Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

40 találat a megadott engedmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Fizetési határidőhöz kötött engedmény

Kérdés: Külföldi vevőnk részére szerződésben meghatározott fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor, három százalékot nem meghaladó összegben nem számlázott engedményt adunk. A társaságunk MNB-devizaárfolyamot használ. A számla pénzügyi rendezésekor csak az engedménnyel csökkentett összeget könyvelem a fizetéskori MNB-devizaárfolyamon? Az engedmény könyvelésekor melyik napi árfolyamot kell használnom, a teljesítéskorit vagy a kiegyenlítéskorit?
Részlet a válaszból: […]szemben (T 318 - K 93-94).A devizában kiállított számlát a külföldi devizában egyenlíti ki, a devizában adott engedménnyel csökkentett összegben (T 386 - K 318). A számla kiegyenlítésekor (a pénzügyi rendezéskor) a kapott devizát a kiegyenlítéskor érvényes MNB-devizaárfolyamon kell forintra átszámítottan könyvelni a deviza-betétszámla növekedéseként a külföldi követeléssel szemben. Ezzel egyidejűleg kell elszámolni a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén a devizában adott, az ellenérték 3 százalékát nem meghaladó összegű, nem számlázott engedménynek a szerződés szerinti teljesítéskori (bekerüléskori) MNB-devizaárfolyamon forintra átszámított összegét, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7925
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Forgalomtól függő engedmények

Kérdés: A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]engedmény összegéhez nem kapcsolható a fizetett áfa csökkentése, az engedmény összege valójában az eredmény egy részének utólagos átengedése a vevő részére).Természetesen a szerződésben megállapodhatnak abban is, hogy az utólag adott engedményt helyesbítő számla kiállításával biztosítják a vevők részére, de akkor a tételesen (eredeti számlánként) kiállított helyesbítő számlának tartalmaznia kell:- az eredeti számla szerinti értékeket (eredeti eladási árat és annak az áfáját) negatív előjellel;- azt az értéket, amire a helyesbítés történt (a módosított eladási árat és annak áfáját);- a kettő különbözetét, azaz az engedmény összegét és annak az áfáját negatív előjellel.Az utólag adott engedmény számviteli elszámolása:- ha azt helyesbítő számlában adják, akkor a helyesbítő számla szerinti értékkel a már elszámolt árbevételt (a vevőknél a beszerzési értéket) kell módosítani (csökkenteni), és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7736
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Forgalommal arányosan utólag, termékben adott engedmény

Kérdés: Ügyfelünk törzsvásárlóinak - bizonyos forgalom elérése esetén - egy-egy cikket szeretne adni. A számlán szerepeltetni kell a raktárból szállítólevéllel kiadott és térítésmentesen átadott termék értékét is? Vagy az ingyenesen adott termék beszámítható az engedmény összegébe? És mi van az áfával?
Részlet a válaszból: […]engedmény konkrét összegét, továbbá rögzítik azt is, hogy az engedményt adó az engedményt pénzeszközök átutalásával vagy konkrét eszközök átadásával rendezi (ez utóbbi esetben az engedményt kapónak nyilatkoznia kell a részére átadni szándékozott eszközök értékéről, azok átvételéről, a pénzügyi rendezésbe történő beszámítás elfogadásáról).Tételezzük fel, hogy a terméket értékesítő "A" kft. az engedményt adó, a terméket vásárló "B" kft. pedig az engedményt kapó. Az értékesítés elszámolása a két társaság között az általános előírásoknak megfelelően történik (árbevétel, illetve beszerzés).Az utólag adott/kapott engedmény könyvelése, az engedmény összegét meghatározó és elfogadó dokumentum alapján, az elfogadott összegben a tárgyévben, ha az elfogadás a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént:- az "A" kft.-nél: T 8641 - K 4796,- a "B" kft.-nél: T 368 - K 9641.Ezt követően a pénzügyi rendezéskor az "A" kft. kötelezettsége csökken, a "B" kft. követelése pedig megszűnik. A felek megállapodhatnak abban, hogy az engedmény összegét az "A" kft. a "B" kft.-vel szembeni, a termékértékesítésből származó követelésébe beszámítja (T 4796 - K 311), a "B" kft. pedig az engedmény összegével az "A" kft.-vel szembeni, a termékbeszerzés miatti kötelezettségébe számítja be (T 454 - K 368).Ha az engedményt adó az engedmény összegét termék átadásával kívánja rendezni, és ezt az engedményt kapó elfogadja, akkor a következők szerint indokolt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7647
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Határidőn belüli fizetések könyvelése

Kérdés: Hogyan könyveljük az utólag kapott nem számlázott engedményt, ami az ellenérték fizetési határidőn belül történő pénzügyi rendezéséhez kapcsolódik? A számla eredeti teljes áfatartalma levonásba helyezhető? Esetleg kamatként kell elszámolni az engedmény összegét?
Részlet a válaszból: […]helyesbítő számla, nem változik a beszerzési érték, az áfabevallást sem kell helyesbíteni.Az Szt. 84. §-a (7) bekezdésének o) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni (a vevőnél, a szolgáltatásnyújtást igénybe vevőnél) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - a szerződésben meghatározott, pénzügyileg rendezendő ellenérték 3 százalékát meg nem haladó, nem számlázott - engedmény összegét.Természetesen, az egyik cégnél kapott engedmény a másik cégnél adott engedményként számolandó el. Az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének o) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni (az eladónál, a szolgáltatást nyújtónál) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3 százalékát meg nem haladó, nem számlázott - engedmény összegét.A hatályos szabályozás az engedmény következmények nélküli elszámolását az ellenérték 3 százalékában maximalizálta, függetlenül attól, hogy hány nappal korábban történik a pénzügyi rendezés, illetve milyen mértékű a késedelmi kamat. A korábbi előírás szerint legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott, a fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezés esetén lehetett az adott/kapott engedményt a pénzügyi műveletek között elszámolni, az ezt meghaladó összegű engedményt a rendkívüli bevételek, illetve ráfordítások között kellett kimutatni.Az új előírás szerint csak a 3 százalékot meghaladó engedmény minősül elengedett követelésnek, illetve elengedett kötelezettségnek. A 3 százalékot meghaladó - esetleges - engedmény esetén azonban már célszerű a bevezetőben említett helyesbítő számlában adni az engedményt.Határidőn belüli pénzügyi rendezésben történt megállapodás esetén:könyvelés az eladónál, a szolgáltatást nyújtónál:- a teljesítésről kiállított számla könyvelése: T 311 - K 91-92, 467 (1000 E Ft),- a követelés pénzügyi rendezése (3 százalék engedmény mellett): T 384 - K 311 (970 Ft),- az adott engedmény elszámolása a pénzügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7122
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Támogatás vagy utólag adott engedmény

Kérdés: Megállapodás keretében fix összeget adunk vevőinknek marketingtámogatás címén. Ennek ellenében bizonyos mennyiségű árut kell tőlünk vásárolniuk. A megállapodásban meghatározott határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy megrendelte-e a megfelelő mennyiséget. Amennyiben nem, vagy időközben szerződést bontott, akkor a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie. Szerintem ez utólag adott engedmény. Amíg nem teljesítik a rendelési mennyiséget, addig egyéb követelés? A mérlegfordulónapon a mennyiséggel arányos részt elszámolhatom egyéb ráfordításként?
Részlet a válaszból: […]során pedig, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülő ráfordítással az adózás előtti eredményt növelni kell, kivéve ha a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában előírt követelmények teljesülnek.Az előre adott fix összegű támogatást nem lehet utólag adott engedménynek tekinteni. (Az utólag adott engedményről csak a szerződés szerinti teljesítést követően beszélhetünk, és az engedmény megadásakor kell azt az egyéb ráfordítások között elszámolni!)A támogatásként átadott pénzösszeget nem lehet egyéb követelésként kimutatni, az nem felel meg az Szt. 29. §-a szerinti követelés fogalmának. A pénzeszköz átadása egyéb kötelezettségként értelmezhetetlen. Az egyéb kötelezettségek között az egyéb ráfordításként elszámolt, utólag adott engedményt kell kimutatni.Ha a vevő nem teljesít,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6335
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Engedmény árban, áruban

Kérdés: Társaságunk több gyártótól vásárol árut. Üzletpolitikai célból a szállítók különféle engedményt adnak. Előfordul, hogy a szállító az árut nulla forint értékben adja, azért, hogy alacsonyabb értéken értékesítsük. Áruban adott engedmény: 1000 db beszerzés: 800 db piaci értéken, 200 db nulla áron. A szállító minden eladásról számlát állít ki, így a nulla forint értékű átadásról is, csak ebben a számlában ugyanannyi az engedmény összege, mint az áru ellenértéke. A másik esetben az áru értéke nem nulla, hanem egy forint. A szállító ez esetben is számlát állít ki, engedmény nélkül, 1 Ft-os áron. Hogyan kell ezen beszerzéseket könyvelni? Milyen értéken kell a mérlegben kimutatni a december 29-én raktárba beérkezett 0, illetve 1 Ft értékkel számlázott árukat, amelyeket csak jövőre értékesítenek? A társaság FIFO-módszerrel számolja el a készleteit.
Részlet a válaszból: […]kevesebb adózás előtti eredményt mutatott ki. Természetesen 2014-ben pedig több lesz az adózás előtti eredménye, mintha a készletekről - a beszerzések sajátosságaihoz igazodó - a számviteli előírásokat kielégítő nyilvántartást vezetett volna.Célszerűnek az látszik, ha a kérdés szerinti készletekről a nyilvántartást átlagos (súlyozott) bekerülési értéken vezetik, vagy elszámolóáras nyilvántartást vezetnek.Nem kell rosszindulatot feltételezni arról, aki a nulla értéken történő számlázást térítés nélküli átadásnak minősíti, és utólag a 27 százalékos áfát megfizetteti.Ha a szállító üzletpolitikai célból az árengedményt úgy adja, hogy az árut 0 Ft értéken adja, akkor ez egyértelműen térítés nélküli átadás-átvétel, amelyet piaci értéken kell készletre venni, a rendkívüli bevételekkel szemben. (A térítés nélküli átadást viszont áfafizetési kötelezettség terheli!)Ha ugyanazon számlában 800 db piaci áron, 200 db nulla értéken akar a szállító eladni, akkor ezt ne tegye! Helyette számlázzon 1000 db-ot piaci értéken, és a számlában adjon a 200 db piaci értékének megfelelő összegben engedményt. Ez esetben az 1000 db beszerzési értéke 800 db piaci értékével fog megegyezni. (A FIFO-módszer alkalmazása mellett ez azt jelenti, hogy költségként a korábbinak fajlagosan csak a 80%-a jelenik meg!) A kérdés szerint a szállító a 200 db nulla forint értékű tételről külön számlát ad, ahol az engedmény megegyezik az ellenértékkel (ezért nulla a számlaérték). Ez egyértelművé teszi a térítés nélküli átadást-átvételt.Nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6219
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Pénzügyi kedvezmény

Kérdés: Régi vevőnk részére egyszeri pénzügyi kedvezményt szeretnénk adni. Kb. nettó egymillió forint értékben vásárolnának tőlünk a szokásos 20 napos fizetési határidővel. Mivel likviditási problémánk van, megkérjük őket, hogy 5 nappal hamarabb fizessék ki a számlájukat, cserébe 250 ezer forint + áfa pénzügyi kedvezményt adnánk. Elegendő-e, ha a számla kiállítása után - szóbeli megegyezésre hivatkozva - erről írunk egy értesítést? Ez tulajdonképpen skontó lesz? Vagy az engedményt utólagos számlahelyesbítéssel dokumentálom?
Részlet a válaszból: […]belül történő pénzügyi rendezés esetén adott engedmény nem lehet, hiszen az eladó a számla kibocsátása után kíván erről dönteni, maga a szerződés sem rögzíti a skontó feltételeit (a skontó 25%-os mértéke sem tekinthető mindennapinak).A leírtakból következően nem elegendő a vevőnek küldött értesítés az engedményről, annak mértékéről, feltételéről. Az ügylettel kapcsolatos szerződést kell módosítani, a már kibocsátott számlához kapcsolódóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6027
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Utólag adott engedmény?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Részlet a válaszból: […]formailag igen, de tartalmilag nem.A kérdező azt írja, hogy az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához. Az elszámolólevélhez mellékelten viszont a szállító megküldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Ez a tény nem közvetett kapcsolatra, nagyon is közvetlen kapcsolatra utal. Maga a megállapodás is egyértelműen a közvetlen kapcsolatot támasztja alá, hiszen a nettó forgalom 22%-ában meghatározott engedmény a hónapon belüli kiszállítás számlázott nettó összege alapján biztosított.A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv alapján, a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni. A kérdésben leírt esetben utólag adott/kapott engedményről van szó, de ennek nincsenek különleges feltételei, és emellett szorosan kapcsolódik a tárgyhónapban történt gazdasági eseményhez, ezért ezt az utólag adott/kapott engedményt nem lehet az Szt. 77. §-ának (7), illetve 81. §-ának (5) bekezdése szerinti utólag kapott, illetve utólag adott engedménynek tekinteni, és egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként elszámolni.Valójában az elszámolólevélhez a szállítónak helyesbítő számlát, számlával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6025
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Utólag adott nem számlázott engedmények könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szerződés alapján évente utólag adott nem számlázott engedményt? Elfogadható-e, hogy az engedményről készített "pénzügyi értesítőt" előírjuk kötelezettségként (T 86 - K 479), majd amikor a vevő a legközelebbi vásárlásnál érvényesíti, felhasználja, akkor a kötelezettségről a vevői számla (T 479 - K 311) pénzügyileg teljesített lesz?
Részlet a válaszból: […]egyéb bevételkénti, egyéb ráfordításkénti elszámolásnak a bizonylata nem a kérdés szerinti "pénzügyi értesítő".A törvénymódosítás tartalmazta még azt is, hogy- egyéb követelésként kell kimutatni - a megváltozott előírásnak megfelelő - utólag kapott (járó) engedmény miatti követelés összegét,- egyéb rövid lejáratú kötelezettségként pedig - a megváltozott előírásoknak megfelelő - utólag adott kötelezettség összegét,akkor, amikor annak összegszerűségét írásban megállapították.A termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó engedményről való, a teljesítést megelőzően kötött szerződésben foglaltakat a teljesítést követően vissza kell igazolni. Ennek a dokumentuma lehet a két fél által aláírt jegyzőkönyv is. Ha ezen jegyzőkönyv azt dokumentálja, hogy a szerződésben rögzített feltételek az üzleti év mérlegfordulónapjáig teljesültek, akkor ezen jegyzőkönyv alapján az üzleti évre könyvelendő - az összegszerűségében is meghatározott - utólag adott/kapott engedmény az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel (T[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5873
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Termékben adott engedmény

Kérdés: Gumiabroncsok és keréktárcsák nagykereskedelmével foglalkozó társaság kérdezi, hogy az alábbi, értékesítéshez kapcsolódó, termékben adott kedvezmények miként számolhatók el? Minden 40 db-os előrendelés mellé 1 db felnipróbáló állványt, előrendelő partnereinknek minden elő­rendelt garnitúra könnyűfém keréktárcsa mellé 1 flakon felnitisztító sprayt biztosítunk. Minimum 12 db új modell előrendelése esetén további ajándékot adunk. Milyen lehetőségek vannak a számlán való elszámolás esetén? Ha csak a számlázás után tudjuk vevőinknek átadni, akkor mi az elszámolás módja? Az egyes esetekben milyen adózási kérdések merülnek fel?
Részlet a válaszból: […]vásárlással egyidejűleg, illetve azt követően adják át a partnerek részére. A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy az adott esetben üzletpolitikai célú árengedményről van szó, amely engedménnyel azonos összegű az adott kedvezmény ára, és ez az árengedmény az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek mellett - ésszerűen elérhető, és az árengedmény pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített értéke. Az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése alapján tehát nincs akadálya annak, hogy az előrendelés teljesítésekor a kedvezmény tárgyának megfelelő összegű üzletpolitikai célú árengedményt adjon a nagykereskedelmi társaság, és - természetesen - az engedmény összegében számlázza a kedvezmény tárgyát. A kérdésben szereplő esetek egyikére értelmezve ez a következőket jelenti. Értékesítik a 40 db-os előrendelést, és ezzel egy­idejűleg a partner kap 1 db felnipróbáló állványt. Ez esetben a partner részére kiállított számlának - többek között - tartalmaznia kell: a) a 40 db-os előrendelés ellenértékét + áfát; b) az előrendeléshez kapcsolódó engedmény összegét + áfát (a felnipróbáló állvány ellenértéke + áfa összegében) negatív előjellel; c) a felnipróbáló állvány ellenértékét + áfát; d) a fizetendő összeget + áfát (a-b+c). Az így kiállított számla alapján lehet könyvelni a nagykereskedelmi társaságnál az értékesítés árbevételét, a fizetendő áfát, lehet az eladott eszközök bekerülési értékét az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni. A számviteli elszámolás megfelel a Tao-tv. előírásainak is, tehát adóalap-korrekció a tétel miatt nincs. Az áfabevallásba is helyes adatok kerülnek, hiszen az Áfa-tv. 71. §-ának előírása szerint jártak el. Az előbbiek során abból indultunk ki, hogy az üzletpolitikai célú árengedményt (a kedvezményezett árut) azon termékek átadásával egyidejűleg érvényesítik, amely termékekhez - az előre meghirdetett módon - kapcsolódik. Előfordulhat azonban az, hogy a kedvezményezett árut csak később, utólag adják át. Az Áfa-tv. 71. §-ának (3) bekezdése erre is ad lehetőséget, és megfelelő számlázással a számviteli elszámolás is jogszerűen korrigálható. Tételezzük fel, hogy a könnyűfém keréktárcsa-garnitúra már megérkezett a nagykerhez,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5461
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést