Magán-vagyonkezelésbe adott részvények tulajdonosai a részvénykönyvben

Kérdés: Egy mezőgazdasági részvénytársaság 2021-től, élve az Szja-tv. 4.37. pontjában foglaltakkal, a vállalkozás tagjai részére folyósított költségek fedezésére vagy fejlesztési célra adott, támogatásnak nem minősülő támogatást adott át a maximált 50 millió Ft értékben. Az átadott támogatást a zrt. személyi jellegű kifizetésként könyvelte. 2025-ben a magánszemély tagok egy része magán-vagyonkezelésbe adta a részvényeit úgy, hogy a vagyonrendelő és a vagyon jogosultja is magánszemély, a korábbi magánszemély tag. A vagyonkezelő a vagyonkezelést egy vagyonkezelő kft.-n keresztül végzi. Két kérdés merült fel: 1. A részvénytársaság részvénykönyvébe ettől kezdve a részvények tulajdonosaként a vagyonkezelő kft.-t kell feltüntetni? 2. A további években a támogatás továbbra is átadható-e ennek a tagnak ebben a formában? Ha nem, akkor ez a pénzeszközátadás a továbbiakban végleges pénzeszközátadásnak minősül-e a részvénytársaságnál? Kérem, ebben az esetben térjenek ki a válaszban, hogy adóköteles bevételnek minősül-e a továbbiakban a vagyonkezelőnél!
Részlet a válaszából: […] Válasz a kérdések sorrendjében:A részvénytársaság részvénykönyvébe a magánszemély tagok által magán-vagyonkezelésbe adott részvények esetében a részvények tulajdonosaként továbbra is a magánszemély tagokat kell feltüntetni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Alapítványi iskola igazgatója bérének elszámolása

Kérdés:

Egy gimnázium fenntartója alapítvány. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenysége az iskola fenntartása. Az szja 1% kiutalt összege terhére – működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) – elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér?

Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint az szja 1% kiutalt összeg terhére működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér, mivel az igazgató munkaköre, feladatellátása az alapítvány működését is szolgálja.A támogatás felhasználásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kivára való áttérésnél taoveszteség figyelembevétele

Kérdés: Adott társaság 2025. 01. 01. – 2025. 04. 30. között a Tao-tv. szerint adózott, 2025. 05. 01-től kivára tért át. A 2025. évi taós időszakát veszteséggel zárta, ezt a veszteséget a későbbi kivás időszakában elszámolhatja a kiva alapjának a csökkentésére? (Ha egyéb követelmények fennállnak, végrehajtott beruházást.) A kérdésem arra irányul, hogy ezzel a csökkentéssel számolhat már a 2025. 05. 01. – 2025. 12. 31. közötti időszakban, vagy csak a következő teljes naptári évében, azaz 2026-ban?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (6) bekezdés alapján az adóalapnak a Katv. 20. § (1) bekezdés a) pontja szerint meghatározott részét (ha pozitív) csökkentheti a Katv. 20. § (6a) bekezdés a) pontja szerinti, azaz a társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 30.
Kapcsolódó címke:

Otthonteremtési támogatás könyvelése

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).
Részlet a válaszából: […] A könyvelési tételek leírása majdnem pontos, csupán a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó bevallását, költségkénti elszámolását felejtette el könyvelni a kérdező az utolsó tétel előtt. Az utolsó tétel pontosításával a következő lett volna:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.

Többgyermekes anyák szja-mentességének felső határa

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?
Részlet a válaszából: […] 1. A háromgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének oly módon van felső határa, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a három gyermeket nevelő anya a jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése

Kérdés:

A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?

Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján akkor minősül a képzés költségének átvállalása/megtérítése személyi jellegű egyéb kifizetésnek, ha a juttatás nem minősül bérköltségnek (munkaviszonyból származó jövedelemnek). Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címke:

Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése

Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
Részlet a válaszából: […] A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek történő értékesítés miatt biztosít a munkavállalóinak a munkavégzésükhöz nem iskolarendszerű képzést, ezért a képzés díjának részben vagy egészében történő megtérítése – ha az oktatószervezet a képzésről a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.
Kapcsolódó címke:

Kapott borravaló kétféle módon való kezelése

Kérdés: Egy vendéglátóegységet működtető, a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. belső szabályzata alapján a készpénzben fizetett borravaló esetén a felszolgálónak adja a borravalót. Közös gyűjtés és újraelosztás nélkül. A bankkártyás borravalók nem lesznek kifizetve a belső szabályzatban rögzítettek szerint a felszolgálóknak, a kft. megtarthatja ezeket az összegeket. A napi POS-terminál zárásán elkülönítve jelennek meg a bankkártyával adott borravalók, amit a kft. bevételnek nem minősülő egyéb bevételként könyvel a 96. számlacsoportban. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben azon túl, hogy a kft. leadózza a 9%-os társasági adót az egyéb bevétel után, más adókötelezettség nem merül fel?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy törvényellenes a bankkártyás borravalók belső szabályozása.A fogyasztótól kapott borravaló, akár készpénzes, akár bankkártyás, a vendéglátóüzlet munkavállalóját illeti meg. Ha a bankkártyás borravalót a vendéglátóüzlet nem juttatja el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
Kapcsolódó címke:

Borravaló könyvelése

Kérdés: A bankkártyán keresztül vendéglátóegységnél kapott borravalót miként kell könyvelni, a borravaló beérkezését és kifizetését milyen módon kell a könyvekben rögzíteni? Lehetséges megoldások közül melyik a helyes?
1. A beérkező borravalót a K 479-en rögzíteni és kifizetéskor T 479-et csökkenteni, bizonylata a kapott borravalónak POS-terminálon külön gyűjtőben történő rögzítésekor, a borravaló kifizetésekor elég pénztárbizonylaton kiadni a dolgozónak vagy banki kivonaton utalás esetén, vagy
2. a beérkező borravalót K 96-ban kell rögzíteni a POS-terminálon beütött gyűjtő alapján, és a dolgozónak történő kifizetéskor T 55. személyi jellegű kifizetésként át kell futtatni a 471-en keresztül, és a bérjegyzéken is meg kell jeleníteni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a 2. megoldás közelít az elfogadhatóhoz. A kettős könyvvitel alapvető követelménye, hogy az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutassa.Az adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése

Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
Részlet a válaszából: […] A rövid válaszunk az, hogy a hosszan részletezett könyvelési módszerrel nem tudunk egyetérteni, mert az független a számviteli törvény előírásaitól, sőt ellentétes azzal, mert durván megsérti a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeit.A kettős könyvvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
8