az 5. év végéig a mérlegében kiegyenlítetlen követelést mutat ki, a bérbevev ő pedig kiegyenlítetlen kötelezettséget. Az 5. év végén a bérbevev ő nek számláznia kell az áfa felszámításával a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást: T 311 - K 91-92, 467, a bérbeadó pedig beruházásként könyveli a számlázott összeget: T 161, 466 - K 455, majd rendeltetésszer ű en használatba veszi azt: T 123 - K 161. Ezt követ ő en - mivel a bérleti díjjal azonos a bérbe vett ingatlanon végzett beruházás - a bérbeadó a 311. számlát összevezeti a 455. számlával, a bérbevev[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fizetéssel érintett időszak utolsó napját (január 31-e) követő 60. nap (március 31-e).A rezsiköltségek - feltételezhetően - közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázásánál is az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja alkalmazható, ha a rezsiszámlában elszámolt időszakok utolsó napját követő 60 napon belül megtörténik a számla kiállítása úgy, hogy a fizetési határidő is a 60. napon belül (legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 60. nap) legyen. (Például, ha a közüzemi számla a januári fogyasztásról szól, akkor erről az adott bérlő részére a számlát olyan időponttal kell kiállítani, hogy az ellenérték megtérítésének esedékessége, a fizetési határidő maximum március 31-e legyen! Ha nem ilyen módon állították ki a számlát, az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja akkor is március 31-e lesz.A közös költséggel kapcsolatosan a közös költség tartalmától idegen számlázási rendszert alakítottak ki. A cégen belül szabályozni kell, és a bérlőkkel el kell fogadtatni, hogy mit tekintenek a közös költséghez tartozónak, azt hogyan kell megállapítani, hogyan kell a bérlők között felosztani (milyen vetítési alappal), a közös költségekre milyen befizetéseket kell teljesíteni, az éves szinten felmerült közös költségekkel mikor kell elszámolni, felosztani, és a még nem rendezett összeget megfizetni. Az erről készült elszámolást el kell fogadtatni a bérlőkkel, az elszámolásnak bérlőnként kell tartalmaznia az őket terhelő - éves szintű - közös költséget. A közösköltség-elszámolás a közös költségek elszámolásának a bizonylata. Ez esetben a közös üzemeltetés számviteli szabályai szerint kell eljárni, a közös üzemeltetésben részt vevő bérlőket terhelő közös költségeket a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, a közös üzemeltetőnél a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni. A közös költség áthárítása tehát nem szolgáltatás, nem termékértékesítés, így azt számlázni nem kell, de nem kell számlázni az előre befizetett összegeket sem.Abban az esetben indokolt számlázni, ha valamely szolgáltatást konkrét bérlőhöz, több bérlőhöz lehet kapcsolni (például különböző karbantartási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hozzájárulást a 36 hónapra kifizetett bérleti díj alapján kell megállapítani, levonni és bevallani, befizetni. (Az adóévben megszerzett jövedelmet kell az adóalanynál számításba venni.)Ha a kérdező cég a lakásokat gazdálkodó szervezettől bérli, és - szerződés alapján - 36 hónap bérleti díját előre megfizeti, akkor a bérleti díjat fizető cégnek - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - az igénybe vett szolgáltatásként elszámolt 36 hónap bérleti díjából csak az maradhat a költségek között, ami a bérleti időszak tárgyévre jutó részére arányosan jut, az ezt meghaladó részt a következő évekre (a 36 hónapból hátralévő részre) időbelileg el kell határolni (T 3923 - K 522). Az időbeli elhatárolást az elkövetkező években időarányosan kell megszüntetni (T 522 - K 3923).Az előbbiekkel azonos módon kell elhatárolni a magánszemély részére kifizetett bruttó bérleti díjat is.A kérdező cég az általa bérbe vett lakásokat bérbe adja, hasonló módon, azaz azzal - a szerződésben kikötött - feltétellel, hogy a lakásbérlő 36 hónap bérleti díját előre fizesse meg. A bérbe adó cégnek 36 hónap bérleti díjat kell számláznia, a bérleti díjat árbevételként kell elszámolnia (T 311 - K 91-92). Mivel a bérbe adott lakások bérbevételéért fizetett bérleti díjat - időbeli elhatárolással - 36 hónap költségeként kell elszámolni, a kapott bérleti díjat is - az összemérés számviteli elv érvényesülése érdekében - ezen időszakra időbelileg el kell határolni[…] részlet vége a válaszból.