Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

53 találat a megadott bérleti díj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Bérleti díj beszámítása az eladási árba
Kérdés: Két cég szerződéssel megegyezik egy gép bérlésében úgy, hogy 2018-ban és 2019-ben milyen díjat kell fizetnie a bérbevevőnek, és utána 2020-ban, ha vételi szándék van, megveheti a gépet a kifizetett bérleti díjak beszámításával (az összes bérleti díj azonos a teljes vételárral). A bérbeadó 2020-ban kiállított egy számlát a gép teljes értékéről, valamint mínusszal ugyanilyen összegűt a bérleti díjakról, így a számla végösszege nulla. Helyes így a számlakiállítás? Ilyen esetben hogyan kell azt a számlát könyvelni a bérbevevőnél? Ezen számla alapján aktiválhatja a gépet a teljes értékkel, és értékcsökkenést számolhat el, vagy csak a számla végösszegével, azaz nulla értéken lehet aktiválni, és természetesen akkor nincs értékcsökkenés? Helyesen állította ki a számlát a bérbeadó?
Részlet a válaszból: […]ezen piaci érték alapján mennyi a fizetendő áfa. (Az átadó bérbeadót ugyanis áfafizetési kötelezettség terheli, ha ennek nem tesz eleget, adóhiánya lesz!)Azzal, hogy a bérbeadó a kérdés szerinti számlát állította ki, valójában a bérleti díjként kifizetett összeget sztornírozta. Ez viszont nem valós, mivel a szerződés nem erről szól, és a bérbevevő a gépet 2018-2019-ben - a kérdés alapján - ténylegesen is használta mint bérelt gépet.A leírtakból következően a kérdés szerinti számlakiállítás jogszabályellenes, nem egyeztethető össze sem a Ptk., sem az Szt., de még az Áfa-tv. előírásaival sem.A kérdező cég tehát térítés nélkül kapott egy gépet, amelyet piaci értéken kell állományba venni (T 13, 466 - K[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8382
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Bérleti díj mint eszközérték - hipa
Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Mivel jelen esetben a fizetett bérleti díj nem költség, hogyan kell számítani az eszközértékét?
Részlet a válaszból: […]figyelembe venni az adóalap-megosztás során. Eszerint a Tao-tv. hatálya alá tartozó vállalkozó főszabályként a Tao-tv. rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírást, a költségként elszámolható bérleti díj, lízingdíj összegét veheti eszközérték címén figyelembe. Mindezzel kapcsolatban hangsúlyos, hogy a Htv. fenti rendelkezése nem a ténylegesen költségként elszámolt, hanem a költségként elszámolható bérleti díj figyelembevételét írja elő. Így az eszközérték-számítás menetét nem befolyásolja, hogy az Szt. előírásaiból egyes esetekben - ha a bérlet megfelel a közvetített szolgáltatások fogalmának - az következik, hogy az adózót terhelő bérleti díjat a ráfordítások között kell elszámolni. Ebből következően az eszközérték megállapítása során figyelembe kell venni azon ingatlanbérleti díjak összegét is, melyeket a vállalkozó az Szt. szerint költségként számolhatna el, de az Szt. más előírásai alapján - közvetített szolgáltatások értékeként - a ráfordítások között mutat ki. Megjegyzem továbbá, hogy a Htv. az eszközérték-megállapítás szabályai között azt is rögzíti - mintegy kisegítő szabályként -, hogy ha az adott eszköz után a vállalkozó a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8337
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3. találat: Felújítás beszámítása a bérleti díjba
Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszból: […]magánszemélynek. (A nettó bérleti díj lehet maximálisan az az összeg, amely beszámítás esetén beszámítható!)A bérleti díjba történő beszámításnak azonban az is feltétele, hogy különmegállapodásban rögzítsék az elvégzendő, de a Ptk. szerint a bérbeadóra tartozó munkákat, azok várható összegét, továbbá a havonta beszámítandó összeget (ami nem lehet több, mint a nettó bérleti díj), a beszámítás időtartamát, valamint azt is, hogy a bérleti időszak alatt a bérbevevő által beszámításra nem kerülő összeget a bérbeadó mikor és hogyan rendezi, rendezi-e egyáltalán, illetve ha a teljes nettó bérleti díj nem kerül beszámításra, a bérbevevő azt továbbra is havonta rendezi.A különmegállapodásnak megfelelő munkákat a bérleményen a bérbevevő elvégzi (vagy elvégezteti), azok közvetlen és számlázott költségeit a költségnem-számadásban elkülönítetten rögzíti. Ha