2039 talált cikk a könyvelés kifejezésre

Kérdés: Elegendő-e a könyvelési szám a számviteli bizonylat egyetlen kiegészítő jelöléseként? A Számviteli Levelek 268. számában (2012. 07. 05.) megjelent 5499. számú válasz szerint a beérkező számlán elegendő egy azonosító szám, ha az ahhoz tartozó könyvelési tétel állandó és utólag ellenőrizhető. A Számviteli Levelek 481. számában (2023. 03. 09.) megjelent 9120. számú válasz szerint a könyvelőprogram is kontírozhat. Kérjük megerősíteni, hogy ez a hatályos számviteli, adózási és elektronikus megőrzési szabályok, valamint a NAV ellenőrzési gyakorlata alapján ma is irányadó-e? A gazdálkodónál nincs külön dokumentumkezelő rendszer. A program egyedi könyvelési számot ad; a papírbizonylatra csak ezt írják rá, az elektronikus eredetit pedig nem módosítják. A könyvelési szám, illetve az eredeti bizonylat azonosítója alapján a programban visszakereshetők az érintett főkönyvi számlák és a rögzítés adatai. Elegendő-e ez, vagy további adatot – például T/K számlaszámot, könyvelési dátumot vagy szignót – is fel kell tüntetni az alábbi bizonylatokon?
1. magyar nyelvű papírszámla;
2. idegen nyelvű, devizás külföldi számla;
3. elektronikus PDF-számla;
4. EDI-n érkező számla;
5. papíralapú bankkivonat;
6. elektronikusan letölthető bankkivonat vagy banki adatállomány;
7. banki API-n közvetlenül a könyvelési rendszerbe érkező számlaforgalmi adatok.
Az idegen nyelvű, devizás számlánál elegendő-e a könyveléshez szükséges adatok magyar jelentését, az alkalmazott számviteli árfolyamot, továbbá – ha eltér – az áfa szerinti árfolyamot és az annak meghatározásánál irányadó időpontot a programban, a bizonylathoz logikailag hozzárendelve rögzíteni? Kötelező-e ezek közül bármit fizikailag rávezetni a számlára, vagy ez csak praktikus eljárás? Szükséges-e teljes magyar fordítás? Az API-adatok esetében mi minősül eredeti számviteli bizonylatnak? Elegendő-e a banki tranzakcióazonosító és a könyvelési szám alapján létrejövő logikai kapcsolat, vagy külön elektronikus bankkivonatot is le kell tölteni és meg kell őrizni? Kérjük az 1–7. pont mindegyikére külön megjelölni, hogy elegendő-e az azonosítón alapuló logikai hozzárendelés. Ha nem, kérjük a további követelmény pontos jogszabályi alapját és minimális tartalmát is megadni.

Kérdés: A társaság 2025-ben önellenőrzés során talált egy 2023. évet érintő – nem jelentős összegű – hibát (a pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé tartozó tételt nem könyvelt), amelyet a 2025. évi eredménykimutatás tárgyévi oszlopában mutatott ki. Így annak az eredményhatása a 2025. évi adózott eredmény részét képezte. A társaság könyvvizsgálójának a véleménye szerint a fenti hiba hatásaként vizsgálni kellett volna azt is, hogy a 2023-ban nem könyvelt, de a 2023. évet érintő, 2025-ben feltárt és könyvelt hiba milyen hatással lett volna a 2024. évi saját tőkére a 2023. évi adózott eredmény átvezetése után. A könyvvizsgáló szerint, ha nem követik el a hibát, és 2023-ban a tételt könyvelik, akkor a 2023. évi adózott eredmény összege tartalmazza a hiba eredményhatását az eredménytartalékba történő átvezetés után a 2024. évi saját tőke is. Ez esetben vizsgálni kellett volna, hogy a hiba 2023. évi eredményhatása jelentős vagy nem jelentős hatással van-e a saját tőkére. Ezt a 2025. évi beszámoló mérlegében az előző évek módosításai oszlopban (tehát a középső oszlopban) fel kell tüntetni. Helyes-e a könyvvizsgáló meglátása?

Kérdés: Külföldi cég szétválik két cégre. A szétválás a magyarországi fióktelepet is érinti. A szétválás során létrejövő új fióktelep bejegyzése Magyarországon megtörtént 2025-ben. A szétválási terv 2026. 01. 01-én lépett hatályba. A terv szerint a korábbi fióktelep minden eszköze és forrása az új fióktelephez kerül a vagyonmérleg alapján a készletek kivételével (a készletek később értékesítésre kerülnek). 2026. 01. 01-én milyen tételek könyvelendők a régi és az új fióktelep könyveiben? Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetén az új fióktelepen a 2025. 12. 31-i értéken szükséges megnyitni az eredeti bruttó értéket és az eddig elszámolt értékcsökkenést, és a nettó értéken? Vagy a 12. 31-i nettó érték lesz az új fióktelepen a bruttó érték? A külföldi cég euróban vezeti a könyveit, a fióktelepek forintban. Ha a vagyonmérleg csak euróban készült, milyen árfolyamon szükséges az új fióktelepnél forintosítani? Milyen speciális adózási kérdések merülhetnek fel?

Kérdés: Egyre népszerűbb a NAV-tól letöltött bizonylatok feldolgozása a könyvelők körében. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a NAV-tól visszatöltött bizonylat adatai rendelkezésre állnak:
1. az eredeti bizonylat papíron jött létre, és megtalálható papíron,
2. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, és elektronikusan megvan,
3. az eredeti bizonylat papíron jött létre, de csak szkennelve található meg,
4. az eredeti bizonylat papíron jött létre, de sem papíron, sem szkennelve nincs meg,
5. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, de csak papíron található meg,
6. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, de sem papíron, sem elektronikusan nincs meg?
Azokban az esetekben, ha az adatok a NAV-tól történő lekérésben megtalálhatók, de a 3-4-5-6. esetekben nem állnak rendelkezésre a könyvelésben:
– az áfaelszámolásban szerepeltethetők-e,
– a számviteli elszámolásban rögzíthetők-e
ezek a bizonylatok?

Kérdés:

I. Tényállás
Egy magyar társaság (a továbbiakban „Társaság”) munkaviszonyban álló munkavállalója a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges kis értékű tárgyi eszközöket (pl. fülhallgató, monitor, egér) vagy egyéb eszközöket (pl. irodabútor) vásárolt webshopon keresztül. A webshop a számlát nem a Társaság, hanem a munkavállaló nevére állította ki. A magánszemély nevére kiállított számla javítására utólagosan nincs lehetőség. Az eszközök beszerzésére a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében került sor, és az eszközöket a beszerzést követően kizárólag vagy döntő részben a Társaság üzleti tevékenysége során használják. A Társaság a beszerzés ellenértékét a munkavállaló részére meg kívánja téríteni, illetve az eszközöket a könyveiben nyilvántartásba kívánja venni. A Társaság álláspontja szerint a gazdasági esemény tényleges tartalma alapján az eszközök a Társaság érdekében kerültek beszerzésre, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkavállaló nevére kiállított számla milyen módon alkalmas a számviteli elszámolás és az adójogi megítélés alátámasztására.
Kérdéseink:
1. Helyesen jár-e el a Társaság, ha a munkavállaló nevére kiállított számla ellenértékét a munkavállaló részére megtéríti, és az eszközt saját könyveiben eszközként vagy költségként elszámolja?
2. Az így elszámolt költség/ráfordítás társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül?
3. Amennyiben a Társaság jogosult az eszköz bekerülési értékének elszámolására, milyen dokumentumok alkalmasak annak igazolására, hogy az eszköz ténylegesen a Társaság üzleti tevékenységét szolgálja, és a gazdasági esemény a Társaság érdekében merült fel?
4. A munkavállaló nevére kiállított számla alapján megtérített összeg a munkavállaló oldalán keletkeztet-e adóköteles jövedelmet, amennyiben az eszköz a Társaság gazdasági tevékenysége érdekében került beszerzésre és használatra?
5. A Társaság könyvvezetése szempontjából megfelelő megoldásnak minősül-e, ha a megtérítendő ellenértéket a munkavállalóval szembeni kötelezettségként számolja el, majd annak megtérítésével zárja a gazdasági eseményt?
6. Mennyiben változtat az elszámolás módján, ha a fenti gazdasági esemény pénzügyi teljesítése a munkáltató vállalati bankkártyájával/hitelkártyájával kerül kifizetésre, de a számla a magánszemély nevére szól?
Tekintettel arra, hogy az eszközök beszerzéséről nem áll rendelkezésre a Társaság nevére kiállított számla, véleményünk szerint a munkavállalónak térített vagy a kereskedőnek kifizetett ellenértéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, és társaságiadóalap-növelő tételként szükséges beállítani. Milyen megoldással lehet elérni, hogy a Társaság fel tudja venni az eszközöket a nyilvántartásaiba, és értékcsökkenést tudjon elszámolni utánuk?

Kérdés: Használtérme-kereskedő kft. az érméket numizmatikai aukciós árverésen értékesíti. Az aukciós ház erről kiállít egy elszámolást, amelyben szerepelteti az induló és a leütési árat. A vevő kilétéről nincs tudomása a kft.-nek, a leütési árat az aukciós ház készpénzben kifizeti. Milyen bizonylatot kell kiállítania a cégnek az értékesítésről, és kinek a nevére, azaz ki a vevő?

Kérdés: A földmérő kft. a földhivatali adatszolgáltatások díjáról díjbekérőt kap. A díjbekérő alapján utaljuk az abban szereplő összeget, majd sokszor több héttel vagy éppen hónappal később kapunk számlát az utalt összegről. Kérem a könyvelési tételek kontírozását!

Kérdés: Ügyfelünkkel (aki részére termékeinket rendszeresen értékesítjük, szolgáltatást nyújtunk) abban állapodtunk meg, hogy az általunk értékesített termékekre, elvégzett szolgáltatásokra vonatkozó számlakibocsátási kötelezettségünknek helyettünk ügyfelünk tesz eleget. Ügyfelünk ezen vállalásának általában eleget tesz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy a helyettünk kiállított számlát nem küldi meg a teljesítést követően, esetenként később sem, vagy csak olyan számlát kapunk, amelyet ügyfelünk a NAV-hoz nem jelentett be. Számla hiányában nem könyvelhetünk, a vevői folyószámlát sem tudjuk egyeztetni (a NAV Online Számla Rendszerében rendelkezésre álló adatok alapján nem könyvelhetünk). Ilyen esetben mit lehet tenni?

Kérdés: Know-how, royalty díj könyvelése kapcsán kérdezem: A díj 5 évre szól, majd ez a tudás tulajdonjogilag átszáll a vevőre. A vevő a forgalom után jutalékot köteles fizetni azon termékek eladásából, amelynél ezt a know-how-t hasznosították. Hogyan könyvelem az egyszeri innováció/know-how díjat?

Kérdés:

100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?