A honlapról Hogyan használjam? Tartalomjegyzék Regisztráció Bejelentkezés Előfizetés

Visszajelzés:
Segítsen nekünk a honlap jobbá tételében!

Nézze meg facebook oldalunkat

Regisztráció Bejelentkezés Előfizetés

Bejelentkezés

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció
Elfelejtett jelszó

Your browser doesn't support or you disabled stylesheets. Don't fill this input field.

A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.

Kérdésminták

Számviteli Levelek 450. szám, 8616. kérdés

Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy a tőketartalékból pótolja a negatív eredménytartalékot. A kft. tulajdonosai 2021 májusában megtartott taggyűlésen döntenek erről úgy, hogy az átvezetést még a 2020. évre elkészített mérlegben szeretnék kimutatni. A 2021. májusi döntés alapján könyvelhető-e a tétel még a 2020. évre, vagy kizárólag a döntés napjával (2021-ben) lehetséges az átvezetés könyvelése?

Számviteli Levelek 449. szám, 8604. kérdés

3 millió forint törzstőkéjű kft.-be tőkebevonással 1 millió forint törzsbetét megfizetésével új tag érkezik. A társasági szerződés szerint az új tag üzletrésze főszabály szerinti, a törzsbetétek arányának megfelelően 25 százalék lesz. Keletkezik-e az új tag számára adófizetési kötelezettség, amennyiben a társaság saját tőkéje 20 millió forint?

Számviteli Levelek 448. szám, 8592. kérdés

Egy angol vállalat magyarországi fióktelepe mentesülhet még a 2020-as év könyvvizsgálata alól a Brexit miatt? Sajnos, ezt a kormány nem tisztázta.

Számviteli Levelek 447. szám, 8577. kérdés

Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a tao-törvény 7. § (1) zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?

Számviteli Levelek 446. szám, 8547. kérdés

Egyik ügyfelünk kft.-je kriptovalutával kíván kereskedni, gépeket beszerezni. Ügyfelei kriptovalutával fizetnének, és a saját jövedelmet is abban kívánja kivenni. Lehetséges ez? Ha igen, milyen árfolyamon kell elszámolni az ügyleteket?

Számviteli Levelek 446. szám, 8548. kérdés

A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany.)

Számviteli Levelek 445. szám, 8523. kérdés

Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesül, melyet a Magyar Államkincstár folyósít részére. A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el?

Számviteli Levelek 443. szám, 8502. kérdés

A társaság magánszemélytől bérelt telken napelemparkot és konténerparkot hoz létre, amihez a bérelt telken jelentős földmunkát kellett elvégezni. A bérelt telken végzett földmunka minek minősül, erre vonatkozóan mekkora értékcsökkenés számolható el?

Számviteli Levelek 441. szám, 8457. kérdés

A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?

Számviteli Levelek 438. szám, 8410. kérdés

Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?

Kérdés a szerkesztőséghez

Mi ez a szolgáltatás?

Csak előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, akik 7 napon belül e-mailben írásos szakmai véleményt kapnak az általuk vázolt problémáikra szerkesztőinktől.

Ehhez nyomja meg a Bejelentkezés vagy az Előfizetés gombot!

Bejelentkezés Előfizetés

Tudnivalók az Ön szakmai problémájának véleményezéséhez

Szempontok kérdésének elkészítéséhez

Szerkesztőink szakmai véleménye mindig valamilyen konkrét számviteli probléma jogszabályi értelmezését célozza, nem komplex ügyekkel kapcsolatos átfogó tanácsadást. (Nem tartjuk feladatunknak például a hatóságokkal való vita véleményezését. Kérjük mellőzni a rutinszerű munkafeladatokkal kapcsolatos kérdéseket is). Javasoljuk, hogy a véleményezendő probléma leírása során különösen figyeljen az alábbiakra: Fogalmazzon egyszerűen és szűkszavúan! Legyen minél célirányosabb a probléma leírása. Csak olyan információt adjon meg, amely a probléma megítéléséhez szükséges. Tartsa szem előtt az egy probléma – egy válasz elvét.
Kérdésmintákat itt mellékeltünk

A szakmai véleményünk felhasználása

Válaszunk elérhetővé és kereshetővé válik olvasóinknak a Számviteli Levelek offline és jelen online oldalain is – lapunk tartalma ugyanis ezekből az olvasói kérdésekből és válaszokból épül fel (a folyamat minden pontján megőrizve a kérdezők anonimitását). A lapban megjelent válaszok szerkesztőink szakmai véleményét fedi, nem jogalkalmazói szakvélemények, az ugyanis a hatóságok vagy a bíróságok feladata. Emiatt természetesen előfordulhat, hogy szakmai véleményünk azokkal nem esik egybe.

2 talált cikk a kapcsolt vállalkozás , eva , szerző , bevallás , iparűzési adó alapja kifejezésre

2 cikk rendezése:

1. cikk / 2 Szokásos piaci ár a hipaalapnál

Kérdés: A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany.)

Részlet a válaszából: […] ...a szokásos piaci árnak megfelelő árbevétel és árbevétel-csökkentő tételek alapján kell (kellett korábban is) meghatározni a helyi iparűzési adó alapját. Ezen ok miatt volt és van az iparűzésiadó-bevallási nyomtatványon külön sor a szokásos piaci ár...[…]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Kapcsolódó címkék: hipaalap szokásos piaci ár

2. cikk / 2 Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?

Részlet a válaszából: […] ...(valójában a jelenlegi bérlők albérlők lesznek), azzal, hogy közvetített szolgáltatásként fogja számlázni a bérleti díjat feléjük. Iparűzési adó alapja szempontjából "B" cégnél lesz a bérleti díj miatt árbevétel, amelynél csökkentő tételként számításba...[…]

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.