a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor azt befejezetlen termelésként kell kimutatnia. Amennyiben a felújításnak nevezett munka befejeződött, a ténylegesen elvégzett munkát a bérbevevőnek az áfa felszámításával piaci értéken számláznia kell, és a bérbe adó magánszeméllyel szembeni követelésként kimutatni az árbevételkénti elszámolás mellett.A különmegállapodás szerinti beszámítást így a bérleti díj miatt a bérbeadóval szembeni kötelezettségszámla és a bérbeadóval szembeni követelésszámla között kell könyvelni.Amennyiben a bérlemény felújításának a bérbeadó felé számlázott költsége nem kerül teljes összegében beszámításra (a követelésszámlán maradó egyenleg), azt a magánszemély nettó jövedelmének kell tekinteni, és annak adóját, járulékát a magánszemélynek meg kell fizetnie az adóhatóság felé.Ha a kérdező cég a bérbevevő, és a bérbeadó is társaság, akkor is a leírtak szerint kell eljárni a beszámítás során. Eltérés a bérleti díj számlázásánál lehet (áfaköteles lehet), továbbá a bérbevevő által számlázott összeget, ha az az Szt. szerinti felújítás, akkor felújításként, ha nem felújítás (nagyjavítás), akkor igénybe vett szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8131
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4. találat: Bérleti díj elhatárolása
Kérdés: Társaságunk irodaházakban területet bérel 10 éves időszakra, és ezeket a területeket albérletbe adja, rövidebb időszakokra. A bérleti időszak során a bérleti díj nem egyenletes, az első évben jelentős kedvezménnyel tudjuk bérelni a területet. Ennek üzletpolitikai megfontolásai vannak, mivel ezen időszak alatt a kihasználtság nagyon alacsony. A kezdeti időszakra vonatkozóan el kell-e határolni az időarányos bérleti díjat? A bérletidíj-mentes vagy kedvezményes időszak nem függ a kihasználtsághoz, időhöz kötött.
Részlet a válaszból: […]szerepel, hogy például a 10 éves bérleti időszak első hat hónapjában nincs bérleti díj, a következő hat hónapban kedvezményes a bérleti díj, azt követően pedig teljes összegű, akkor a társaságnál az első hat hónapban nincs bérletidíj-elszámolás, a következő hat hónapban a kedvezményes bérleti díj jelenik meg költségként, ezt követően pedig minden hónapban a teljes összegű bérleti díj. A költségként így elszámolt bérleti díjat időbelileg elhatárolni nem lehet, az óvatosság számviteli alapelv nem ad erre lehetőséget, de nem is indokolt, mivel az albérletbe adás is csak fokozatosan valósul meg.Az albérlők által fizetett, bérleti szerződés szerinti díjat a bérbeadás időtartamára kell árbevételként elszámolni, függetlenül - a fentebb említett - költségelszámolástól.Más a helyzet azonban akkor, ha a bérbeadóval kötött szerződés szerint a társaságnak a 10 év alatt, havonta X összegű bérleti díjat kell fizetnie, de a szerződés szerint az első hat hónapban nem kell fizetnie, a második hat hónapban kedvezményes összeget kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7952
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Előre fizetett bérleti díj
Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve számviteli elszámolására is. Szíveskedjenek ismertetni az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat.
Részlet a válaszból: […]bérleti díjra) az áfát 27 százalékkal számolja el.Feltételezhetően a bérbeadó az adott negyedéven belül állítja és bocsátja ki a számlát, amely számla az Áfa-tv. 169. §-a szerinti adatokat tartalmazza. Célszerű a számlán feltüntetni az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének a) pontjára hivatkozást, hogy egyértelmű legyen, az áfa szempontjából a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, azaz a tárgynegyedév első hónapjának 10. napja.Számviteli szempontból a számlán szerepeltetni kell a bérleti időszakot (a tárgynegyedév első és utolsó napjának megjelölésével). Ennek különösen akkor van jelentősége, ha akár a bérbeadónál, akár a bérbevevőnél az üzleti év eltér a naptári évtől. (A tárgynegyedévből a következő üzleti évre jutó bérleti díjat időbelileg el kell határolni.)Ha az üzleti év nem tér el a naptári évtől, a tárgynegyedév naptári negyedévet jelent, akkor a tárgynegyedév első hónapjában kibocsátott számla alapján a bérleti díj teljes összege a bérbeadónál árbevételként elszámolandó (elszámolható), a fizetendő áfa teljes összegében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7818
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen
Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszból: […]árbevételt.Az egyszerűbb kapcsolattartás érdekében mit lehet tenni úgy, hogy elkerülhető legyen az egyszer fizetett bérleti díj kapcsán a kétszeres helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség?A Ptk. Hatodik könyvének XXXIX. Fejezete taglalja a megbízási szerződéssel kapcsolatos követelményeket. A megbízási szerződés alapján a megbízott (ez a "B" cég) a megbízó (ez az "A" cég) által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (de lehet ingyenes is a feladatok ellátása).Javaslat tehát az, hogy az "A" cég (mint megbízó) kössön megbízási szerződést a "B" céggel, amelyben a "B" cég feladataként legalább a következőket rögzítsék:– "B" cég az "A" cég nevében, az "A" cég javára kösse meg a bérleti szerződést "A" cég bérlőivel (bérbeadó "A" cég), ennek alapján a bérleti díj csak "A" céget illeti meg;– "B" cég gondoskodjon "A" cég bérletidíj-számláinak kibocsátásáról úgy, hogy a számla az "A" cég Áfa-tv.ben előírt adatait tartalmazza (Áfa-tv. 160. §-a), többek között "A" cég számlasorszámát, "A" cég adószámát;– "B" cég szedje be az "A" céget megillető bérleti díjat, és legkésőbb a tárgyhónapot követő 5. napjáig utalja át "A" cégnek.A fentiek szerinti megbízási szerződés alapján a "B" cég által az "A" cég megbízása szerint kibocsátott bérleti díjról szóló számlákat "A" cégnek kell tételesen könyvelnie, a bérleti díj árbevételkénti elszámolásával és a fizetendő áfa rögzítésével, bevallásával, a bérleti díj szerinti árbevételt az "A" cégnél kell az iparűzésiadó-alap megállapítása során számításba venni.Lényeges, hogy a "B" cég csak postás (el kell juttatnia a számlákat az "A" céghez), de nem könyveli az "A" cég számlái alapján az "A" céget megillető bérleti díjat.A bérlőktől beszedett bérleti díjat a "B" cég az "A" céggel szembeni kötelezettségként kell, hogy könyvelje (T 384, 381 – K 4798), majd utalja át az "A" cégnek (T 4798 – K 384), felsorolva tételesen, hogy az egyes bérlők mennyit fizettek, esetleg tételesen azt is, hogy mennyi a hátralék, és mennyi a túlfizetés (előrefizetés)."B" cégnél csak akkor lehet árbevételt elszámolni, ha a megbízási szerződésben a megbízás szerinti feladatok ellátásáért díjat számolhat fel, amelyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7750
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Bérletidíj-fizetés, majd ingatlanvásárlás
Kérdés: Az alapítvány ún. "bérleti szerződés és vételi jog alapításáról szóló megállapodást" kötött az ingatlanra. Az alapítvány havonta bérleti díjat fizet a bérbeadónak 30 hónapig, utána - saját döntése szerint - megvásárolhatja az ingatlant. Az ingatlan vételárába beszámítják az addig kifizetett bérleti díjat. Az ügylet bizonytalan kimenetelét az Szt. nem kezeli. Véleményünk szerint a bérbeadónál 30 hónapig bérleti díjat kell számlázni, azt árbevételként elszámolni. Amennyiben a szerződésben rögzített időpontban az alapítvány él a vételi jogával, és megvásárolja az ingatlant, az addig számlázott és megfizetett bérleti díjat előlegnek kell tekintenünk, s módosítanunk kell önrevízióval. Helyes az általunk vázolt megoldás? Ha nem, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszból: […]módon.A kérdés szerint az alapítvány - bérleti szerződés alapján - 30 hónapig bérleti díjat (és nem előleget) fizet a bérbeadónak, amelyet - helyesen - a bérbeadónál árbevételként számolnak el. Az alapítvány 30 hónap után - saját döntése alapján - megvásárolhatja (nem köteles megvásárolni) az ingatlant. Ha az alapítvány a megvásárlás mellett dönt, akkor meg kell határozni az ingatlan eladási árát (piaci értékét), de azt csökkenteni kell a 30 hónapra fizetett bérleti díj összegével, és az így csökkentett eladási árat kell az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7453
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Bérleti díj kompenzálása beruházással
Kérdés: Ingatlant adunk bérbe 5 év időtartamra, amelyen a bérlő beruházást végez (pályázati forrásból). A bérleti időtartam lejárta után a bérlő által létesített beruházás a bérbeadó tulajdonába kerül. A vételár az 5 évi bérleti díj. Milyen jogcímen számlázza a bérleti díjat a bérbeadó, ha az az 5. év végén egy adásvétel ellentétele lesz?
