Keresés eredménye

16 találat a megadott könyvelés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Könyvelés számlagyűjtők alapján
Kérdés: A könyvelőiroda a szállító társaság által kiállított egyedi számlákat nem könyveli, hanem a szállító társaság által kiállított számlagyűjtők alapján, összevontan könyveli az elábét, a szállítói tartozásokat, számolja el a számlagyűjtőben szereplő áfát. A számlagyűjtőben több időpontra vonatkozó számla van, de nem találhatók meg az egyedi számlákra vonatkozó valós adatok, teljesítési és fizetési időpontok. A szállítói társaság számlái le vannak fűzve csoportosítás és megjegyzés nélkül. A szállító társaság az általa kibocsátott számlagyűjtőn felhívja a figyelmet, hogy az könyvelésre és az áfa visszaigénylésére nem jogosít. Véleményem szerint nem teljesül az Szt. 165. §-a (2) bekezdésének a szabályszerű bizonylattal szembeni követelménye sem. Szerintem az áruvásárlás bizonylata a számla. Elfogadható-e a számlagyűjtők alapján történő könyvelés? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]elsődlegesen a főkönyvi számlával szoros kapcsolatban álló analitikus nyilvántartásokban rögzítsék, és onnan vezessék át a főkönyvi számlákra. A vevőnél a szállító főkönyvi számlájának azonban nem lehet analitikus nyilvántartása a szállító által készített számlagyűjtő.Az Áfa-tv. 164. §-a ad arra lehetőséget, ha az adóalany ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (gyűjtőszámlát) bocsát ki. A gyűjtőszámla tehát nem azonos a kérdés szerinti, a szállító társaság által kiállított számlagyűjtőkkel.A törvény előírásából egyértelműen következik, hogy minden egyes gazdasági eseményről a törvényi követelményeknek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7807
2. találat: Minden számlát könyvelni kell?
Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
Részlet a válaszból: […]jellemzően el tudja dönteni, hogy a könyvelt tétel a vállalkozási tevékenységet szolgálja vagy sem. Ebben a kérdésben azonban a végső szót az ügyvezetőnek kell kimondania.Ha a kft. nevére szóló számlán olyan termékbeszerzés, illetve igénybe vett szolgáltatás szerepel, amely nem a vállalkozási tevékenységet szolgálja, akkor azt a könyvelőnek- magánszemély részére adott juttatás esetén a személyi jellegű egyéb kifizetések között (mint béren kívüli juttatás, illetve egyes meghatározott juttatás) kell elszámolni, gondoskodva arról, hogy az azt terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás is bevallásra és befizetésre kerüljön az ügyvezető egyetértésével;- szolgáltatásnyújtás, illetve termékátadás történhet nem magánszemély részére is, ez esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7103
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Könyvelés időpontja
Kérdés: Könyvelőprogramunk nem tartalmazza a könyvelés időpontját. Ezért az Szt. 167. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltaknak megfelelve jelenleg minden szállítói számlán külön feltüntetjük a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontját. Megfelelne-e a számviteli törvény előírásának az a módszer, ha - a számviteli politikának megfelelően - a havonta egyszer rögzített számlák rögzítésének dátumát a könyvviteli programból naplósorszám szerint lehúzott összesített listára vezetjük fel? (Vevők esetében a számlázóprogramból közvetlenül történik a feladás.)
Részlet a válaszból: […]igazolásának feltüntetése. Ezt nem helyettesítheti az a kérdésben rögzített - javasolt - módszer, mely szerint csak a könyvviteli programból naplósorszám szerint lehúzott összesített listára vezetik fel a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítés időpontját.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján van arra lehetőség, hogy a nem pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6776
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Könyvelés a főkönyvi számlákon
Kérdés: Integrált könyvelőszoftverrel könyvelünk. A számlázóprogramból integrálódnak a főkönyvbe az értékesítésről készült számlák. A negatív előjelű tételek a főkönyvi kartonra nem a hagyományos könyvelést követve, a Követel oldalra kerülnek pozitív összegben, hanem a Tartozik oldalra negatív összegben. Elfogadható-e ez a megoldás? Sérti-e ez a gyakorlat a törvényt?
Részlet a válaszból: […]áfához is. Kérdésessé válhat, hogy a fizetendő áfát, illetve annak csökkenését miként támasztja alá az a főkönyvi kivonat, amelynek a Követel oldalán a pozitív tételek között negatív előjelű tételek is szerepelnek.Hasonlóan a vevőknél is. A kérdésben leírtak szerint a konkrét vevő számlája Tartozik oldalára kerül a kimenő számla alapján a társaságnak a vevővel szembeni követelése pozitív előjellel, és Tartozik oldalára kerül, de negatív előjellel ennek a követelésnek a csökkenése is. Ebből a logikából következően a Tartozik oldalra kell könyvelni azt is negatív előjellel, amikor a vevő törleszti, illetve kiegyenlíti a tartozását, de az értékvesztés elszámolását, a behajthatatlankénti leírását is stb. Természetesen azt nem lehet megtenni, hogy a vevőket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6280
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Könyvelés külföldön
Kérdés: Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!
Részlet a válaszból: […]jelenteni az adózó iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást, online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt [Art. 16. §-a (3) bekezdésének g) pontja]. Itt kell megemlíteni, hogy a cégtörvény értelmében főszabályként a cég székhelye, a cég levelezési címe az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása történik [Ctv. 7. §-ának (1) bekezdése].Az Áfa-törvény szerint a megőrzési kötelezettség teljesíthető a papíralapon kibocsátott okirat elektronikus formában történő megőrzésével is. Elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6278
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Könyvelés bizonylatok hiányában
Kérdés: Közhasznú alapítvány könyvelését vállaltam el. Nem figyeltek a számlák gyűjtésére. Van ingatlanjuk, ahol nyaraltatnak. A mérleget hasra­ütésszerűen készítették el, csak a bank stimmel. Nekem meddig kötelező visszakönyvelnem? Mennyire lehet figyelembe venni az elévülési időket? Számla hiányában nem fedi a valóságot. Az induló tőkét 15-20 éve elköltötték. Jegyzőkönyvet szeretnék felvenni, hogy csak innentől vállalom a felelősséget a könyvelésért.
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás végzését elvállalta. Ez ugyan történhet az üzleti évben év közben is, meg év elején is. Ha év közben vállalta a megbízást, akkor a jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt is, hogy a tárgyévi bizonylatokat teljes körűen a könyvelő rendelkezésére bocsátották-e vagy sem. Ez utóbbi esetben indokolt a rendelkezésre bocsátás határidejét rögzíteni, és ettől függővé tenni a megbízás elvállalását.Itt utalunk arra, hogy - a jegyzőkönyvtől függetlenül - a könyvelő a megbízójával olyan szerződést kössön, amelyben - többek között - részletesen szabályozzák a könyveléshez, az adóbevallásokhoz szükséges alapbizonylatok átadás/átvételének a módját, helyét, időpontját, teljeskörűségének dokumentumait, majd tisztázzák ezek és az ezekből készült[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6155
Kapcsolódó tárgyszavak:
7. találat: Értékesített termékek önköltsége
Kérdés: Társaságunk költségnemre és költséghelyre is könyvel. Egyedi termelőgépeket, gyártóeszközöket állítunk elő. A 2011. évben indított munkaszámon van 50 db félkész termék költsége, amelyet 2011. 12. 31-én befejezetlen termelésként mutattunk ki. Ebből 20 db-ot 2012-ben eladtunk, de újabb munkaszámot indítottunk el, amelyre költségek kerültek. A megmaradt 30 db eladása 2013-ban esedékes, újabb munkaszámmal és költséggel. Az utókalkulációnál helyesen járok el, ha a 3 munkaszám összes költségét (a 2013. évit is) bearányosítom a 30 darab termékre? Ez lesz az, amit a mérlegbe beállítok befejezetlen termelésként a 2011-ben indított munkaszámon.
Részlet a válaszból: […]szempontjából nem mindegy). Ha azonos termékekről, azonos előállítási szakaszban lévő 50 termékről lenne szó, akkor a 2012-ben értékesített 20 db 2011-ben felmerült költségeinek arányosítással történő meghatározása elfogadható, hozzávéve az ezen 20 db termékhez kapcsolódóan felmerült 2012. évi költségeket.Az 50 db-ból 30 db-ot 2013-ban értékesítenek. Ezeknek van - az előbbiek szerint - arányosítottan megállapított 2011. évi közvetlen költségük, a 2012-ben ténylegesen felmerült, és ehhez a 30 db-hoz kapcsolódó közvetlen költségük,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5889
8. találat: Könyvelői feladatok átvétele
Kérdés: 2010 márciusában átvettük egy cég könyvelését. Elszámolási viták miatt az előző könyvelő a 2009. évi főkönyvi kivonatot nem bocsátotta a rendelkezésünkre. A 2010. évet rendesen könyveltük, de a nyitó tételek hiányában nem tudunk valós mérleget adni. Mit tehetünk? Nincs meg a számvitel folyamatossága. Megteheti ezt az előző könyvelő? Mennyire terjed ki a felelősségünk?
