Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...el)– a foglalkoztató (a munkaadó) a Tbj-tv. 19. §-ának (1)bekezdése szerint 2008-ban 24%-os nyugdíj-biztosítási járulékot és 5%egészségbiztosítási járulékot fizet, amit a bérjárulékok között kellelszámolni; – a foglalkoztatónak kell fizetnie ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet könyvelése

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, és afoglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdés szerinti nyugdíj- ésegészségbiztosítási járulék (8,5+7) fizetési kötelezettség alapján abiztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] ...és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosításijárulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulékalapja azonos a 20. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott társadalombiztosításijárulék alapjával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...után a dolgozónak 8 százalék (2003-ban 8,5 százalék) nyugdíjjárulékot (a meghatározott jövedelemmaximum határig) és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 1,5 százalék (2003-ban 1 százalék) munkavállalói járulékot is meg kell fizetnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Tao.-adóalap, személyi jellegű költségek

Kérdés: Milyen esetben kell az adózás előtti eredményt módosítani a személyi jellegű egyéb kifizetések címén elszámolt költséggel?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetéseknél állhat elő adózás előtti eredménymódosítás:Növeli az adózás előtti eredményt a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék. Ennek fizetésére akkor köthető megállapodás, ha a magánszemély valamely külföldi állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.