Részlet a válaszból: […]jutó bérleti díjat árbevételként - minden üzleti évben - el kell számolni. A bérleti díjat tehát a bérbeadónak - a bérleti szerz ő désben meghatározott id ő szakonként - az áfa felszámításával számláznia kell (T 311 - K 91-92, 467), az áfa nélküli összeget árbevételként kell kimutatnia. (A bérl ő nek is könyvelnie kell az üzleti év fizetend ő bérleti díját az igénybe vett szolgáltatások között: T 522, 466 - K 454.)Mivel a bérl ő a bérleti díjat nem fizeti meg a megállapodásnak megfelel ő en, a bérbeadó az 5. év végéig a mérlegében kiegyenlítetlen követelést mutat ki, a bérbevev ő pedig kiegyenlítetlen kötelezettséget. Az 5. év végén a bérbevev ő nek számláznia kell az áfa felszámításával a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást: T 311 - K 91-92, 467, a bérbeadó pedig beruházásként könyveli a számlázott összeget: T 161, 466 - K 455, majd rendeltetésszer ű en használatba veszi azt: T 123 - K 161. Ezt követ ő en - mivel a bérleti díjjal azonos a bérbe vett ingatlanon végzett beruházás - a bérbeadó a 311. számlát összevezeti a 455. számlával, a bérbevev[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7370
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás
Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?
Részlet a válaszból: […]fizetéssel érintett időszak utolsó napját (január 31-e) követő 60. nap (március 31-e).A rezsiköltségek - feltételezhetően - közvetített szolgáltatásként történő továbbszámlázásánál is az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja alkalmazható, ha a rezsiszámlában elszámolt időszakok utolsó napját követő 60 napon belül megtörténik a számla kiállítása úgy, hogy a fizetési határidő is a 60. napon belül (legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő 60. nap) legyen. (Például, ha a közüzemi számla a januári fogyasztásról szól, akkor erről az adott bérlő részére a számlát olyan időponttal kell kiállítani, hogy az ellenérték megtérítésének esedékessége, a fizetési határidő maximum március 31-e legyen! Ha nem ilyen módon állították ki a számlát, az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja akkor is március 31-e lesz.A közös költséggel kapcsolatosan a közös költség tartalmától idegen számlázási rendszert alakítottak ki. A cégen belül szabályozni kell, és a bérlőkkel el kell fogadtatni, hogy mit tekintenek a közös költséghez tartozónak, azt hogyan kell megállapítani, hogyan kell a bérlők között felosztani (milyen vetítési alappal), a közös költségekre milyen befizetéseket kell teljesíteni, az éves szinten felmerült közös költségekkel mikor kell elszámolni, felosztani, és a még nem rendezett összeget megfizetni. Az erről készült elszámolást el kell fogadtatni a bérlőkkel, az elszámolásnak bérlőnként kell tartalmaznia az őket terhelő - éves szintű - közös költséget. A közösköltség-elszámolás a közös költségek elszámolásának a bizonylata. Ez esetben a közös üzemeltetés számviteli szabályai szerint kell eljárni, a közös üzemeltetésben részt vevő bérlőket terhelő közös költségeket a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, a közös üzemeltetőnél a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni. A közös költség áthárítása tehát nem szolgáltatás, nem termékértékesítés, így azt számlázni nem kell, de nem kell számlázni az előre befizetett összegeket sem.Abban az esetben indokolt számlázni, ha valamely szolgáltatást konkrét bérlőhöz, több bérlőhöz lehet kapcsolni (például különböző karbantartási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6925
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Előre bekért bérleti díj kezelése
Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és - szerződés alapján - 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbe­adással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
Részlet a válaszból: […]hozzájárulást a 36 hónapra kifizetett bérleti díj alapján kell megállapítani, levonni és bevallani, befizetni. (Az adóévben megszerzett jövedelmet kell az adóalanynál számításba venni.)Ha a kérdező cég a lakásokat gazdálkodó szervezettől bérli, és - szerződés alapján - 36 hónap bérleti díját előre megfizeti, akkor a bérleti díjat fizető cégnek - az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében - az igénybe vett szolgáltatásként elszámolt 36 hónap bérleti díjából csak az maradhat a költségek között, ami a bérleti időszak tárgyévre jutó részére arányosan jut, az ezt meghaladó részt a következő évekre (a 36 hónapból hátralévő részre) időbelileg el kell határolni (T 3923 - K 522). Az időbeli elhatárolást az elkövetkező években időarányosan kell megszüntetni (T 522 - K 3923).Az előbbiekkel azonos módon kell elhatárolni a magánszemély részére kifizetett bruttó bérleti díjat is.A kérdező cég az általa bérbe vett lakásokat bérbe adja, hasonló módon, azaz azzal - a szerződésben kikötött - feltétellel, hogy a lakásbérlő 36 hónap bérleti díját előre fizesse meg. A bérbe adó cégnek 36 hónap bérleti díjat kell számláznia, a bérleti díjat árbevételként kell elszámolnia (T 311 - K 91-92). Mivel a bérbe adott lakások bérbevételéért fizetett bérleti díjat - időbeli elhatárolással - 36 hónap költségeként kell elszámolni, a kapott bérleti díjat is - az összemérés számviteli elv érvényesülése érdekében - ezen időszakra időbelileg el kell határolni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6832
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 53 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést