Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet
Kérdés
A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. december 14-én (142. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2892
[…] 20. §-ának (1) bekezdése alapján a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), az egészségbiztosítási járulékot a kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni, azaz az után a jövedelem után, amely jövedelmet a munkavállaló ténylegesen megszerzett, a társaságnál bérköltségként elszámoltak. A Tbj-tv. 20. §-ának 2006. szeptember 1-jétől hatályos (2) bekezdése alapján a biztosított foglalkoztatója (a munkavállaló munkáltatója) a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint minimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a biztosított járulékalapot képező (tényleges) jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot (2006-ban a 125 000 forintot) és a foglalkoztató (a munkaadó) nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési jogával, a 24. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató (a munkaadó) viseli. A hivatkozott jogszabályi előírás azt jelenti, hogy a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet meg kell fizetni, de azt nem a biztosítottnak (a munkavállalónak) kell megfizetnie, mert ezt a többletterhet a jogszabály erejénél fogva a foglalkoztató (a munkaadó) viseli. Így a biztosítottnak (a munkavállalónak) a minimum- és a tényleges járulékalap […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. december 14-én (142. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2892
[…] 20. §-ának (1) bekezdése alapján a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), az egészségbiztosítási járulékot a kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni, azaz az után a jövedelem után, amely jövedelmet a munkavállaló ténylegesen megszerzett, a társaságnál bérköltségként elszámoltak. A Tbj-tv. 20. §-ának 2006. szeptember 1-jétől hatályos (2) bekezdése alapján a biztosított foglalkoztatója (a munkavállaló munkáltatója) a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől 131 000 forint minimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a biztosított járulékalapot képező (tényleges) jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot (2006-ban a 125 000 forintot) és a foglalkoztató (a munkaadó) nem él az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési jogával, a 24. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató (a munkaadó) viseli. A hivatkozott jogszabályi előírás azt jelenti, hogy a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet meg kell fizetni, de azt nem a biztosítottnak (a munkavállalónak) kell megfizetnie, mert ezt a többletterhet a jogszabály erejénél fogva a foglalkoztató (a munkaadó) viseli. Így a biztosítottnak (a munkavállalónak) a minimum- és a tényleges járulékalap […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