Részlet a válaszból: […]analitikus nyilvántartásokat stb.). Amennyiben ezt a könyvelő nem teszi (nem tette) meg, akkor már 2010 júniusában a cégnek kezdeményeznie kellett volna a bíróságon a könyvelő felelősségre vonását, arra kötelezni a könyvelőt, hogy a cég nála lévő bizonylatait, dokumentumait sürgősen szolgáltassa vissza. Mindez a cég képviselőjének a feladata, felelőssége! Mit tehet az új könyvelő? Ha a cég képviselője nem járt el az előző bekezdésben leírtak szerint, akkor erre a figyelmét fel kellett hívni. Ha ennek ellenére nem intézkedett, a 2010. évi beszámoló szabályszerűségével kapcsolatos felelősséget írásban a cég képviselőjére át kellett hárítani. Ha ezt az új könyvelő nem tette meg, a következményekért őt is felelősség terheli. A 2009. évi főkönyvi kivonat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5052
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Könyvelői feladatok átvétele
Kérdés: Átvettem egy 2003 óta működő cég könyvelését. A tulajdonos az előző könyvelőtől nem hivatalos formában vette át az anyagokat. A különböző évek főkönyvi kartonjai, analitikái, bizonylatai, bevallásai, beszámolói hiányosak. A 2007. évi beszámolót nem lehet elkészíteni, mivel a 2006. évi beszámolót alátámasztó főkönyvi kivonat, analitika is hiányzik. A tulajdonos szerint az előző könyvelő a hiányzó dokumentumokat már nem fogja átadni. Mit csináljak? Javasoltam, hogy írásban szólítsuk fel a hiányzó anyagok átadására. Ha mégsem kapunk, akkor jegyzőkönyv felvételével és a meglévő adatok alapján nyitjuk meg a könyvviteli nyilvántartásokat és készítjük el a beszámolót. Az adóbevallásokat a rendelkezésre álló tárgyévi adatok alapján készítettem el.
Részlet a válaszból: […]formában megőriznie. Ezen törvényi előírásból következően törvényesen a könyvelő csak a tárgyévi üzleti évre vonatkozó bizonylatokat tarthatja magánál, őrizheti, amelyeket legkésőbb az üzleti évről készült számviteli beszámoló elfogadása, az éves adóbevallások benyújtása után indokolt a megbízónak átadni. Az adott esetben a 2006. évi összes bizonylatot, dokumentumot a könyvelőnek bizonyítható módon legkésőbb 2007. május 31-éig a megbízó részére át kellett volna adni. A hivatkozottakból az is következik, ha ezt a könyvelő nem tette meg, akkor a cég képviselőjének azokat a könyvelőtől kérnie kellett volna. A kérdés szerint ezt nem tette meg. Mit lehet tenni 2008-ban? Feltételezve, hogy van a könyvviteli és egyéb szolgáltatások végzésére vonatkozóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3784
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Könyvelőváltás esetén a teendők
Kérdés: A kft. 2008. szeptember 30-ával könyvelőt szeretne váltani. Hogyan, mi módon kell a törvényeknek megfelelően megválni az előző könyvelőtől? Milyen kivonatokat, listákat, főkönyvi anyagokat, bevallásokat stb. (miket még?) kell a régi könyvelőnek átadnia a kft.-nek? Mivel új könyvelőprogrammal fog a kft. dolgozni, ezért az egész 2008. évet újra kell könyveltetni? A régi könyvelő meddig köteles megőrizni a digitális adatállományait? Mi a teendő, ha évekkel később adóellenőrzést végeznek a kft.-nél, és szükség lenne a régi könyvelő ismereteire és adatbázisára? A gördülékeny könyvelőváltás lépéseit szeretnénk megtudni!
Részlet a válaszból: […]a főkönyvi kivonat, az analitikus és részletező nyilvántartások (áfaanalitika, bérszámfejtéshez kapcsolódó analitikák, vevő- és szállítóanalitika, feladások, egyéb adóbevallásokhoz kapcsolódó analitikák stb.), a bevallások. Az Szt. 169. §-a (2) bekezdésének előírása szerint a könyvviteli elszámolást alátámasztó számviteli bizonylatokat legalább 8 évig kell a gazdálkodónak (az adott esetben a kft.-nek) olvasható formában megőriznie. Ezen törvényi előírásból következően törvényesen a könyvelő csak a tárgyévi üzleti évre vonatkozó bizonylatokat tarthatja magánál, őrizheti, amelyeket legkésőbb az üzleti évről készült számviteli beszámoló elfogadása, az éves adóbevallások benyújtása után indokolt a megbízónak átadni. A volt könyvelő a tárgyévi -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3754
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés