Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...leírt módon történő ármeghatározást sem lehetjogszabályellenesnek tekinteni, bár szokatlan, hogy a forgalom nagyságáhozkötött engedményt – a tényleges áruforgalom ismeretének hiányában – előreadják. Nyilvánvalóan – ez esetben – rendelkezni kell arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Különböző jogcímeken fizetett összegek elszámolása

Kérdés: A termelőtevékenységet folytató nagyvállalkozás termékeinek döntő részét az áruházláncok felé értékesíti. Az értékesítési szerződésekben számos, a forgalomhoz kapcsolódóan fizetendő bónusz és egyéb jogcímen nevesített tétel szerepel. Például áruháznyitási, belistázási, marketingköltség, visszáruátalány, időpontra szállítási stb. költség, amelyeket az áruházláncok áfásan számláznak. Társaságunk – mivel ezekhez nem kapcsolódik konkrét teljesítés – ezeket végleges pénzeszközátadásnak minősíti, az áfával növelt értékben rendkívüli ráfordításként könyveli, a társasági adó alapjának számításánál adóalapot növelő tételként veszi figyelembe. A felsorolt – áfásan számlázott – tételeknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy ezeket költségként lehessen elszámolni, és az áfa visszaigényelhető legyen, a társasági adó alapját pedig ne kelljen növelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem bónuszról kellene azáruháznak számlát kiállítania, hanem a termékeit értékesítő társaságnak kellene– ugyanilyen összegű – engedményt adnia, amelyet az értékesítő társaságnakkellene számláznia, számlával egy tekintet alá eső okirat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
Kapcsolódó címke: