2 cikk rendezése:
1. cikk / 2 Készpénzfizetési korlátozás, pénzmosás
Kérdés: A cégek által kifizetett és befogadott készpénzzel (a kapcsoltakat most ne vegyük ide) kapcsolatos szabályokra szeretnék rákérdezni:
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
1. készpénzfizetés korlátozása
Adóalanyok között (a vállalkozás fogalomkörébe ebben az esetben szerintem beletartozik az egyéni vállalkozó és az áfa fizetésére kötelezett magánszemély is) 1,5 millió forint felett nem készpénzben kifizetni és befogadni összeget.
2. pénzmosási szabály
3 millió forint fölött (ez korábban talán még 2,5 millió Ft volt) a cégünknek készpénzben ne fizessen senki ellenértéket (használt személygépkocsik kereskedelmével foglalkozunk, itt nyilván a cégek kiesnek, mert rájuk már az 1,5 milliós szabály vonatkozik). Tehát magánszemélyek nem fizethetnek 3 millió forint fölött pl. személygépkocsi-ellenértéket részünkre, mert regisztrálnunk kell, és szabályzatot is kell készítenünk.
Ez utóbbiban kérünk segítséget. Hol kell regisztrálni, milyen hatóságnál, milyen szabályzatot, nyomtatványt kell kitöltetnünk az ügyféllel?
2. cikk / 2 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
