2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Könyvelés külföldön
Kérdés: Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
2. cikk / 2 Eltérés a számviteli törvény előírásaitól
Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
