Előre fizetett bérleti díj kezelése, visszafizetése

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés - a vis maior esetét kivéve - se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak - a szerződés konkrét rendelkezése alapján - minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani - a szerződés szerint - az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?
Részlet a válaszából: […] ...szempontból nincs lehetőség a bevételt a bérbeadás éveire elosztva figyelembe venni.A második kérdés értelmezhetetlen. A kft. 15 év bérleti díját fizeti meg előre, amely azonban a kft.-nél nem árbevétel, hanem igénybe vett szolgáltatás költsége (T 522, 466 - K 454,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Társasháznak fizetett bérleti díj adója

Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.
Részlet a válaszából: […] ...egymás közötti elszámolását segíti elő) is szerepeltethetők a számlán. Az ügyletről kiállított számviteli bizonylaton/számlán a bérleti díj (mennyisége és a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára alapján) teljes (bruttó) összegét kell szerepeltetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Bérleti díj beszámítása az eladási árba

Kérdés: Két cég szerződéssel megegyezik egy gép bérlésében úgy, hogy 2018-ban és 2019-ben milyen díjat kell fizetnie a bérbevevőnek, és utána 2020-ban, ha vételi szándék van, megveheti a gépet a kifizetett bérleti díjak beszámításával (az összes bérleti díj azonos a teljes vételárral). A bérbeadó 2020-ban kiállított egy számlát a gép teljes értékéről, valamint mínusszal ugyanilyen összegűt a bérleti díjakról, így a számla végösszege nulla. Helyes így a számlakiállítás? Ilyen esetben hogyan kell azt a számlát könyvelni a bérbevevőnél? Ezen számla alapján aktiválhatja a gépet a teljes értékkel, és értékcsökkenést számolhat el, vagy csak a számla végösszegével, azaz nulla értéken lehet aktiválni, és természetesen akkor nincs értékcsökkenés? Helyesen állította ki a számlát a bérbeadó?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, ha ennek nem tesz eleget, adóhiánya lesz!)Azzal, hogy a bérbeadó a kérdés szerinti számlát állította ki, valójában a bérleti díjként kifizetett összeget sztornírozta. Ez viszont nem valós, mivel a szerződés nem erről szól, és a bérbevevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Bérleti díj mint eszközérték - hipa

Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Mivel jelen esetben a fizetett bérleti díj nem költség, hogyan kell számítani az eszközértékét?
Részlet a válaszából: […] ...főszabályként a Tao-tv. rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírást, a költségként elszámolható bérleti díj, lízingdíj összegét veheti eszközérték címén figyelembe. Mindezzel kapcsolatban hangsúlyos, hogy a Htv. fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Felújítás beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszából: […] ...További feltételezés: a bérbevevő (a cég) a magánszeméllyel kötött - a Ptk. előírásainak megfelelő - bérleti szerződés szerinti bérleti díjat fizet havonta, amelyet az igénybe vett szolgáltatások között költségként számol el és mutat ki kötelezettségként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Bérleti díj elhatárolása

Kérdés: Társaságunk irodaházakban területet bérel 10 éves időszakra, és ezeket a területeket albérletbe adja, rövidebb időszakokra. A bérleti időszak során a bérleti díj nem egyenletes, az első évben jelentős kedvezménnyel tudjuk bérelni a területet. Ennek üzletpolitikai megfontolásai vannak, mivel ezen időszak alatt a kihasználtság nagyon alacsony. A kezdeti időszakra vonatkozóan el kell-e határolni az időarányos bérleti díjat? A bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak nem függ a kihasználtsághoz, időhöz kötött.
Részlet a válaszából: […] ...a bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak a kihasználtsághoz, időtartamhoz kötött. Azt is fel kell tételeznünk, hogy a kedvezményes bérleti díjjal biztosított bérletidíj-fizetést a későbbiek során nem kell a bérbeadó részére megfizetni.A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Előre fizetett bérleti díj

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve számviteli elszámolására is. Szíveskedjenek ismertetni az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat.
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének b) pontja szerint döntött, hogy az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását adókötelessé teszi, az adóalapjára (a bérleti díjra) az áfát 27 százalékkal számolja el.Feltételezhetően a bérbeadó az adott negyedéven belül állítja és bocsátja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...érthető a kérdés! Az a cég, amelyik ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, amelynek a könyveiben a bérbe adott ingatlan van, amelyik bérleti díjat kíván elszámolni, nem teheti meg, hogy a bérlőkkel ne legyen szerződéses kapcsolatban. A kérdésben leírtak csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Bérletidíj-fizetés, majd ingatlanvásárlás

Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána - saját döntése szerint - megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott tartalmuknak megfelelő összegben és módon.A kérdés szerint az alapítvány - bérleti szerződés alapján - 30 hónapig bérleti díjat (és nem előleget) fizet a bérbeadónak, amelyet - helyesen - a bérbeadónál árbevételként számolnak el. Az alapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Bérleti díj kompenzálása beruházással

Kérdés: Ingatlant adunk bérbe 5 év időtartamra, amelyen a bérlő beruházást végez (pályázati forrásból). A bérleti időtartam lejárta után a bérlő által létesített beruházás a bérbeadó tulajdonába kerül. A vételár az 5 évi bérleti díj. Milyen jogcímen számlázza a bérleti díjat a bérbeadó, ha az az 5. év végén egy adásvétel ellentétele lesz?
Részlet a válaszából: […] ...kell mutatni. Az ingatlan bérbeadását bérleti szerz ő dés támasztja alá, amelyben rögzítették a bérbeadás teljes id ő tartamát, és a bérleti díj havi, negyedévi vagy éves összegét (akár az 5 év teljes bérleti díját is!). Tekintettel azonban arra, hogy az üzleti évr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.
1
2
3
6