Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára – tekintettel a vállalkozó sajátosságaira is – szükségesek, de kiemelten a mérlegben, az eredménykimutatásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Termelői hitelek adósságrendezése II.

Kérdés: Észrevétel a Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszhoz. A 215/2002. Korm. rendelet alapján adott adósságrendezési támogatást a rendelet kitöltéséhez adott, az FVM által készített segédlet szerint nem fejlesztési célú juttatásként, hanem egyéb bevételként kell elszámolni. Tehát téves a válasz, miszerint a tőketartalékba kell helyezni. A 215/2001. Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének a) pontja bevételnövelő és költségcsökkentő támogatásokról rendelkezik. A 215/2002. Korm. rendelet és a hozzá kiadott segédlet pedig – mint jogszabály – egyéb bevételkénti elszámolást ír elő. Kérem, hogy válaszukat vizsgálják felül és korrigálják.
Részlet a válaszából: […] ...adhat az Szt. tételes előírásaival ellentétes tanácsokat sem.A 215/2002. Korm. rendelet a mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szól. A Korm. rendelet külön nem rendelkezik az elszámolásról, de az 5. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Termelői hitelek adósságrendezése

Kérdés: A mezőgazdasági termelők éven belüli lejáratú hiteleinek adósságrendezési programjáról szóló 215/2002. Korm. rendelet 4. §-ában meghatározott hitelei után a társaság vissza nem térítendő támogatásra jogosult, amely az FVM költségvetési fejezetből finanszírozott kamattámogatásban részesülő hitel törlesztésére fordítható. Hogyan kell ezt elszámolni? És ha vissza kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben hivatkozott Korm. rendelet alapján kapott vissza nem térítendő támogatást, amelyet a jogszabályban meghatározott hitelek törlesztésére kell fordítani, az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján – mivel azt az adósságrendezési programban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Bekötőút-beruházás elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a 2001-ben megvalósult bekötőút-beruházás elszámolása, ha annak forrásai: saját erő, vissza nem térítendő támogatás, egyéb támogatás és bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...pénze, de – ez esetben – ide kell érteni a tőketartalékba helyezett összeget, továbbá a beruházás megvalósításához igénybe vett hitel, kölcsön összegét is) (legyen ez 60 százalék).Azért fontos, mert az aktivált beruházás költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Telepített gyümölcsös üzembe helyezése

Kérdés: A telepített gyümölcsös a telepítés évétől számított 3-8 év után fordul termőre. Mikor kell aktiválni? Mikor kezdhető el az értékcsökkenés elszámolása? A telepítéssel kapcsolatban igényelt, vissza nem térítendő fejlesztési támogatás könyvelhető-e a tőketartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...– egyedileg (telepenként) kell a termőre fordulás időpontját meghatározni.Az ültetvényeknél, a telepített gyümölcsösöknél is hitelt érdemlő módon kell dokumentálni az üzembe helyezést. (Az adott növényi kultúrára jellemző sajátosságok bemutatásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...hibákról a piac szereplői minél előbb információt kapjanak, és ezen információkat döntéseikhez felhasználhassák. Az ügyfelek, a hitelezők, de a befektetők, a tulajdonosok számára is az adott vállalkozás megítélésénél fontos, ha az ellenőrzés olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] ...ad) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték része-e, vagy azt az új Szt. 85. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint – a hitellel finanszírozott eszköz üzembe helyezése után – a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell-e elszámolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.