Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...elévült követelés valójában értelmezhető úgy, mint az elengedett követelés, és így a zrt.-t terheli a gazdagodását terhelő adó- és illetékfizetési kötelezettség.Az is nyilvánvaló, hogy elévült követeléssel nem lehet tőkét emelni.A főkérdésre adandó válasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 180. számában a 3759. kérdésre adottválaszunkban azt írtuk, hogy a tulajdonos (a tag) a bruttó osztalékot engediel, és így az elengedett osztalék teljes összege lesz azajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség alapja. A Számviteli Levelek 196.számában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
Kapcsolódó címke: