Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...haladja meg a törvényben előírt mértéket, a törvény szerinti adóalap után fizetendő személyi jövedelemadó: T 551 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott utalványok összege meghaladja a törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, a biztosítottnak nem minősülők juttatása után a százalékos egészségügyi hozzájárulást, végül a munkavállalóknak adott juttatás alapján a munkaadói járulékot.Mivel a cég dolgozói fizetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.